Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Felkészülés a tanfelügyeleti ellenőrzésekre

2017.08.22

A tanfelügyeleti ellenőrzésekre történő felkészülés módszerei

Ebben az írásban szeretném körbejárni a tanfelügyeleti ellenőrzésekre történő felkészülés általam szükségesnek vélt legfontosabb lépéseit. A szükségesnek tartott teendők számba vételekor gondolok a pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzésére ugyanúgy, mint az intézményvezetők és a teljes intézmény tanfelügyeleti ellenőrzésére. Tapasztalataim leírásakor jó két évtizedes igazgatói gyakorlatomra, sok intézmény tevékenységét áttekintő és értékelő szakértői munkáimra, tanfelügyelőként és szakértőként végzett pedagógus és intézményvezetői tanfelügyeleti ellenőrzésem tapasztalataira támaszkodom.

Azért tartom fontosnak a tanfelügyeleti ellenőrzésekre való előkészület legfontosabb lépéseinek átgondolását, mert gyakran találkozom azzal az igénnyel egy-egy kiírt tanfelügyeleti ellenőrzés esetében, hogy gondoljuk át együtt a tanfelügyeleti felkészülés nélkülözhetetlen lépéseit. Alapvetően jó hírrel szolgálhatok az olvasóknak, mert egy jól szervezett iskolában vagy óvodában egy igényes elhivatottsággal dolgozó pedagógusnak vagy intézményvezetőnek a tanfelügyeleti ellenőrzésre történő felkészülés során tulajdonképpen nagyon kevés többlet teendője van.

Ezek közül talán a legtöbb munkát az jelenti, hogy a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően a pedagógusnak az ellenőrzési terv elkészítésének évében az informatikai felületre november 30-áig fel kell töltenie a 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet 8.§ (1) bekezdésében meghatározott portfólióból:

  • a szakmai önéletrajzot,
  • a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását,
  • a szakmai életút értékelését.

Ha az ellenőrzés kijelölt időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az adott tanítási év végéig módosíthatja a feltöltött dokumentumokat. Amennyiben a pedagógus már részt vett minősítési eljárásban, akkor ezek a dokumentumok már föl vannak töltve az informatikai rendszerbe. Megjegyezzük még, hogy a könnyítő jogszabályváltozások egyik eredményeként a pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzésére a minősítő vizsgán vagy a minősítési eljárásban való részvételét követő három évig nem kerül sor.

Ha mégis sorra kívánjuk venni egy pedagógus tanfelügyeleti ellenőrzésére történő felkészülés további konkrét teendőit, akkor a pedagógus és az intézményvezető számára az alábbi felkészülési feladatokat határolhatjuk be.

A tanfelügyeleti ellenőrzésre váró pedagógus feladatai:

  • a két megtartandó óra tantárgyának, témájának, az érintett osztályoknak a kiválasztása,
  • a két óra foglalkozásvázlatának elkészítése, ide értve a szükséges oktatási és szemléltető anyagokat,
  • az óralátogatások helyének egyeztetése, a szükséges technikai eszközök biztosítása,
  • az érintett tantárgy vagy tantárgyak, osztályok tanmeneteinek ellenőrzése, szükség esetén javítása, pedagógiai természetű megjegyzésekkel történő ellátása,
  • az érintett osztályok haladási és osztályozó naplójának áttekintése,
  • néhány tanuló füzeteinek áttekintése „tanfelügyelői” szempontból,
  • gondoljuk át, hogy a ránk váró tanfelügyeleti eljárást megelőző intézményi önértékelési folyamatban az előírt rendben részt vettünk-e, az önfejlesztési terv feltöltésével a tanfelügyelet rendelkezésére állnak-e a szükséges önértékelési dokumentumok,
  • a vezető tanfelügyelő kezdeményezésére vagy szükség esetén a vezető tanfelügyelővel való kapcsolatfelvétel.

Az intézményvezető vagy a tanfelügyeleti ellenőrzést segítő más vezető feladatai:

  • a két megtartandó óra tantárgyának, a téma kiválasztásának koordinálása a pedagógussal,
  • a tanfelügyeleti ellenőrzést segítő vezetőtárs kijelölése – ha nem az intézményvezető kívánja ezt a feladatot elvégezni,
  • a megtartandó órák időpontjának, helyének egyeztetése vagy kijelölése,
  • az óralátogatások időpontjának, tantárgyának, a meglátogatott osztályok megnevezésének bejegyzése az informatikai rendszerbe,
  • áttekinteni azt, hogy a szóban forgó pedagógus intézményi önértékelése rendben megtörtént-e, a szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak-e,
  • a vezető tanfelügyelő kapcsolatfelvételét követően a szükséges információk megadása,
  • amennyiben a pedagógus önértékelési folyamatában valamely dokumentumot – technikai vagy más megfontolásokból – nem az informatikai rendszerben töltöttek föl, akkor a szükséges dokumentumokat (dokumentumelemzés, interjú, óralátogatási tapasztalatok, stb.) meg kell küldeni a tanfelügyelők számára.

A tanfelügyeletre kijelölt pedagógusoknak más felkészülési teendői nincsenek, nem kell foglalkozniuk például az intézmény pedagógiai programjával, házirendjével, munkatervével, a többi tantárgyuk tanmeneteivel. Felhívjuk a figyelmet itt arra, hogy a tanfelügyeleti ellenőrzés napját az Oktatási Hivatal tűzi ki, a tanfelügyeleti ellenőrzés pontos időpontját (hogy hány órakor kezdődik a látogatás) azonban az intézmény vezetője jogosult meghatározni. Azt, hogy a tanfelügyelet két óralátogatása a pedagógus melyik tantárgyát, melyik évfolyamot és melyik osztályt, pontosan milyen tananyagot érint, kizárólag a pedagógus jogosult meghatározni. Ebbe sem a tanfelügyelőknek sem az intézmény vezetésének nem lehet beleszólása. Célszerű azonban, ha a pedagógus kéri az intézmény vezetőjétől, hogy az adott napon a tanfelügyeleti látogatásra általa kiválasztott órák az órarendtől eltérő, a pedagógus, a tanulók és a tanfelügyelők számra optimális időpontban legyenek megtartva.

Az intézményvezetők tanfelügyeleti ellenőrzésére történő felkészülésének feladatai jelentősen eltérnek a pedagógusok tanfelügyeleti felkészülésénél leírtaknál. A vezetők esetében nem részleteznénk a vezető felkészülési és kapcsolattartási feladatait, mert azok – az óralátogatással kapcsolatos feladatok kivételével – a pedagógusoknál leírtakhoz hasonlóan határozhatók meg. Az intézményvezetők tanfelügyeleti ellenőrzésekor még inkább elmondható, hogy a jól szervezett, szakszerűen működő köznevelési intézmény vezetőinek csupán formális felkészülési feladatai vannak a tanfelügyeleti ellenőrzésre, hiszen a vezetői tanfelügyeleti látogatásnál nincs óralátogatás, így az ezt feltételező óravázlatokat sem kell elkészíteniük.

A vezetői tanfelügyeleti ellenőrzésre történő felkészülés szükséges szempontjai a következők:

  • az intézmény alapdokumentumainak – pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend – áttekintése az alábbi szempontok alapján:
  • a dokumentumok frissessége, dátuma, aláírása, körbélyegzővel történő ellátása, a záradék részben a partnerszervezetek jognyilatkozatainak megléte, aláírása,
  • ellenőrizzük, hogy valóban a hatályban lévő (legfrissebb) dokumentumot bocsátjuk-e a tanfelügyelők rendelkezésére,
  • ellenőrizni kell, hogy a KIR rendszerben az alapdokumentumok legfrissebb változata van-e feltöltve, illetve rendben föl van-e töltve,
  • át kell tekinteni, hogy az intézmény honlapján elérhető-e az alapdokumentumok szóban forgó példánya – akár aláírások nélkül is elegendő,
  • ellenőrizni kell, hogy az Oktatási Hivatal informatikai rendszerének intézményi felületén a dokumentumfeltöltő menüben a megfelelő alapdokumentumok fel vannak-e töltve.
  • a legfontosabb érdemi tanfelügyeleti támpontot talán az intézmény legutóbbi két lezárt tanévének munkatervei és beszámoló jelentik, ezért erre kiemelt figyelmet kell fordítanunk:
  • ellenőriznünk kell, hogy a legutóbbi két lezárt tanév munkatervi és beszámolói nyomtatott és aláírt példányban – a tantestületi jegyzőkönyvekkel egyetemben – rendelkezésünkre állnak-e,
  • ellenőrizzük, hogy a négy dokumentum föl van-e töltve az Oktatási Hivatal informatikai támogató rendszerének dokumentumfeltöltő alrendszerében,
  • szakmailag alaposan át kell tekintenünk, hogy a munkatervek pontosan határozzák-e meg az intézmény legfontosabb feladatait, a beszámolók valóban kitérnek-e ezekre a feladatokra,
  • át kell tekintenünk, hogy az első év beszámolójában problematikusnak megjelölt területekre tartalmaz-e újabb feladatokat a második év munkaterve, illetve ezekről milyen reflexiókat tartalmaz a második év beszámolója,
  • gondoljuk át – szükség esetén jegyezzük le – azt, hogy milyen rövid és középtávú vezetői feladatokat tűzünk ki magunk elé,
  • írjuk le legalább egy-két oldalban azt, hogy hogyan értékeljük az általunk vezetett intézmény helyzetét, milyen sikereket és gondokat jelölhetünk meg,
  • tekintsük át az utóbbi két szempont figyelembe vételével az intézményi önértékelés személyünkre és intézményünkre vonatkozó anyagát,
  • gondoljuk át, hogy a ránk váró vezetői tanfelügyeleti eljárást megelőző intézményi önértékelési folyamatban az előírt rendben részt vettünk-e, az önfejlesztési terv feltöltésével a tanfelügyelet rendelkezésére állnak-e a szükséges önértékelési dokumentumok,
  • a vezető tanfelügyelő kezdeményezésére vagy szükség esetén a vezető tanfelügyelővel való kapcsolatfelvétel.

A tanfelügyeleti ellenőrzések harmadik típusát az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzési eljárása jelenti. Az erre történő felkészüléskor elsősorban a vezetői tanfelügyeletnél írt felkészülési lépéseket javasoljuk. A köznevelési intézmény ellenőrzése esetén tehát kísérjük kiemelt figyelemmel az alapdokumentumok állapotát és az informatikai rendszerbe történő gondos feltöltését. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a vezetői tanfelügyeleti ellenőrzéssel szemben az intézményi tanfelügyeleti eljárás esetén az informatikai rendszerbe föl kell töltenünk még a következő dokumentumokat:

  • a legutóbbi továbbképzési programot és az ahhoz kapcsolódó beiskolázási terveket,
  • az intézményi eredményeket, ide értve az ellenőrzés évét megelőző öt évben lebonyolított, az intézményre vonatkozóan kötelező országos mérések eredményeit bemutató dokumentumokat.

 

 

A mappában található képek előnézete Balaton-2017