Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A 2016-os tanfelügyeleti ellenőrzések szervezése

2016.03.30

Tanfelügyeleti ellenőrzés tervezése és szervezése 2016-ban

2015 decemberében kezdődött meg a pedagógusok és az intézményvezetők tanfelügyeleti ellenőrzése a közoktatási intézményekben, ennek tapasztalatairól decemberben közzétettem az akkor remélhetőleg megfelelően hasznosítható információkat. Azóta azonban eltelt három hónap. Az ismert események miatt a 2016-ra beütemezett tanfelügyeleti ellenőrzések többségét törölte az Oktatási Hivatal. A 2016-ban beütemezett (és azóta nem törölt) első tanfelügyeleti ellenőrzésekre csak 2016 áprilisának elején kerül sor. Tekintsük át azt, hogy hogyan érdemes felkészülnünk a 2016. évi tanfelügyeleti ellenőrzésekre! Cikkünkben figyelembe vesszük mindazokat az ismert jelentős mértékű változásokat, amelyek a jogszabályok módosításából, a tanfelügyeleti kézikönyvek harmadik kiadásában megjelent változásokból, valamint az Oktatási Hivatal 2016 februárjában küldött elektronikus üzeneteinek tartalmából következnek.

A tanfelügyelet helyszíni látogatását megkezdése előtt legalább 15 nappal a vezető tanfelügyelőnek föl kell vennie a kapcsolatot a meglátogatandó intézménnyel, illetve az ellenőrzendő pedagógussal. Azt javaslom, hogy a kapcsolatfelvétel történjék elektronikus úton küldött üzenet formájában, és korlátozódjék a legszükségesebbek egyeztetésére. Semmiképpen nem javaslom a hivataloskodó, formális kapcsolatfelvételt. Az üdvözlést követően az elnök arra kérje föl az intézmény vezetőjét, hogy a meglátogatandó pedagógussal történt egyeztetést követően küldje meg az alábbi információkat (vagy jegyezze be a tanfelügyeleti szoftver erre szolgáló felületére):

  • a tanfelügyeleti nyitó megbeszélés kezdő időpontja (időszükséglete kb. 15 perc),
  • az első és a második meglátogatandó foglalkozás kezdő és záró időpontjai,
  • az első és második foglalkozás tantárgya, a meglátogatandó osztály megjelölése.

Fontos változás a 2015. évi tanfelügyeleti ellenőrzéshez képes, hogy már nem szükséges a tanfelügyeleti látogatás forgatókönyvének elkészítése, minden résztvevővel történő aláíratása és – a jegyzőkönyv részeként – a dokumentum feltöltése az informatikai támogató felületre. Ennek ellenére azt javaslom, hogy a tanfelügyelők készítsenek egy időbeosztási javaslatot, amelyet a vezető tanfelügyelő a kapcsolatok felvételekor küldjön meg az intézmény vezetőjének. A forgatókönyv tervezete támpontként szolgál az intézménynek, a pedagógusnak és a tanfelügyelőknek egyaránt. Kérje a vezető tanfelügyelő, hogy az intézményvezető küldje meg a forgatókönyv módosításával kapcsolatos esetleges javaslatait.

Az időpontok meghatározásakor ügyeljünk arra, hogy az adott intézmény házirendjében foglaltak alapján mikor kezdődnek az egyes órák vagy foglalkozások, és ehhez mindenképpen igazodjunk! Tekintettel arra, hogy „dupla” tanfelügyeleteket – hála Istennek – már nem szervez az OH, javaslatom a forgatókönyv mintájára az alábbi.

A 2016. április 12-i tanfelügyeleti látogatás javasolt forgatókönyve

Vezető tanfelügyelő:  ……………………

Tanfelügyelő: ……………………………

Intézményi képviselő: ……………………………..

Előkészítendő dokumentumok:

  • haladási és osztályozó naplók
  • a meglátogatandó órákhoz tartozó tanmenetek
  • a megtartandó órák óravázlata
  • két-két tanuló füzete minden meglátogatandó osztályból
  • a látogatás előtt 15 nappal lezáródott online kérdőíves felmérések
  • az intézményi önértékelés teljes dokumentációs rendszere

 

Időpont

Esemény

Résztvevők

7.40-7.55

Nyitó megbeszélés

Tanfelügyelők, az ellenőrzött pedagógus, intézményi képviselő

7.55-8.20

Dokumentumellenőrzés (tanmenetek, óravázlatok, napló, füzetek,)

Tanfelügyelők, az ellenőrzött pedagógus, intézményi képviselő

8.25-9.10

Első óralátogatás

Tanfelügyelők, az ellenőrzött pedagógus, intézményi képviselő

9.20-10.05

Második óralátogatás

Tanfelügyelők, az ellenőrzött pedagógus, intézményi képviselő

10.15-11.15

A két óra értékelése és a pedagógus interjú

Tanfelügyelők, az ellenőrzött pedagógus, intézményi képviselő

11.15-11.25

Interjú a vezetővel

Tanfelügyelők, intézményi képviselő

11.25-12.30

Jegyzőkönyv kitöltése

Tanfelügyelők

12.30-13.30

Értékelőlap kitöltése

Tanfelügyelők

13.30

Az ellenőrzés zárása

Tanfelügyelők, igazgató

………………………….

…………………………..

vezető tanfelügyelő

tanfelügyelő

 

A tanfelügyeleti ellenőrzés 2015 decemberében történt bevezetésekor három lényeges pillérre támaszkodott: a foglalkozások látogatására és értékelésére, a pedagógussal és a közvetlen vezetőjével készítendő interjúra, valamint a dokumentumelemzésre. A 2015. évi tanfelügyeleti ellenőrzések alkalmával e három terület mindegyikéről önálló jegyzőkönyveket kellett feltölteni az informatikai rendszerbe, sőt mindkét tanfelügyelőnek (akár részben vagy teljes mértékben azonos tartalommal) külön jegyzőkönyvet kellett készítenie. A 2016. évi tanfelügyeleti ellenőrzések során azonban egészen mások lettek a követelmények.

2016-ban már csak egyetlen jegyzőkönyvet kell feltölteni, amelynek tartalmaznia kell a foglalkozások látogatásával kapcsolatos megállapításokat, az ezt követően kiegészítő jelleggel feltett interjúkérdésekre adott válaszokat, valamint a dokumentumok értékelésével kapcsolatos megállapításokat. Ilyen jegyzőkönyvi mintához a cikk megírásakor még nem lehetett hozzáférni, azonban – az OH információi alapján – az előzőekben elvárt 65 oldalas, három fő részből álló jegyzőkönyv helyett csupán néhány oldalas összegző jegyzőkönyv feltöltésére van szükség. Ez a jegyzőkönyv okvetlenül tartalmazza majd az alábbiakat:

  • az órák, foglalkozások látogatása során tett tapasztalatokat,
  • az órák, foglalkozások értékelése során tett megállapításokat,
  • a foglalkozások látogatását követően feltett interjúkérdésekre (a pedagógusnak, majd a vezetőjének feltett kérdések) adott válaszok rövid kivonatát,
  • a dokumentumok (tanmenetek, óravázlatok, napló, tanulói füzetek) áttekintésével kapcsolatos legfontosabb megállapításokat.

Tekintsük át először az interjúkészítés szabályainak megváltozását! A tanfelügyeleti kézikönyv 33. oldalán közöltek alapján érvényesek azok a 2016-ban bevezetett könnyítések, amelyek szerint „… az alább megfogalmazott kérdések feltételéről a szakértők döntenek”. Szintén érvényes a pedagógus munkáját ismerő vezetőjével történő interjúkészítésre vonatkozó szabály, mely szerint „Az elkészítendő vezetői interjú alábbi kérdései közül azokat kell feltenni, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábbi információkat.” Tehát a tanfelügyeleti kézikönyvben felsorolt 65 interjúkérdés közül a tanfelügyelők kizárólag azokat a kérdéseket tegyék föl, amelyek lényeges információval segíthetik a pedagógus tanfelügyeleti értékelését. Azokat a kérdéseket, amelyekre a válasz nyilvánvaló, amelyekre a dokumentumok vizsgálata vagy az órák látogatása során választ kaptak a tanfelügyelők, már nem kell feltenniük. Az interjúkérdések megválaszolására – a tanfelügyeleti kézikönyv 37. oldalának információja szerint – az óralátogatásokat követően kerülhet sor. Az interjúkérdések feltevésének azonban el kell különülnie az órák, foglalkozások értékelésének folyamatától, de közvetlenül annak lezárását követően kerülhet sor az interjúk (rövid) lebonyolítására. Ügyeljünk arra, hogy a vezetővel készített interjúkérdések megválaszolásakor a pedagógus nem lehet jelen.

Fontos, hogy a feltett interjúkérdéseket és az arra adott válaszok rövid kivonatát a jegyzőkönyvnek a foglalkozások látogatását követő részében rögzítsék a tanfelügyelők.

A 2016. évi tanfelügyeleti ellenőrzések alkalmával bevezetett újabb könnyítés, hogy nem szükséges mindkét tanfelügyelőnek egy-egy jegyzőkönyvet feltöltenie, amint az a 2015. évi ellenőrzések alkalmával még kötelező volt, hanem csak a vezető tanfelügyelőnek kell feltöltenie az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet. A másik tanfelügyelő tehát nem tölt föl jegyzőkönyvet, az ő felületén csupán a „Jóváhagyás” funkció jelenik majd meg. A jóváhagyás ahhoz szükséges, hogy a rendszerben a jegyzőkönyv véglegesen befogadásra kerüljön. Amennyiben a másik tanfelügyelő nem ért egyet a feltöltött jegyzőkönyvvel, akkor a vezető tanfelügyelőnek ismét meg kell nyitnia a jegyzőkönyvet, és – az egyeztetéseket követően – el kell végeznie a sikeres jóváhagyáshoz szükséges változtatásokat. Természetesen ez a gyakorlatban úgy fog működni, hogy az elkészítendő egyetlen jegyzőkönyvet a tanfelügyelők közösen fogják megszövegezni, így a jóváhagyással kapcsolatos problémák sem jelentkeznek majd.

Ejtsünk most szót a tanfelügyeleti ellenőrzési folyamatnak a bevezetéskor lényeges részét képező kérdőíves felmérés eredményeinek a tanfelügyeleti eljárásba történő beemeléséről! A 2015. évi tanfelügyeleti ellenőrzések alkalmával a vizsgálat az intézményi önértékelés folyamatában elkészült kérdőíves felmérések eredményeire is támaszkodott. Az intézményi önértékelésben el kellett készítenie a pedagógusnak a saját, 40 kérdésre adott választ tartalmazó önértékelő kérdőívét, ez a 2016. évi ellenőrzések alkalmával is változatlanul követelmény. A tapasztalat azonban az, hogy a pedagógusok döntő többsége jellemzően a maximális 5 pontot ad a kérdések döntő többségére, és csupán néhány elszórt 4 pontos értékeléssel találkoztunk. Úgy gondolom, hogy a pedagógus önértékelése nem képezheti ténylegesen jelentős motívumát a tanfelügyeleti értékelésnek.

2015-ben be kellett emelni a pedagógus kollégák kérdőíves értékelésének eredményeit, azonban e területen sem sok tényleges információval gazdagodhattak a tanfelügyelők. A 2016. évi tanfelügyeletek során már csak két pedagógus véleményét kell beszerezni: egyik kollégát az intézmény vezetője, másikat az értékelendő pedagógus kérheti föl. Lehetőség van további pedagógus értékelők kérdőíveinek beemelésére, azonban a kijelölt kollégák száma csak páros lehet; a jelöltek egyik felét az intézményvezető, másik felét az ellenőrzendő pedagógus jelölheti meg. Úgy gondolom, hogy jellemzően két kitöltött értékelő ívvel fogunk találkozni a gyakorlatban.

2015-ben követelmény volt a szülői kérdőívek, valamint a középiskolákban a tanulói kérdőívek eredményeinek a tanfelügyeleti eljárásba történő beemelése. A 2016-ban módosult szabályok alapján ezek kitöltésére és feldolgozására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az érintett szervezet az intézmény vezetője számára írásban jelezte, hogy élni kívánnak véleményezési jogukkal. Amennyiben ilyen irat nem keletkezett, a tanfelügyelők nem számolhatnak a szülői és a tanulói kérdőívek eredményeivel. Megállapíthatjuk tehát, hogy a tanfelügyeleti rendszer egykori fontos kérdőíves felmérési eleme jellemzően három kérdőív néhány adatának a megtekintésére korlátozódott: ezektől a tanfelügyeleti ellenőrzés megállapításait meghatározó lényeges információkat – úgy gondolom – nem remélhetünk.

2015-ben az intézményi önértékelés adatai közül kizárólag a kérdőíves felmérés eredményét kellett figyelembe venni a tanfelügyeleti eljárásban. 2016-ban azonban már a teljes intézményi önértékelés eredményének is rendelkezésünkre kell állnia. Ez azt jelenti, hogy az intézményi önértékelés során történt óralátogatások tapasztalatai, a dokumentumelemzés során keletkezett megállapítások és az intézményi önértékelés során elkészült interjúk anyagát is föl kell tölteni az intézményeknek a tanfelügyeleti szoftverbe. Sőt az intézményi önértékelést lezáró értékelőlap adatait is látják a tanfelügyelők. Az intézményi önértékelés során keletkezett intézményi megállapítások jelenthetik a legtöbb érdemi információt a tanfelügyelők számára a felkészülés folyamatában.

A 2016-os ellenőrzési rendszerben soron következő tanfelügyelői feladat az értékelőlap kitöltése. Feltehetőleg mindkét tanfelügyelőnek önállóan kell kitöltenie az értékelőlapot. Ennek letöltése nem lehetséges, kinyomtatása pedig teljes mértékben fölösleges. Az értékelés folyamata abból áll, hogy a nyolc pedagóguskompetencia indikátorait egyesével mindkét tanfelügyelőnek a „N.é” vagy a 0-3 közötti pontszámok valamelyikével kell értékelnie. Ügyelni kell arra, hogy mind a nyolc kompetenciát követően röviden szövegesen értékelni kell a pedagógusnak az adott kompetenciaterületen tapasztalt erősségeit, valamint fejleszthető területeit. Nem szükséges azonban minden kompetenciánál erősségeket és fejleszthető területeket is megjelölni, elegendő ezek legalább egyikét szerepeltetni. A 2015. évi értékelőlapok esetében azonban úgy az erősségekhez mint a fejleszthető területekhez kellett valamit írni, ha mást nem, egy „–„ szimbólumot, egy szóközt vagy a „Nem jelölök meg” szöveget.

Az egyes kompetenciáknál szereplő 8-13 indikátor pontozásakor lehetőség van arra, hogy bármely indikátorhoz szöveges megjegyzést fűzzön a tanfelügyelő, ez azonban egyáltalán nem kötelező. Nem tartom elfogadhatónak azt sem, ha egy adott kompetenciánál egyetlen indikátorhoz sem fűz a tanfelügyelő rövid szöveges megjegyzést, ennek ellenére mégis jelöl meg fejleszthető területeket. Ezt kifejezett hibának tartom a fejleszthető területek megjelölése esetében, de nem elegáns eljárás az erősségek esetében sem. A helyes gyakorlat véleményem szerint az, hogy minden kompetencia esetében legalább egy-egy indikátorhoz fűzünk szöveges értékelést. Szükségtelen azonban az indikátorok többségéhez szöveges kiegészítést fűzni. Javaslom, hogy ha egy adott kompetencia valamely indikátorát 0-2 pont között (tehát alacsony pontszámmal) értékeljük, ahhoz feltétlenül fűzzünk rövid kommentárt.

Az értékelőlap 2016-ban használatos formátumát még nem sikerült megtekintenem, de bizonyára nem lesznek lényeges változások a 2015-ben használt formához képest, mert az működőképes volt. 2016-ban már az értékelőlapot is csak a vezető tanfelügyelőnek kell kitöltenie, és a másik tanfelügyelő jóváhagyásával válik majd érvényessé.

Összegzésként – a 2016. évi tanfelügyeleti eljárások tényleges megindulása előtt – azt állapíthatjuk meg, hogy a 2015 decemberében bevezetésre került indokolatlanul bonyolult, rendkívül sok intézményi és tanfelügyelői munkát megkövetelő rendszere 2016-ra jelentősen egyszerűbbé vált. Határozott véleményem szerint a tanfelügyelők felkészülésére fordítandó idő az előző évihez képest legalább harmadára, a tanfelügyeleti jegyzőkönyvek és értékelőlapok elkészítésére fordítandó energia legalább a felére csökkent. Ugyanakkor tárgyilagosan meg kell állapítanunk, hogy a tanfelügyeleti ellenőrzési folyamat foglalkozáslátogatási, interjúkészítési, dokumentumellenőrzési és kérdőíves részeinek 2015-ben még kiegyensúlyozott aránya jelentősen megbillent, a hangsúly egyértelműen – és helyesen – a foglalkozások látogatására és a dokumentumok rövid ellenőrzése irányába tolódott el. A tanfelügyeleti ellenőrzési folyamatban az interjúkészítés csupán rövid kiegészítő motívummá vált, a kérdőíves felmérések értékelése pedig teljes mértékben elveszítette jelentőségét!

Nemsokára mindannyian meglátjuk, megtapasztaljuk, hogy a tanfelügyelet 2016-os módosításai és egyszerűsítései meghozzák-e az elvárt eredményt. Bízom benne, hogy igen, és ezzel az oktatásirányítás megtette az első lényeges és vitathatatlanul szükséges lépéseket a működtethető ellenőrzési rendszer bevezetése felé.

A cikk Wordben itt letölthető: Tanfelügyelet-2016

 

 

A mappában található képek előnézete A jobbik részem