Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tematikus terv, óratervek készítése - 2019

2019.05.14

A portfólió legfontosabb részei a tematikus terv és a foglalkozástervek

Ez az írás elsősorban azoknak a kollégáknak szól, akik 2019-ben a portfóliókészítés mellett döntöttek, tehát 2020-ban feltehetőleg sor kerül majd a minősítésükre. Jelen cikkünket megelőzte az elmúlt hónapokban megjelent két másik cikk, amelyek a minősítésre történő jelentkezéssel, a portfóliós felület megnyitásával, valamint a portfólió szakmai részeinek tervezésével és összeállításával foglalkoztak. Előző írásomban a személyes dokumentáció elkészítésével, a csoportprofil összeállításával kapcsolatos tanácsokat olvashattak, valamint az intézményi környezet bemutatásához és a szakmai életút összeállításához igyekeztem remélhetőleg hasznos tanácsokat adni.

A portfóliókészítés segítése érdekében írt cikknek itt olvashatja a harmadik részét, amely a tematikus tervek és az óratervek tervezéséről és elkészítéséről szól, valamint a hospitálási naplóhoz, az esetleíráshoz és a szabadon választható dokumentumokhoz ad praktikus tanácsokat. Ebben a cikkben olvashat gyakorlatias információkat a reflexiókészítésről, és felhíjuk figyelmét arra is, hogy a portfólió elbírálásakor az egyik leghasznosabb dokumentumtípus a jó reflexió lehet.

Ami talán a legnehezebb: a tematikus terv tervezése és elkészítése

A csoportprofil feltöltése révén bemutatott tanulócsoporthoz általában egy tematikus tervet és az ahhoz kapcsolódó négy óratervet kell feltölteni a tanórán vagy foglalkozáson felhasznált anyagokkal, segédanyagokkal együtt (a tankönyv oldalai, digitális bemutató, feladatlapok, kiegészítő, szemléltető anyagok, táblaterv stb.). A tematikus terv mint fogalom a korábbiakban pedagógiai fogalomrendszerünkben és a jogszabályokban nem szerepelt. Ezért fontosnak tartom az útmutató korábbi kiadásaiban szereplő meghatározás közlését: „A tematikus terv (az adott tanulási-tanítási egység terve) kötelezően átadandó dokumentum a szakértő számára. A tematikus terv segíti a meglátogatott órát vagy foglalkozást a nevelési-oktatási folyamatban elhelyezni, az abban betöltött szerepét, céljait meghatározni.

Fontos arról a lényegi kérdésről értekeznünk, hogy egy jó tematikus terv hány órát, foglalkozást tartalmazzon! Nyilvánvalóan legalább négyet, hiszen ellenkező esetben két csoportprofilt és két hozzá tartozó tematikus tervet kell feltöltenünk. Elviekben nem szabálytalan, ha egy tematikus terv csupán négy foglalkozást anyagát tartalmazza mint tematikus egységet, ez tehát önmagában nem kifogásolható. De ugyanakkor ez nem túlságosan elegáns lépés. Válasszunk tehát olyan tematikus egységet, témakört, fejezetet, egy fejezet részletét, amely minimum négy, de inkább 8-12 órára tagolható. Egy tízórányi terjedelmű tematikus tervben alaposan be lehet mutatni a témakör tanításához szükséges kompetenciákat, módszereket, eljárásokat, eszközöket. Nincs akadálya annak sem, hogy tematikus tervünk tíztől akár jóval több órát tartalmazzon, ennek elkészítése azonban irreálisan sok munkát igényel, és nem lehet vele eredményesebben bemutatni a pedagógus saját kompetenciáit, mint egy csupán 8-12 foglalkozást tartalmazó, jól átgondolt tematikus tervvel.

A tematikus terv elkészítésének támogatására választható sablonokat és kidolgozott szaktárgyi mintákat ajánl az útmutató melléklete, amelynek rovataival – legalábbis elviekben – elég jól lehet dolgozni. Az útmutató táblázatában megjelölt kilenc oszlopot azonban még a lap fektetett elrendezése esetén sem lehet elfogadható szélességűre beállítani úgy, hogy azok egy-egy sorában egy-két szónál több elférjen. Az eredeti szerkesztési javaslat formális követése – még a margók csökkentése esetén is – ahhoz vezetne, hogy az egyes tanítási órák egyes rovatai nagyon sok egymás alatti sort foglalnak el, és nagymértékben megtörik a szöveg átláthatóságát, olvashatóságát. Ennek ellensúlyozására készítettem egy olyan saját tematikus tervi táblázatot, ahol az utolsó két oszlop tartalmát a többi oszlop alatt vízszintesen helyeztem el, és eltérő színezéssel különböztettem meg.

Az óratervi táblázat használata során figyelni kell az alábbiakra:

  • a táblázatban 12-es betűméret van beállítva, ennek csökkentése nem célszerű,
  • a táblázatban beállítottam a „szavak elválasztása” funkciót, mert a viszonylag keskeny oszlopok és az elfogadható szövegkitöltés miatt ez szükségesnek mutatkozott,
    • ha ezt ismét be kellene állítani, az alábbiak szerint teheti meg: Lap elrendezése menü, Elválasztás almenü,
  • ha 20-nál több tanítási óra beemelésére volna szükség (amint az előzőekben kifejtettem, ezt semmiképpen sem javasolnám), akkor az utolsó két sort (a sor legelején) ki kell jelölni és át kell másolni az utolsó sor alá,
  • tapasztalatom szerint jobban lehet haladni, ha a táblázat rovatait nem vízszintesen, hanem függőlegesen haladva töltjük ki, mert könnyebben koncentrálunk az egyes oszlopokba beírandó tartalomra.

A táblázat néhány fontos oszlopainak kitöltéséhez összegyűjtöttem néhány javaslatot:

A didaktikai feladatokhoz felhasználható kifejezések: tudományosság, motiválás, aktivizálás, érthetőség, fokozatosság, rendszeresség, szemléletesség, tartósság, differenciálás, visszacsatolás, megerősítés.

A fejlesztési területekhez javaslom: rendezés, olvasás, szövegértés, kommunikáció, figyelem, emlékezet, osztályozás, válogatás, ráismerő készség, kreatív gondolkodás, beszédértés-kommunikáció, íráskészség, képzelet.

Az óratípusokhoz, munkaformákhoz javasolható kifejezések: frontális munkával vezetett, csoportmunkában végzett, programozott oktatás (számítógép, oktatógép, programozott tankönyvű, új ismeret feldolgozása egyéni munkával (munkafüzet, feladatlap), új ismeretek szerzése (videó, film, internet segítségével), készségfejlesztő óra, gyakorló óra, munkáltató óra, laboratóriumi óra, tanműhelyi óra, összefoglaló óra, múzeumi, könyvtári óra, témazáró ellenőrző óra, értékelő óra.

A tematikus tervhez jól használható, a cikkben leírtaknak megfelelően célszerűen formázott esztétikus sablonokat tölthet le Word formátumban:

Tematikus_terv_kitöltetlen

Kitöltött_tematikus_terv_minta

Az óravázlatok tervezése és elkészítése

A pedagógusok számára talán legkézenfekvőbb feladat a tanítási órák vagy foglalkozások tervének elkészítése. Ne feledjük, hogy a most érvényes követelmények már csupán négy óravázlat és a hozzájuk tartozó reflexiók feltöltését követelik meg. Éppen ezért azonban kifejezetten ügyelnünk kell arra, hogy óravázlataink igényesek, jól átgondoltak, módszertanilag és technikailag egyaránt változatosak legyenek, így jól mutassák be saját szakmai-módszertani tudásunkat és pedagóguskompetenciáinkat. Ezért nem feltétlenül a legegyszerűbben elkészíthető óravázlatokat érdemes feltölteni. Ügyelni kell arra, hogy a feltöltött foglalkozások változatos pedagógiai és módszertani eszközöket mutassanak be.

Egy-egy óravázlat tényleges terjedelme – határozott álláspontom szerint – vázlatos szerkesztési módszer alkalmazása esetén nem lehet több kettő-négy oldalnál, de akár két oldalon is készíthetünk jó óratervet. Természetesen ebben a terjedelemben nincsenek benne az órához tartozó szemléltető anyagok, tesztek, képek, és nem szerepel a konkrét feladatok felsorolása sem. Ügyeljünk azonban arra, hogy még ezekkel az anyagokkal se legyen óratervünk öt-hat oldalnál hosszabb, ugyanis az áttekinthetetlen vagy fölöslegesen részletes. Az útmutató nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint az óravázlatnak tartalmaznia kellene az órához tartozó minden feladatot, feladatlapot, szöveget, képet, stb. Ne feledjük, hogy óravázlatunk nem az óra teljes dokumentációját, csupán annak vázlatát kell, hogy tartalmazza.

Az óravázlatok készítéséhez az útmutató mellékletei adnak mintát. Ezekkel kapcsolatban a tematikus tervnél általam leírt észrevételekre utalnék. Mielőtt tehát döntést hoznának arról, hogy alkalmazzák-e az útmutatóban közölt sablonokat, vagy saját maguk által készített – akár táblázatos – formátumban dolgoznak, próbálják ki az alkalmazandó mintát úgy, hogy 3-4 sorát érdemi adatokkal feltöltik.

Fontos kérdés annak eldöntése, hogy az elkészített – mondjuk tíz órát tartalmazó – tematikus tervünkből melyik órákat válasszuk ki az óravázlatok elkészítése céljából. Nincs már olyan követelmény, amely szerint kötelező volna a tematikus tervben egymást követő órák vázlatának elkészítése és feltöltése. Javaslatom szerint válasszon a tematikus tervben szereplő négy olyan órát (foglalkozást), amelyek más és más jellegűek, egymástól eltérő tanítási és pedagógiai módszereket igényelnek, amelyek az óravázlatot készítő pedagógus más és más oldalát, pedagógiai és módszertani tudását mutatják be. Semmiképpen ne töltsön föl négy ugyanolyan vagy hasonló típusú, pl. gyakoroltató, számonkérő, csoportmunkát igénylő órát, mert vélelmezhetően azok ugyanazon kompetenciáinak bemutatására alkalmasak, így feltöltött óravázlatai egyoldalúak lesznek.

Az óravázlatok, foglakozásvázlatok készítéséhez jól használható, a cikkben szereplő követelményeknek megfelelően formázott esztétikus óratervi sablonokat tölthet le Word formátumban itt: Óraterv_kitöltetlen

Óraterv_kitöltött

Az óratervi minták használatakor a tematikus terv készítésénél részletesen leírt formázási szabályok alkalmazását javaslom.

A jól elkészített reflexió nagyot lendíthet portfóliója értékelésekor

Az óravázlatok mindegyikéhez reflexiót kell csatolni: talán ez a számunkra legkevésbé megszokott műfaj, bár az elmúlt hat év alatt már talán ismerősként tekinthetünk rá. A reflexió olyan (nem túlságosan terjedelmes) összegző-értékelő írás, amely megvilágítja a dokumentum (itt: óravázlat) készítőjének gondolkodásmódját. A reflexióban a pedagógus információkat adhat arról, hogy miért az adott módszert választotta, milyen nehézségek előfordulására számított, hogyan viszonyult a tanítás során a csoport a tanított tananyaghoz és az alkalmazott módszerekhez. Milyen tapasztalatokat szerzett az óra tanítása során vagy azt követően, mi az, amit legközelebb másként csinálna, hogyan reagált a csoport az óra egyes motívumaira. Írhat arról is, hogy milyen kételyek fogalmazódtak meg önben az óravázlat készítésekor vagy a megvalósításkor a tanítás során. A reflexióban értékelheti is az óra megvalósítása során szerzett tapasztalatait, sőt ez egyenesen szükségesnek tekinthető.

Arra azonban nagyon ügyeljen, hogy reflexiói ne legyenek sablonosak, ne legyenek egyformák. Nem lehetnek benne jellemzően ilyen sztereotip mondatok, mint pl. „Az óratervben foglaltakat jól sikerült megvalósítanom.”, „A gyerekek az órán eredményesen dolgoztak.”, „Nem mindent sikerült megvalósítanom a terveim közül.”, „Az órán megvalósítottam a terveimet.”. Az értékelésnek mindig érdeminek, kérdéseket fölvetőnek, problémaérzékenynek, módszereket feltárónak kell lennie. Nem jelenti ez azt, hogy a reflexiónak hosszúnak kell lennie, eredményes reflexiót egyoldalnyi terjedelemben is lehet tenni, de az írás hossza mindenképpen legalább féloldalnyi legyen. Arra is ügyelnie kell, hogy egy foglalkozásvázlathoz írt reflexióban ne ismertesse még egyszer az óra célját, az alkalmazott módszereket és eszközöket, stb., hanem inkább a megvalósítás során szerzett tapasztalatokat, benyomásokat ismertesse.

A reflexiókra azonban különös tekintettel kell lennünk abból a szempontból, hogy a portfóliót értékelő szakértők számára valóságos kincsesbánya lehet pedagóguskompetenciáink értékelése szempontjából. Ha reflexióink nem semmitmondóan sablonosak, ha szerepelnek bennük a kompetenciák értékeléséhez szükséges indikátorokra vonatkozó információk, akkor nagyon sokat tehetnek hozzá portfóliónk pozitív értékeléséhez. A megfelelő szakmai környezetbe ágyazott hívószavak lehetnek például: értékelés, motiváció, ellenőrzés, visszajelzés, differenciálás, értékválasztás, tehetség, személyiségfejlődés, konfliktusok megoldása, szociális tanulás, tanulási képességek, egymás elfogadása, egyetemes európai és nemzeti értékek, stb.

Tipikus hibák a reflexiók készítésekor:

  • az egyes órákhoz tartozó reflexiókat összecseréli a pedagógus,
  • két órához (véletlenül) ugyanazt a reflexiót tölti föl,
  • több órához szó szerint ugyanazt a reflexiót tölti föl,
  • minden reflexiója sablonos, semmitmondó,
  • minden reflexiójában maximálisan elégedett a megtartott óráival.

A reflexiók összekeverésének elkerülése érdekében az órákat és a hozzájuk tartozó reflexiókat igen gondosan kell elnevezni: pl. Óraterv-1, Reflexió-1, Óraterv-2, Reflexió-2, stb. Vigyázzunk arra is, hogy véletlenül se nevezzük el az azonos típusú dokumentumokat – bizonyára figyelmetlenségből – más és más módon, pl. Óraterv-1, Óravázlat-2, 3. foglalkozás, stb. Mindig ugyanazt a típusú elnevezést használjuk, mert a portfólió ezeket betűrendi sorrendbe szedve fogja tartalmazni.

Tanácsok a jó hospitálási napló elkészítéséhez

A hospitálási napló a pedagógusok portfóliójának kötelező alapdokumentuma. A hospitálási naplót minden pedagógusnak föl kell töltenie e-portfóliójába, ennek érdekében a portfóliókészítő kollégáknak egy pedagóguskollégájuk foglalkozását kell meglátogatniuk. A hospitálási naplók formájára javaslatot tartalmaz az útmutató melléklete, amelynek alkalmazása nem kötelező, ezért bátran ajánlható talán egy kicsit esztétikusabb forma alkalmazása is.

A hospitálási napló a portfóliót feltöltő pedagógusok általában leggyengébb, legkevésbé értékelhető, így a minősítéskor a legkevesebb hasznot hozó dokumentum a portfólió értékelési folyamatában. Szakértői tapasztalataim során úgy látom, hogy a feltöltött hospitálási naplók egy jelentős része a portfólió szempontjából teljes mértékben értékelhetetlen azért, mert nem tartalmaz olyan információkat, amely annak készítőjének tudásáról tanúskodnak. A hospitálási naplót készítők tehát általában beleesnek abba a tipikus hibába, hogy jellemzően csak azt jegyzik le, hogy mi történt a meglátogatott órán, hogyan viselkedtek a tanulók, milyen volt az órát tartó tanár munkája, mi volt a házi feladat. A hospitálási naplónak azonban egyáltalán nem az órát tartó pedagógust vagy az órán feldolgozott tananyagot kell bemutatnia, hanem azt kell visszatükröznie, hogy a hospitálási naplót készítő pedagógus milyen színvonalon képes az órán látottak szakszerű megfogalmazására, a pedagógiai folyamatok átlátására, az alkalmazott módszerek felismerésére és feljegyzésére, az alkalmazott motivációs eljárások felismerésére és értékelésére.

Ezért a hospitálási naplónak nem elsősorban az óra menetére vonatkozó feljegyzéseket kell tartalmaznia – azok csupán vivő anyagai a pedagógiai természetű feljegyzéseknek – hanem ilyen és ehhez hasonló információkat:

  • a pedagógus hogyan készítette elő, vezette be a foglalkozást, hogyan hangolta rá diákjait a közös munkára,
  • a foglalkozás megtartásakor milyen munkamódszereket, eljárásokat, szemléltető eszközöket, IKT-eszközöket használt,
  • hogyan váltak be az alkalmazott módszerek,
  • hogyan alkalmazkodott a váratlan szituációkhoz, hogyan kezelte azokat,
  • hogyan változtatott előzetes tervein az órai haladás függvényében,
  • mennyire voltak hatékonyak, eredményesek a pedagógus alkalmazott módszerei,
  • mennyire jellemezte tevékenységét a tanítványai iránti empátia, figyelem
  • milyen volt a pedagógus személyisége, beszéde, verbális és nonverbális kommunikációja,
  • hogyan jelölte ki a házi feladatot, adott-e iránymutatást annak elkészítéséhez,
  • hogyan értékelte, osztályozta tanítványait, adott-e pozitív vagy negatív visszajelzéseket,
  • eredményesnek tekinthető-e a meglátogatott tanítási óra, foglalkozás.

Formai javaslatok a hospitálási napló kitöltéséhez

  • a hospitálási napló terjedelme másfél-két oldal legyen,
  • az egyes oszlopokba írt (rövid) bejegyzéseket balra rendezzük, mert középre rendezve nem esztétikusak,
  • az alkalmazott betűméret 12-es legyen, de 1-es vagy 1,15-ös sortávolságot alkalmazzunk, mert egyébként szétfolyik a dokumentum,
  • célszerű, ha az órán történtek leírását követően a hospitálási napló zárórészében fogalmazza meg az óra összegző értékelését, mert itt lehetőség van az ön kompetenciáinak, szakszerű értékelési módszerének bemutatására,
  • vigyázzon, hogy a hospitálási naplóban semmiképpen ne szerepeljen a meglátogatott kolléga neve, a tanulók azonosítható megnevezése,
  • a hospitálási napló aláírása nem szükséges.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a hospitálási naplóhoz reflexiót is kell feltöltenünk. Ezt a lépést ugyan szakmailag nem tartom indokoltnak, hiszen reflexiót elsősorban saját tevékenységünkhöz fűzhetünk, a meglátogatott kolléga munkájával kapcsolatos pedagógiai észrevételeinket, szakmai véleményünket pedig éppen a hospitálási naplónak kell tartalmaznia. Ezért kicsit nehézkes értelmes és értékelhető reflexiót fűzni saját hospitálási naplónkhoz, de kíséreljük meg!

A hospitálás alkalmával lehetőleg saját iskolájában egy önnel azonos vagy legalább hasonló munkakört betöltő kollégájának óráját látogassa meg. Ha iskolájában nincs ugyanolyan szakos kollégája, akkor más szakos kolléga órájának meglátogatása mellett is dönthet, hiszen az óralátogatás során nem tantárgyszakmai, hanem pedagógiai értékelés elkészítése a feladata. Ha mégis a szaktárgyának megfelelő órát szeretne meglátogatni, nyugodtan forduljon kérésével a közelben lévő másik iskola igazgatójához vagy pedagógusához, bizonyosan szívesen hozzájárulnak majd hospitálásához.

Az esetleírás elkészítése és feltöltése

Az e-portfólió kötelező dokumentumai között szerepel az esetleírás. Az esetleírás elkészítése előtt az útmutatóban szereplő információkat végig kell olvasnunk. Az esetleírás célja a pedagógus más dokumentumokból kevésbé megismerhető kompetenciának felmutatása, bizonyítása. A lehetőségek sokféleségéből persze nyilvánvalóan következik, hogy nem lehet minden bemutatható eset leírására alkalmas szempontsort meghatározni. Az esetleírás elkészítésekor is kerülnünk kell a tanuló vagy a szülő nevének, monogramjának, valódi keresztnevének közlését vagy a felismerést lehetővé tevő információk beemelését.

Az esetleírás tervezésekor gondolja át azt, hogy az elmúlt néhány évben mik voltak azok az egy-egy tanulót, esetleg egy-két tanulót vagy diákcsoportot érintő pedagógiai esetei, amelyek megoldását eredményesnek, példaszerűnek tartja. Abban a két-három témában gondolkodjon, amelyek először eszébe jutnak, mert emlékezetesek voltak önnek. Nyilván azért jönnek most elő ezek az esetek, mert úgy gondolja, hogy jól érzékelte a problémát, be tudta határolni annak lényegét, felismerte a gondokhoz vezető motívumokat, és megtalálta a megfelelő segítő partneri kapcsolatot a tanulóval vagy szüleivel. Az ilyen esetek többségében a pedagógusok a probléma segítő megoldásához általában úgy jutnak el, hogy az esetről konzultálnak néhány pedagógustársukkal, esetleg gyógypedagógussal vagy a családsegítő szolgálat, gyámhivatal ezzel foglalkozó szakemberével.

Gondolja át azt is, hogy hogyan osztotta meg a problémát az előző bekezdésben példaként felsorolt szakemberekkel, majd ezt követően hogyan kezdte meg a tanuló vagy gyermek problémájának feltárását, milyen segítő lépéseket tett a helyzet megoldása vagy megkönnyítése érdekében. Gyűjtse össze azt is, hogy miben és mennyiben sikerült segíteni a szóban forgó probléma megoldását, fejlődött-e az érintett az ön segítő munkájának eredményeként. Az esetleírás készítésekor a pedagógustársaink általában egyszerű, mondhatni mindennapi problémákat dolgoznak föl, ezért önnek sem kell valami nagy, valami rendkívüli esetre gondolnia. Az sem baj, ha minden segítő szándéka, munkája és más segítők bevonása ellenére sem sikerült lényegesen előrelépnie a probléma megoldásában, ezt is írja le őszintén. Az esetleírás végén minden esetben írjon egy rövid összegzést arról, hogy ön milyen szerepet játszott az eset megoldásában, mit adott önnek az ügyben való közreműködés

Az esetleírásnál – amint azt a feltöltőfelületen is láthatja – nincs szükség reflexió készítésére és feltöltésére, tehát csupán az esetleírást taglaló dokumentumot kell feltöltenie. Ennek az az oka, hogy az esetleírás rendkívül specifikus műfaj, amelyben óhatatlanul megjelennek a különféle megoldási alternatívák, így a megfelelő alapossággal készített esetleírás írója törvényszerűen eljut oda, hogy értékelje az általa választott módszer eredményeit, illetve átgondolja azt, hogy az esetleges más megoldási alternatívák milyen eredményt hoztak/hozhattak volna.

A szabadon választható dokumentumok elkészítése

A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatok elérését célzó minősítő vizsga, minősítési eljárás során minimum két, maximum öt szabadon választható dokumentumot kell feltöltenie. A portfóliókészítő pedagógusok általában úgy vélekednek, hogy a legegyszerűbb dolog a szabadon választható dokumentumok elkészítése és feltöltése, mert az e célra használható, a pedagógus korábbi pályafutása során általa elkészített saját dokumentumokkal a legtöbb kolléga már rendelkezik. Ez alapvetően igaz, ezért sok esetben megkönnyíti a portfóliókészítő pedagógus munkáját, de bizonyos veszélyeket is rejt magában, amelyekre föl kell hívnunk olvasóink figyelmét.

Sok portfóliókészítő kolléga elfelejti ugyanis azt az alapvető elvárást, hogy a portfólió minden elemének – így a szabadon választott dokumentumoknak is – a dokumentumot készítő pedagógus saját kompetenciáit kell bemutatnia. Amennyiben ön – engedve a csábításnak – feltölt egy saját maga által korábban készített dokumentumot, akkor feltétlenül vizsgálja meg azt olyan szempontból, hogy mit árul el a szóban forgó dokumentum az ön pedagógiai tudásáról. Egy ilyen reális önvizsgálat után nem fordulhat elő, hogy ön feltölt ugyan egy anyagot, amely a szabadon választható dokumentum műfajának megfelel ugyan, de nem tartalmaz olyan információkat az anyag készítőjéről, amelyek segítenék a szakértőket az indikátorok megtalálásban és értékelésében. Az ilyen dokumentumokat ne töltse föl portfóliójába.

Arról van szó, hogy a minősítések során gyakran találkozunk olyan egy-két oldalas szabadon választható dokumentumokkal, amelyek egy-egy iskolai vagy iskolán kívüli eseményt írnak le, mint például anyák napja, kirándulás szervezése vagy egy iskolacsalogató rendezvény előkészítése, de a dokumentumok az időpontokon, helyszínen, a résztvevők körén, esetleg a rendezvény plakátján kívül semmi értékelhetőt nem tartalmaznak. A szabadon választható dokumentumok akkor adnak fontos értékelhető információkat az azt készítő pedagógusról, ha nem csupán a lebonyolítás tervét és időrendjét, az értékelési szabályokat, a jutalmazás formáját tartalmazzák. Ezért a fenti műfajú szabadon választott anyagokban írjon például – vegyük példaként a kirándulás szervezését – az alábbiakról is:

  • hogyan tervezte meg a kirándulás időpontját, helyszínét,
  • milyen szempontok szerint választotta ki a kísérő pedagógust,
  • hogyan vettek részt a gyermekek, tanulók a program tervezésében,
  • hogyan tájékoztatta a szülőket a kirándulás terveiről,
  • hogyan tervezte meg a kirándulás költségeit,
  • milyen szempontok alapján állította össze a kiránduláson meglátogatott nevezetességek körét,
  • milyen nehézségekkel szembesült a tervezés vagy megvalósítás során, hogyan oldotta meg a felmerülő problémákat,
  • hogyan értékelte a kirándulást pedagógusként,
  • milyen hiányosságokkal szembesült a kirándulás előkészítése vagy lebonyolítása során,
  • a visszaérkezést követően hogyan értékelte a kiránduláson történteket tanítványaival,
  • a tapasztalatok alapján mit kellett volna másként terveznie,
  • miért és mennyiben volt hasznára tanítványainak a közös kirándulás,
  • milyen érzésekkel zárta az osztálykirándulást.

A portfóliók értékelése során találkoztunk már az alábbi szabadon választott dokumentumokkal is, amelyek egyáltalán vagy nagyon kevéssé voltak értékelhetők:

  • egy internetről letöltött – nem saját készítésű – Afrika-térkép,
  • egy iskolacsalogató meghívó plakátja,
  • egy osztálykirándulás programja az indulási, érkezési és utazási adatokkal,
  • egy másik pedagógus által készített újságcikk,
  • a pedagógus egy korábbi szakdolgozatának teljes anyaga.

Az is gyakori hiba a szabadon választott dokumentumok körének tervezésekor, hogy a pedagógusok két pontosan ugyanolyan jellegű dokumentumot töltenek föl, pl. egy iskolacsalogató tervezete és egy karácsonyi műsorra szóló meghívás. Ez ugyan nem szabálytalan, de igencsak szerencsétlen választás, mert mindkét dokumentum a pedagógusnak ugyanazokat a kompetenciáit tudja bemutatni, a második írás tehát újabb információval általában már nem szolgálhat a portfólió értékelése során.

Végezetül arra hívjuk föl a figyelmet, hogy általában elegendő a minimális számú két szabadon választható dokumentum feltöltése abban az esetben, ha a teljes portfólióban – vélelmezhetően – sikerült megfelelően bemutatnunk minden pedagóguskompetenciánkat. Ha azonban valamelyik területre nem sikerült megfelelő hangsúlyt helyeznünk, akkor töltsünk föl egy harmadik vagy akár negyedik szabadon választható dokumentumot, amely alkalmas a hiányosan bemutatott kompetenciáink megfelelő megvilágítására. A harmadik-ötödik szabadon választható dokumentum feltöltése tehát csak akkor jelenthet újabb értéket a portfólió értékelésekor, ha az újabb, eddig még feltáratlan értékeit mutatja be a pályázó pedagógusnak.

Fontos még azt is megemlítenünk, hogy az útmutatóban táblázatokat találhatnak arról, hogy milyen típusú szabadon válaszható dokumentumokhoz milyen dokumentumok feltöltése szükséges. Ez a táblázat tartalmazza azt, hogy melyek azok a szabadon válaszható dokumentumok, amelyekhez nem szükséges reflexiót csatolni (pl. kompetencia-mérések eredményeinek ismertetése). Minden kollégának javaslom, hogy fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy melyik szabadon választott dokumentumtípushoz milyen dokumentumokat kell feltölteni. Meglehetősen gyakran előfordul, hogy a portfóliót készítők kiválasztanak egy dokumentumtípust, és nem töltenek föl hozzá reflexiót annak ellenére, hogy az útmutató táblázata azt határozottan előírja. Ha olyan dokumentumot választunk, amely konkrétan nem szerepel az útmutató fentebb hivatkozott táblázatában, inkább készítsünk hozzá reflexiót.

*

Portfóliós cikkem következő része, a cikk zárása az új tanév megnyitásának időszakában fog megjelenni, amikor már rendelkezésünkre áll az útmutató legújabb, a 2020. évi minősítések szabályait tartalmazó változata. Ebben összefoglaljuk majd a portfóliókészítéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat annak érdekében, hogy önök a lehető legjobb portfóliót tölthessék föl 2019. november 25-ig.

Ezt a cikket Word formátumban itt töltheti le: A cikk teljes anyaga

 

 

A mappában található képek előnézete Süteményeim