Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tematikus terv-2015

2014.09.29
Milyen tematikus tervet készítsünk 2015. november 30-ig az útmutató második,
javított változatának előírásai alapján?
 
Letölthető tematikus-terv sablon: Tematikus tervi minta
 
Ezt a cikket Wordben is letöltheti: Tematikus terv-2015
 
1. A tematikus terv fogalma, feltölthető tematikus tervek száma
 
A tematikus terv (vagy tématerv, fejezetterv, tanulási-tanítási egység) egy bővített tanmenet. Feladata az, hogy az adott tantárgyon, nevelési feladaton, pedagógiai szakaszon belül egy részterületet, fejezetet, részfejezetet, stb. körülhatároljon, és azt foglalkozásokra, órákra lebontsa a pedagógus és a minősítők számára. A tematikus terv terjedelmét sem a jogszabályok, sem az útmutató nem határozza meg. Mivel azonban a tematikus tervhez kapcsolódóan legalább hat foglalkozás/óra feltöltése szükséges, szerencsés, ha a tematikus terv legalább hatórányi feladatot ölel föl. A tematikus terv tartalmazhat hatnál több foglalkozást is, sőt ez talán célszerű és életszerű is, hiszen egy-egy téma, fejezet a legtöbb tantárgy esetében több időt igényel hat óránál. Nem célszerű azonban (bár nem is tilos) 10-12 óránál nagyobb terjedelmű tematikus tervet feltölteni. Ha túl nagy fejezetet, témát ölelne föl tematikus tervünk, akkor bontsuk azt két vagy három részre, és egy kisebb terjedelmű témát határoljunk körül tematikus tervünk számára.
 
Általános tanácsként megfogalmazható, hogy egyetlen tematikus tervet érdemes feltölteni 6-12 óra terjedelemben. Feltölthető maximum két tematikus terv is, ha a pedagógus olyan tantárgyat tanít, olyan nevelési területen határol körül feladatokat, hogy annak nagysága nem éri el a 6 órát. Az útmutató 63. oldalán közölt szabály szerint: 6 órás tanulási-tanítási egység esetén 1 tematikus terv és 1 csoportprofil szükséges. 6 óránál rövidebb egység esetén 2 óra-/foglalkozásterv és a feldolgozásban részt vevő csoportok számától függően 1 vagy 2 csoportprofil szükséges. 6 óránál hosszabb egység esetén a teljes tematikus egység tervezete és 6, a pedagógus által kiválasztott óra-/foglalkozásterv szükséges.
 
2. Mit tartalmazzon a tematikus terv
A tematikus terv konkrét tartalmára az útmutató csupán javaslatokat fogalmaz meg a 97. oldalon, továbbá a 130. oldalon közölt 10. sz. mellékletben. Ezek nem kötelezők, csupán útmutatásként szolgálnak:
·    a tanulási-tanítási egység időkeretének, az óraszámnak, a foglalkozások számának a bemutatása;
·    a tanulási-tanítási egység témájának órákra, foglalkozásokra bontása;
·    az órák, foglalkozások céljának és feladatainak rövid megfogalmazása;
·    az egyes órákhoz, foglalkozásokhoz kapcsolódó fejlesztési területek (attitűdök, készségek, képességek);
·    az ismeretanyag (a fogalmak, szabályok stb.);
·    az egyes órákon, foglalkozásokon alkalmazott fő módszerek és munkaformák;
·    a jellemző eszközök;
·    a fontosabb házi feladatok megjelölése stb.;
·    az ellenőrzés-értékelés tervei (módszerek, eszközök).
 
A 10. sz. mellékletben foglalt dokumentum tartalmazza ugyan ezeket a motívumokat, azonban a táblázatban szereplő 9 oszlop feltöltési kísérleténél gyorsan beláthatjuk, hogy annak eredménye nem felel meg az esztétikai és áttekinthetőségi elvárásoknak, mert érdemi szöveget kilenc oszlopban nem lehet elosztani. Készítettem egy áttekinthetőbb táblázatot annak érdekében, hogy a tematikus tervet elfogadhatóan lehessen megjeleníteni. Ebben 12-es betűméretet és 1-es sorközöket használunk, ügyeltünk arra, hogy be legyen kapcsolva a szövegelválasztás, és – a szétesés elkerülése érdekében – arra is, hogy balra legyenek rendezve a szövegek. Ezeket a funkciókat – javasoljuk – ne állítsa át!
 
3. Hogyan válasszuk ki tematikus tervünkből a feltöltendő hat foglalkozás anyagát
A módosított útmutató 62. oldalán úgy fogalmaz, hogy amennyiben az óra-/foglalkozástervek nem mutatják be a feldolgozás egész folyamatát, mert az hosszabb terjedelmű, a pedagógus saját elgondolása szerint válogathat az egyes órák/foglalkozások között attól függően, hogy milyen kompetenciák bemutatására kívánja tenni a hangsúlyt. Ebben az esetben különösen fontos, hogy a tématerv egyértelmű képet nyújtson a feldolgozás teljes menetéről (struktúrájáról, tartalmi, szervezési, módszertani kérdéseiről, eszközhasználatáról). Különösen fontos az ellenőrzés-értékelés módjának bemutatása.
Ez a megfogalmazás azt jelenti, hogy hat óránál hosszabb tematikus tervben a feltöltött foglalkozások/órák nem feltétlenül kell, hogy egymás után szorosan következzenek a pedagógiai folyamatban, egy 12 órás tematikus tervben nyugodtan feltölthető pl. a 3-4-5., majd a 7-8, zárásként pedig a 12. óra vázlata; a szoros egymásutániság tehát nem követelmény. A tematikus terv órái közül úgy érdemes válogatni, hogy a feltöltött foglalkozásokkal mind a nyolc pedagógus kompetencia bemutatható legyen.
 
4. A tematikus tervet lezáró reflexió
A tematikus tervhez reflexiót szükséges készíteni, hiszen a tematikus egység lezárása után átfogó elemzés-értékelés javasolt. Ez azt jelenti, hogy a tematikus terv elkészítését (és jó esetben végrehajtását) követően 1-2 oldalas reflexiót kell készítenünk arról, hogyan sikerült megvalósítani tematikus tervünket, hogyan váltak be az alkalmazott módszerek, milyen más módszereket lehetett volna alkalmazni. A reflexióban írjon arról, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie, milyen sikereket ért el, mennyire bizonyult eredményesnek a tanítási-nevelési folyamat, hogyan értékeli az elért eredményeket, milyen tanulságokat sikerült leszűrni a nevelési folyamat során, mi az, amit legközelebb másként fog csinálni. A reflexiókról az útmutató 62. oldalán talál tájékoztatást.

 

 

 

A mappában található képek előnézete Képek a családomról