Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hogyan készítsünk portfóliót 2018-ban?

2018.08.12

Sikeres portfóliófeltöltés – eredményes minősítés – 2018-2019

2018. november 25. Jeles dátum: a pedagógus portfólió feltöltésének határideje mindazok számára, akik 2018. március 31-ig benyújtották jelentkezésüket a 2019. évi minősítési eljárásra, vagy számukra (gyakornokként) kötelező a minősítő eljárásban történő részvétel, így munkáltatójuk jelentkeztette őket. A 2019. évi minősítési keretszámot 35 ezer főben határozta meg az oktatásért felelős miniszter, de a jelentkezési határidő lejártáig csupán 18.421 pedagógus nyújtotta be jelentkezését, akik közül 17.503 fő került be a 2019. évi minősítési eljárásba.

Ha áttekintjük az eltelt hat év minősítési adatait, akkor az alábbi táblázatot értelmezve azt láthatjuk, hogy a miniszter által egyenletesen magas minősítési keretszámmal nagyjából 50%-ban él a pedagógustársadalom, és ez a 2019. évi minősítési eljárásban is így realizálódik.

Meglepő ez a tény annak fényében, hogy a 2019. évi minősítési tervbe történő jelentkezés feltételeit – az előző éviekhez képest – sokkal barátságosabban határozta meg a minisztérium, azaz viszonylag tág lehetőségeket biztosított a pedagógusminősítésre történő szabad jelentkezésre. Az elmúlt évek jelentkezési adatait elemezve talán már egyértelműen megállapítható, hogy a minősítési eljárásra történő alacsony jelentkezési arány az iskolavezetőkön és a pedagógusokon múlt, mert a könnyített jelentkezési feltételek ellenére sem nőtt meg a jelentkezők száma, amit magam részéről stratégiai hibának tekintek.

Cikkünkben áttekintjük a 2019. évi minősítéseket megelőző portfóliófeltöltéssel kapcsolatos feladatokat elsősorban a Pedagógus I. fokozat elérését megcélzó gyakornokok és a Pedagógus II. fokozat eléréséért portfóliót készítő, már gyakorlott pedagógusok szemszögéből, hiszen a minősítési eljárásban résztvevők döntő többsége a Pedagógus I. vagy II. fokozat elérését tűzte ki céljául.

Az első fontos tudnivaló az, hogy 2018. június 28-án az oktatásért felelős miniszter kiadta az útmutató 5. (javított) kiadását, amely a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatba lépéshez szükséges információkat tartalmazza. Az útmutató 5. kiadását áttekintve azt állapíthatjuk meg, hogy a 4. kiadáshoz képest alapvető változások, lényeges módosítások nincsenek, a portfóliókészítés követelményei tehát döntő többségében a korábbival azonosnak tekinthetők. Az útmutató 5. kiadása azonban – a minősítési folyamatban leszűrt tapasztalatok alapján – számos pontosítást tartalmaz annak érdekében, hogy a portfóliót készítő kollégák minél sikeresebben készíthessék el és tölthessék föl portfóliójukat. A módosítások egyik célja éppen az, hogy világossá tegye a portfóliókészítők számára azt, hogy mik azok a tipikus hibák, amelyek elkövetése estén a portfólió nem tekinthető feltöltöttnek, vagy alapvető koncepcionális hibákat tartalmaz, és ennek eredményeként a minősítési folyamat sikertelenül zárul.

A portfóliókészítők első dolga az kell, hogy legyen, hogy az Oktatási Hivatal honlapjáról letöltik az útmutató 5. kiadását. Ez a dokumentum a https://www.oktatas.hu/kiadvanyok linkről érhető el. Javaslom minden érdekeltnek, hogy saját számítógépére töltse le az útmutatót. A portfólió elkészítési folyamatát ugyanis nagymértékben segíti az a keresési lehetőség, amelyet a pdf-formátumban letöltött dokumentum biztosít: általában a jobb egérgombbal elérhető a „Keresés” funkció, amellyel megtalálhatjuk a dokumentumban az általunk keresett szót, és így választ kaphatunk a minket foglalkoztató konkrét problémára. Innen már csak arra kell ügyelni, hogy olyan okos keresőszót használjunk, amelyet a dokumentum is alkalmaz, pl. „tematikus terv” vagy „hospitálási napló”. Az „óravázlat” keresőszóra a hibás keresőszó miatt azonban már csak két találatot kapunk, de az „óraterv” szóra már 51 találatot jelez a szoftver.

Az útmutató 5. kiadásának megjelentetését követően az Oktatási Hivatal informatikai felületén 2018. június 30-án megnyílt a portfóliófeltöltő szoftver, a 2018. november 25-i lezárási határidőig tehát bőséges idő áll rendelkezésükre a portfóliókészítő kollégáknak. A nyári szünetnek e célra történő részleges felhasználása – ismerve a pedagóguspályával együtt járó évközi munkaterhelést – szükségszerűnek látszik. Tapasztalataim szerint azonban ennek ellenére a pedagógus kollégák többsége az ősz kezdetére halasztja a portfólió megírásának és feltöltésének konkrét feladatait. Ez érthető abból a szempontból, hogy a portfóliókészítő kollégák egymást tudják támogatni a feladatok megoldásában, illetve ki tudják használni a portfóliókészítésben vagy a minősítési eljárásban már tapasztalt kollégák, szakértők támogatását.

A következő megoldandó feladat az informatikai felületre történő fellépés. Ha ön már töltött föl korábban portfóliót, vagy az informatikai rendszer használatával intézményi önértékelésben vett részt, akkor felhasználóként már regisztrálva van, új regisztrációra nincs szüksége. Ebben az esetben fel kell lépnie az oktatas.hu oldalra, és a jobb felső sarokban található „BEJELENTKEZÉS” feliratú piros gombra kell klikkelnie, ahová be kell írnia a korábban használt felhasználói nevét (sok esetben ez a pedagógus oktatási azonosítójával azonos), valamint a bejelentkezéshez szükséges saját jelszavát. A sikeres bejelentkezést követően „Saját oldal” elérésével a baloldalon a Pedagógus menüt kell választania, majd meg kell keresnie az oldal alján a Portfólió menüt, amelyben megtalálja a 2019. évi saját portfólió feltöltése lehetőséget. A bejelentkezést követően az Alapadatok menüben ellenőrizze, hogy van-e oktatás-validációja, azaz pedagógusként van-e regisztrálva a rendszerben.

Amennyiben ön még nincs regisztrálva az Oktatási Hivatal informatikai felületén, úgy először regisztrálnia kell. A www.oktatas.hu oldal jobb felső sarkában található „BEJELENTKEZÉS” gombra kell kattintania, meg kell adnia egy felhasználói azonosítót, valamint egy saját jelszót. Ezt követően be kell lépnie a bal felső sarokban található „Alapadatok” menüpontba, és el kell végeznie a validációt. A validáció során meg kell adnia személyes adatait, így a pedagógus azonosítóját is. A validációs folyamatban a szoftver azt vizsgálja meg, hogy az ön által megadott adatokhoz létezik-e a KIR Személyi Nyilvántartásában kapcsolható pedagógus, azaz hogy ön jogosult-e pedagógusként a rendszerbe való belépésre. Ha az adatokat megadta, kattintson a „Validáció” gombra, amivel regisztrációja befejeződött.

Ha már korábban regisztrált felhasználóként nem tud bejelentkezni a rendszerbe, mert felhasználói jelszavát elfelejtette, akkor az „Elfelejtett jelszó” funkció segítségével kérhet új jelszót arra az e-mail-címre, amelyet a korábbi regisztrációnál megadott. Ha ezzel sem jut eredményre, akkor a területileg illetékes POK-ot kell telefonon felhívnia, ahol oktatási azonosítójának megadása után tudnak segíteni a probléma megoldásában.

A pedagógusminősítés kritériumrendszerét a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 7.§-ában leírt pedagóguskompetenciák határozzák meg, amelyeket az útmutató 16. oldalán is megtalálhat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a pedagógus kompetenciákat nem az útmutatóból vagy az informatikai felületről olvassa, hanem a bekezdésünk elején hivatkozott jogszabályban, bizonyos eltérést fog tapasztalni. Ennek oka az, hogy a kormány 2018. július 11-i hatálybalépéssel módosította a Kormányrendelet 7. §-át, és beemelt egy kilencedik kompetenciát az alábbiak szerint: „A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja”. Tekintettel arra, hogy a 2019. évi minősítés az útmutató 5. kiadásában megjelent utasítások alapján történik, a minősítési folyamatban az új kompetencia értékelése egyelőre nem jelenik meg. Ugyanakkor helyesnek tartjuk, ha a portfóliókészítés során – előre gondolkodva – már figyelembe vesszük a környezettudatossággal kapcsolatos új kompetencia követelményeit.

Rátérve a portfóliókészítés folyamatára azt javasoljuk, hogy elsőként a szakmai önéletrajz fülön szereplő személyes adatokat és a szakképzettségre vonatkozó adatokat ellenőrizzük, majd a legördülő menük alkalmazásával töltsük ki a szakmai tapasztalatainkra (munkahelyeinkre), továbbképzésünkre, nyelvismeretünkre, stb. vonatkozó adatokat. Gyorsan fog menni, és ezzel már sikeresen el is kezdtük a portfólió feltöltését.

Második lépésként azt javasoljuk, hogy a fejléc utolsó elemeként szereplő a „Nevelő-oktató munka dokumentumai” c. részt aktiváljuk azzal, hogy kiválasztjuk az általunk betöltött pedagógus munkakört, mert csak ennek rögzítése után adja föl a szoftver a munkakörünkhöz tartozó, a nevelő-oktató munkához kapcsolódóan feltöltendő dokumentumok listáját, a portfólió alapdokumentumainak és szabadon választható dokumentumainak feltöltési helyét. Amíg a munkakörünket és az iskolatípust nem rögzítettük, az alapdokumentumokat és a szabadon választható dokumentumokat sem tudjuk feltölteni.

Fontos koncepcionális teendő annak eldöntése, hogy a tematikus tervet és a hozzá kapcsolódó óravázlatokat (vagy foglalkozásvázlatokat) melyik évfolyam tananyagából, a tananyag mely fejezetéből kívánjuk elkészíteni. Ennek eldöntése előtt még egyszer ellenőrizzük, hogy melyik tantárgyból jelentkeztünk a minősítésre. Ezt vagy az általunk kitöltött jelentkezési lapon, vagy az informatikai felületnek a „Nevelő-oktató munka dokumentumai” c. fülénél ellenőrizhetjük, ha már megtörtént az általunk betöltött pedagógus munkakör bejelölése. Ezt az alábbi ábrán láthatjuk.

A tematikus terv évfolyamának, témakörének eldöntését követően készítsünk egy vázlatot arról, hogy tematikus tervünk melyik táméból és hány órát ölel föl, konkrétan számozzuk be a tervezett órákat és írjuk oda mellé az óra címét vagy témáját. Ügyeljünk arra, hogy tematikus tervünk legalább négy foglalkozásból álljon, de inkább 8-12 foglalkozás anyagát ölelje föl. Ne válasszunk ennél nagyobb témakört, mert akkor nagyon sokat kell dolgoznunk a tematikus terv elkészítésén. Nagyon ügyeljünk arra, hogy a feltöltendő négy óratervnek okvetlenül a tematikus tervhez kell csatlakoznia, tehát nem fordulhat elő, hogy tematikus terve a 7. évfolyamra készült, de feltöltött órái a 6. évfolyam tananyagához tartoznak.

A tematikus tervet táblázatos formában érdemes elkészíteni, ehhez az útmutató 5. kiadásának 8. sz. melléklete (124. oldal) ad mintát, ez azonban a kilenc oszlop miatt nem szerkeszthető könnyedén, ezért inkább a szerző honlapjáról http://www.petroczigabor.hu/cikkek/portfolio-keszites/tematikus-terv-2015.html letölthető formázott, célszerűen rendezett tematikus terv-minta letöltését és használatát ajánljuk az olvasónak. Ebben kevesebb oszlop, balra rendezett szövegek, oldalankénti automatikus fejlécezés, és – a megfelelő szövegbeosztás érdekében – elválasztást alkalmazó szöveghasználat van beállítva.

A tematikus tervhez kapcsolódóan négy óratervet kell feltölteni a hozzájuk kapcsolódó reflexiókkal. Az óraterveket, foglalkozásterveket úgy érdemes választani, hogy nem feltétlenül szorosan egymást követő foglalkozásokat jelölünk ki. A feltöltendő óraterveket úgy válasszuk ki, hogy a négy foglalkozás együtt minél több pedagógus kompetenciánkat világítsa meg, azaz pedagógus személyiségünket, pedagógiai tudásunkat és gyakorlatunkat minél sokoldalúbban megmutassa. Mindenképpen kerüljük azt, hogy négy ugyanolyan jellegű tanóra vázlatát töltjük föl (pl. négy feladatmegoldó óra, négy olvasásóra, stb.), mert ezzel meglehetősen egyoldalú képet mutatunk önmagunkról. Az óravázlatokra mintát ad az útmutató 9. és 10. sz. melléklete, de – megítélésem szerint – a 9. sz. minta ugyanolyan problémákat okoz a kitöltés során, amint azt a tematikus tervnél említettük. A 10. sz. melléklet e szempontból is jobbnak tűnik. A szerző honlapjáról letölthető óratervi sablon is, amely tudja mindazokat a dolgokat, amelyeket a tematikus tervnél már ismertettünk. Az óratervi vázlatok elérhetősége: http://www.petroczigabor.hu/cikkek/portfolio-keszites/Oraterv_foglalkozasterv_2014.html

Most foglalkozzunk röviden a tematikus terv, az óratervek, a reflexiók, a szabadon választható dokumentumok elkésztésével és feltöltésével kapcsolatos teendőkkel. Elsőként azt javaslom, hogy hozzanak létre saját számítógépükön egy „Portfólió” elnevezésű mappát, amelyben tárolni fogják a portfólióhoz készített félkész vagy már kész dokumentumokat. Fontos, hogy ezt a mappát ne pendrive-on tárolják, mert elhagyhatják, megsérülhet vagy éppen ráülhetnek. Ezért javaslom a mappa saját számítógépen történő tárolását, de még inkább a felhőben való tárolást a Microsoft OneDrive felhőjében, mert így a dokumentumok bármely internetes kapcsolattal rendelkező számítógépről elérhetők, tárolásuk pedig biztonságos.

A Portfólió mappában először Word formátumban mentjük a Word-ben elkészített dokumentumokat. Ügyeljünk azok gondos és racionális elnevezésére, pl. Tematikus_terv,  Óravázlat1, Óravázlat2, majd a hozzájuk tartozó Reflexió1, Reflexió2, Esetleírás, (esetleg: 1.óra, 2.óra, 1.reflexió, 2.reflexió) stb. Ha gondos elnevezéseket használunk, a fájlkezelő szoftver (Pl. Intéző vagy Total Commander) is megfelelő betűrendben hozza majd kész dokumentumainkat. A dokumentumok feltöltése azonban nem Word formátumban, hanem csak pdf-fájlként lehetséges. Ezt úgy tudjuk létrehozni, hogy megnyitjuk a szóban forgó dokumentumot, pl. Óravázlat1.doc, és kiadjuk a „Mentés másként” parancsot, ahol kiválasztjuk mentési formátumként a pdf-dokumentumot. Fontos, hogy a pdf-dokumentum neve az eredeti Word-dokumentummal azonos legyen, azaz Óravázlat1.pdf. Semmiképpen se töröljük viszont az eredeti Word dokumentumot, mert a szükségessé váló módosításokat csak az eredeti dokumentumban tudjuk elvégezni. Módosítás esetén ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a módosítás befejezését követően a módosított dokumentumot a „Mentés másként” paranccsal pdf-formátumban ismét el kell mentenünk.

Az elmúlt minősítési évek gyakorlata azt mutatja, hogy a portfólió leggyengébb, indikátorok szempontjából legkevésbé értékelhető elemei a hospitálási naplók. Ennek oka az, hogy a portfóliót feltöltő pedagógusok közül sokan nincsenek megfelelően tisztában azzal, hogy a hospitálási naplóban nem elsősorban az órát tartó pedagógus kompetenciát kell rögzíteni, hanem a hospitálási napló készítőjének kell számot adnia arról, hogy mennyire szakszerűen tud egy foglalkozást, pedagógiai helyzetet értékelni. Ezért a hospitálási napló elkészítésekor arra kell törekedni, hogy az órán történtek puszta leírása mellett pedagógiai természetű megjegyzéseket, értékeléseket, megállapításokat tegyen a szerző, és ezzel saját pedagóguskompetenciáit mutassa be. A hospitálási napló tehát valójában nem az órát tartó kollégáról, hanem az órát látogató pedagógus kompetenciáiról tanúskodik.

Gyakori gyenge pontként találkozunk a szabadon választott dokumentumok között egy-egy rendezvény vagy iskolai/óvodai esemény leírásával. Magával a választással nincs semmi baj, hiszen a pedagógusok rendszeresen szerveznek a tanulók vagy gyermekek számára pedagógiai tartalommal bíró rendezvényeket (bemutatkozó műsor, nyílt nap, ünnepi műsor, sporttábor, stb.). Az azonban már baj, ha a szabadon választott dokumentum csupán a program forgatókönyvét tartalmazza, valamint a programmal kapcsolatos, tulajdonképpen érdektelen adatokat: dátum, helyszín, résztvevők. A program leírásakor arra kell törekedni, hogy az esemény megszervezéséhez vezető utat mutassa be a pedagógus, a jelentkező nehézségek megoldásának folyamatát vázolja föl, írja le az esemény előkészítésében, megszervezésében és lebonyolításában végzett saját tevékenységét, közben értékelje a partnerek, tanulók, kollégák visszajelzéseit. E dokumentumnál is azt kell szem előtt tartanunk, hogy nem az eseményt, hanem az eseményt szervező pedagógus kompetenciáit kell bemutatnia a szerzőnek.

 

Nagyon oda kell figyelni a tematikus tervhez és az óratervekhez és más további dokumentumokhoz feltöltendő reflexiókra is. A reflexió feladata annak megvilágítása, hogy a portfólió készítője hogyan gondolkodik a konkrét pedagógiai feladat, szituáció megoldási lehetőségeiről, miért választotta az adott módszert, milyen más módszerek jöhettek volna szóba a feladat megoldásakor. A reflexió feladata annak értékelése, hogy a gyakorlatban kiválasztott módszer hogyan vált be, milyen hatékonysággal sikerült annak végrehajtása, milyen váratlan események gátolták vagy éppen segítették a módszer sikeres alkalmazását. Felhívjuk a figyelmet az útmutató 79. oldalán található rendkívül praktikus ellenőrzési listára, amelyet a reflexiók elkészítésekor okvetlenül tanácsos figyelembe vennie:

  • A pedagógiai helyzet leírása pontos és szakszerű-e?
  • A reflexió puszta leírás vagy olyan leírás, amelyet elemzés, érvelés és értékelés is követ?
  • Az elemzés, érvelés, értékelés megfelelően alá van-e támasztva tényekkel?
  • Figyelembe veszi-e az elemzésnél a körülményeket, a kontextust?
  • Az elemzésben/érvelésben elvekre, szakmai tudására támaszkodik-e?
  • Figyelembe veszi-e az etikai szempontokat?
  • Figyelembe veszi-e – ha vannak – a külső visszajelzéseket?
  • Kritikusan értékeli-e a gyakorlatát?
  • Elég világos és szabatos-e a megfogalmazás?
  • A megfelelő szakmai nyelvezetet használja-e?

Nem jellemzően, de bizony elég sokszor előfordult az elmúlt időszakban az is, hogy a minősítési eljárás vagy minősítő vizsga sikertelenségét állapította meg az Oktatási Hivatal, azaz a minősítési eljárás sikertelenül zárult. Ez minden alkalommal érthetően nagy traumát okoz az érintett pedagógus számára, de a minősítő bizottság tagjainak is komoly megpróbáltatást jelent. A minősítési eljárás sikertelenségének tipikus okait az útmutató 81. oldalán találjuk, és az olvasó feltétlen figyelmébe ajánljuk!

A minősítési eljárás sikertelenségéhez vezető tipikus hibák az alábbiak:

  • a pedagógus megszegte az eredetiségnyilatkozatban foglaltakat – pl. más szerzőktől átvett tartalmak szerepelnek hivatkozás nélkül, nincs forrásmegjelölés
  • a minősítési eljárásra történő jelentkezéskor megjelölt munkakör/tantárgy nem egyezik meg az e-portfólióba feltöltött munkakör/tantárgy dokumentumaival – pl. a minősítési munkakör tanító, a feltöltött portfólió jellege pedig általános iskolai tanár 5. osztály
  • kötelező dokumentum nem felel meg a formai előírásoknak – pl. az eredetiségnyilatkozat kitöltés, aláírás nélkül került feltöltésre
  • két (vagy több) dokumentum tartalma teljesen megegyezik – pl. ugyanaz a dokumentum került feltöltésre két helyre is
  • a tematikus terv, a csoportprofil és óratervek nem képeznek szoros tartalmi egységet – pl. a csoportprofil 5. osztályról szól, de a tematikus terv és az óratervek már 7. osztályról
  • a kötelezően feltöltött dokumentum tartalma nem egyezik az Útmutatóban leírt dokumentumtípus tartalmi követelményeivel - pl. az esetleírás dokumentum nem egyéni probléma leírását és megoldási lehetőségeit tartalmazza 
  • a dokumentum időpontja nem felel meg az útmutatóban leírtaknak - pl. 3 évnél régebbi óravázlat

Ha szeretné a szerző további tanácsait elolvasni a sikeres portfóliókészítésről, a tematikus terv, az óratervek, a szabadon választható dokumentumok elkészítésével kapcsolatos tudnivalókról, akkor kattintson az alábbi linkre:

http://www.petroczigabor.hu/cikkek/portfolio-keszites/portfoliokeszites_2018.html