Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Portfóliókészítés-2019

2019.01.29

Felkészülés a minősítésre és portfóliókészítésre 2019-ben

Úgy tűnik, messze van még 2019. november 25., a portfóliófeltöltés határideje. Akik azonban már forgatják a fejükben a minősítésre történő jelentkezés lehetőségét, és aspirálnak a 2020. évi minősítési tervbe történő jelentkezésre, azoknak a közeli hetekben meg kell hozniuk döntésüket, és 2019. március 31-ig be kell nyújtaniuk jelentkezésüket az intézmény vezetőjének. Cikkünkben – olvasóink kérésére – az immár ötévnyi tapasztalatok birtokában tanácsot adunk a minősítési és az informatikai felület használatba vétele ügyében.

Jelentkezés a minősítési eljárásba, a minősítési tervbe

Minden potencionális érintettnek, érdeklődőnek kiemelt figyelemmel kell követnie a 2019. február 28-án megjelenő miniszteri közleményt, amely a 2020-as év minősítési tervét tartalmazza. Ebben arra kell nagyon odafigyelni, hogy a miniszter hány év szakmai gyakorlathoz, szakvizsgához, stb. köti majd a minősítési tervbe történő jelentkezést. A 2018-ban gyakornoki fokozatba sorolt pedagógusok számára most is kötelező lesz a jelentkezés. A Pedagógus II. fokozat elérésére történő jelentkezés feltételét tavaly 12 év szakmai gyakorlathoz, vagy 8 év szakmai gyakorlathoz és szakvizsgához kötötte a miniszter. Várható, hogy ezek a követelmények nem változnak, esetleg minimális mértékben csökkennek majd. A közlemény nagyon figyelmes áttanulmányozásakor minden értintettnek gondosan értelmeznie kell az olvasottakat, és el kell döntenie, hogy jogosult-e a Pedagógus II. vagy éppen a Mesterpedagógus fokozat elérését célzó minősítési eljárásba jelentkezni. Ha értelmezési problémája van, okvetlenül beszélje meg azt pedagógustársaival vagy a minősítési rendszerben jártas kollégájával, vezetőjével.

Tanulmányozza át az Oktatási Hivatal honlapjáról közvetlenül elérhető Útmutató ötödik kiadásának 155 oldalas, sok lényeges és a minősítésre váró pedagógusok számára sok talán kevésbé fontos információt is tartalmazó anyagát, és mérje föl az önre váró munka mennyiségét! Ennek eredményeként világosan kell látnia azt, hogy az e-portfólió igényes elkészítésével – a mindennapi pedagógusfeladatok elvégzése mellett – nem lehet két-három hét alatt végezni.

Ezt követően néhány héten belül döntést kell hoznia arról, hogy belevág-e a minősítésbe és az ezzel együtt járó portfóliókészítésbe, hiszen 2019. március 31-ig be kell nyújtania jelentkezési lapját. A jelentkezési lap mintáját az Oktatási Hivatal informatikai felületéről töltheti le, de kérhet ilyet saját intézményében is, bizonyosan segíteni fognak önnek. A jelentkezési lapot nagyon gondosan kell kitölteni, és különösen figyelnie kell a munkakörének a pontos megnevezésére, az intézménytípus megjelölésére, tanároknál a minősítés tantárgyának a megjelölésére. Tanítók esetében nem szükséges a minősítés tantárgyát megjelölni, a portfóliókészítés és a minősítési eljárás során ők bármely tanított tantárgyukhoz tölthetnek föl portfóliót. A tanároknak arra kell ügyelniük, hogy olyan tantárgyat jelöljenek meg, amelyet legalább heti két órában tanítanak, és rendelkeznek a tantárgy tanításához szükséges végzettséggel és szakképzettséggel. Ha egy tanár egy adott tantárgyat csupán heti két-három órában tanít, akkor fontolja meg az e tantárgy megjelölését, mert ha a következő évi tantárgyfelosztás szerint nem tanítja majd az adott tantárgyat, akkor a portfólió feltöltése és a minősítési eljárás problematikus lesz. Az ilyen esetekben magasabb óraszámú tantárgyat érdemes választani, vagy egyeztetni kell az intézményvezetővel annak érdekében, hogy biztosítva legyen a kisebb óraszámú tantárgy következő évben történő tanításának lehetősége.

A két példányban kitöltött jelentkezési lapot legkésőbb március 31-én át kell adnia az intézményvezető számára, aki a jelentkezést április 15-ig rögzíti az informatikai felületen. Ezzel párhuzamosan minden jelentkező kolléga saját érdeke, hogy intézményében a KIR Személyi Nyilvántartás kezelőjével (iskolatitkár, adminisztrátor, igazgatóhelyettes) ellenőrizze, hogy a KIR-ben pontosan van-e feltüntetve szakmai gyakorlatának időtartama, illetve az általa tanított tantárgyak be vannak-e jelölve a KIR felületén. Figyelnünk kell arra is, hogy az intézmények vezetői minden évben kötelesek frissíteni pedagógusaik szakmai gyakorlati éveit, mert a szakmai gyakorlat éveinek számát nem lépteti automatikusan a rendszer. Fontos szempontja a minősítési rendszerbe történő jelentkezésnek, hogy amennyiben a jelentkezést a miniszter bizonyos évnyi szakmai gyakorlat meglétéhez köti, ennek a feltételnek a jelentkezés benyújtásának napján kell megfelelni. Azt is ellenőrizni kell, hogy a KIR nyilvántartásában rögzített e-mail címe valóban azonos-e az ön által használt címmel, mert az informatikai rendszer értesítései a KIR-ben megjelölt e-mail címre érkeznek majd.

A jelentkezést az Oktatási Hivatal bírálja el. A Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi, hogy a pedagógus megfelel-e a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatási feltételeinek, és a pedagógust az informatikai rendszer útján június 30-ig értesíti arról, ha a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatása feltételeinek nem felelt meg. Minden évben százával vannak ilyen esetek, és azok döntő többsége a nem megfelelő végzettség és szakképzettség miatt áll elő.

Ha jelentkezését rendben találták és elfogadták, erről legkésőbb június 30-án elektronikus üzenetet fog kapni. Ezzel párhuzamosan az intézmény vezetője a KIR nyilvántartásban láthatja és ellenőrizheti, hogy mely pedagógusai kerültek be a következő naptári év minősítési tervébe.

Felkészülés a portfólió elkészítésére és feltöltésére

Azok számára, akiknek a minősítési tervbe történő jelentkezését elfogadták, a portfóliós felület június 30-án nyílik meg. Ettől a naptól kezdve lehetőség van a minősítésre jelentkezett pedagógus saját személyes adatainak megtekintésére és az adatok ellenőrzésére, az életpálya állomásainak egyes munkahelyein eltöltött szakmai gyakorlatok áttekintésére, a feltüntetett összes szakmai gyakorlat időtartamának kontrolljára. Ezen a felületen megjelennek az itt közölt ábrán látható fülek, amelyeket sorban lenyitva ellenőrizni kell a KIR-ből átemelt adatok pontosságát, a többi részben pedig (egyéb szakmai tapasztalatok, nyelvismeret, stb.) pár perc alatt fel kell tölteni a felület által kért adatokat. A hosszabb munkát igénylő tevékenységet ezek közül talán a pedagógus-továbbképzéseken való részvételek adatainak megadása jelenti. Ehhez készítse elő az ön által elvégzett továbbképzésekről szóló diplomákat, igazolásokat, a tanfolyamokkal kapcsolatos adatokat.

szemelyes_adatok.jpg

Az esetleges eltéréseket ekkor haladéktalanul jelezni kell az intézmény vezetőjének vagy közvetlenül a KIR Személyi Nyilvántartást kezelő ügyintézőnek és gondoskodni kell a módosított adatok átvezetéséről. Ismét felhívom itt a figyelmet a szakmai gyakorlatot alátámasztó, a harmadik fülön szereplő adatok fontosságára.

A felület megnyitását követően az alapadatok ellenőrzése után a „Nevelő-oktató munka dokumentumai” fület kell megnyitni, ugyanis itt kell beállítani a feltöltendő portfólió jellegét, pl. „pedagógus munkakör nevelési-oktatási intézményekben”, ezen belül a konkrét munkakört, pl. óvodapedagógus, tanító, gimnáziumi tanár, stb. Ezeknek az adatoknak a beállítása azért rendkívül fontos, mert az informatikai rendszer ezek birtokában állítja be a portfólió feltöltéséhez szükséges dokumentum-típusokat.

portfolio_tipusa.jpg

Ha ezen a fülön gondosan beállította a munkakörét azonosító pontos adatokat, akkor azok – ahogyan a mellékelt képen is látjuk – az eljárás aktuális minősítési alapadatai szöveg után a felületen is megjelennek. Itt kell figyelmesen ellenőrizni, hogy rendben vannak-e a beállítások. Amennyiben igen, akkor ezt a részt le kell zárni.

A következő lépésként a „Pedagógiai tevékenység dokumentumai” menüt érdemes megnyitnunk, ahol megjelennek a pályázó pedagógusról és intézményéről szóló információk feltöltésére szolgáló részek. Ennek első eleme az eredetiségnyilatkozat, amelyet az útmutató 1. sz. mellékleteként talál meg az olvasó.

pedagogiai_tevekenyseg.jpg

Az eredetiségi nyilatkozat mellett itt lehet feltölteni az intézményi környezet bemutatásáról készítendő dokumentumot, valamint a pályázó szakmai életútjának bemutatását. Ezek elkészítéséhez egy következő cikkben adunk majd konkrét tanácsokat.

A portfólió sajátosságainak beállítását követően akár az előző bekezdésben említett néhány dokumentum feltöltésének hiányában is lehetőség van a portfólió bármely dokumentumának feltöltésére, így a csoportprofil, a tematikus terv, az óravázlatok vagy akár a szabadon választott dokumentumok rögzítésére is. Azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy a portfóliós felületre bármely dokumentumot kizárólag pdf-formátumban lehet feltölteni. A teendőkkel való megismerkedés érdekében már a felület megnyílását és az előző két bekezdésben leírtak végrehajtását követően érdemes belépni erre a dokumentumterületre, hogy láthassuk, hogy a későbbiekben hogyan kell dolgoznunk. Nincs félnivalónk az e területtel való ismerkedéstől, így akár próbaként bármelyik foglalkozásterv, reflexió, stb. helyére feltölthetünk egy dokumentumot, azt a feltöltés után bármikor törölni lehet, vagy másik dokumentummal ki lehet cserélni.

A portfólió szakmai részeinek tervezése, összeállítása

Amint az előző fejezetekben említettük, a portfóliós felületen megjelennek a pályázó pedagógus személyes adatai, amelyeket a „Szakmai önéletrajz” fül lenyitásával tekinthetünk meg, illetve egészíthetünk ki, tölthetünk föl további adatokkal. Említettük a „Pedagógiai tevékenység dokumentumai” c. fület, amelyben kötelezően feltöltendő fontos dokumentumok az eredetiségi nyilatkozat, a pedagógust foglalkoztató intézmény bemutatása, valamint a szakmai életút értékelése. Ezeknek a dokumentumoknak a megírását és feltöltését a portfóliókészítési folyamat elején érdemes elkészíteni.

A legtöbb munkát azonban – szükségszerűen – a „Nevelő-oktató munka dokumentumai” c. fül feltöltéséhez szükséges dokumentumok gondos elkészítése és feltöltése, valamint ellenőrzése jelenti a pedagógusok számára. Ha ezen a fülön belül lenyitjuk „A portfólió alapdokumentumai” c. részt, akkor megjelenik a kötelezően feltöltendő dokumentumok listája, amely tanárok, tanítók esetében így néz ki.

alapdokumentumok.jpg

Ezen a felületen tehát azt tudjuk áttekinteni, hogy kevés kivételtől eltekintve egyetlen csoportprofil, egyetlen tematikus terv, négy óraterv (vagy foglalkozásvázlat), egy esetleírás és egy hospitálási napló elkészítése és feltöltése szükséges és kötelező. Ha ezeket a dokumentumokat a jobb oldali fülnél lenyitjuk, akkor arra is fény derül, hogy mely dokumentumokhoz szükséges reflexiót csatolnunk. A portfólió talán legfontosabb részét képezi csoportunk pedagógiai szempontú bemutatása, a nevelési-oktatási folyamat tematikus tervének és a hozzá csatlakozó foglalkozásvázlatoknak, reflexióknak az elkészítése. A portfólió tervezésének időszakában arról döntsünk, hogy melyik osztály vagy csoport bemutatását fogjuk elkészíteni, és mi lesz tematikus tervünknek a témaköre, amely ennek a csoportnak a nevelési folyamatához kapcsolódik. Nagyon figyeljünk arra, hogy a tematikus terv lehetőleg 8-12 órányi anyagából okosan válasszuk ki azt a négy foglalkozást, amelynek óraterveit el fogjuk készíteni. Ezzel azonban még kicsit ráérünk, a legfontosabb az osztály és a tematikus terv behatárolása, a csoportprofil és a tematikus terv elkészítése. Még egyszer meg kell erősítenünk, hogy a csoportprofilnak, a tematikus tervnek és a foglalkozásvázlatoknak egymásra kell épülniük, tehát a tematikus tervnek az adott csoport nevelésével kapcsolatos feladatokat kell tartalmaznia, az óraterveknek pedig az elkészített tematikus tervet kell (részben) kifejteniük. A zöld színnel kiemelt mezők azt jelentik, hogy a portfóliót író kolléga a megjelölt helyekre töltött föl dokumentumot, tehát egy-egy csoportprofilt és tematikus tervet készített, a többi dokumentumot pedig hiánytalanul feltöltötte.

Ha a portfólió szabadon választható dokumentumait fedő fülre kattintunk, akkor hasonlóan megjelennek a szabadon választható dokumentumok típusai. Figyelem, ezek közül nem kell mindegyiket feltölteni, mert az útmutató 2-5 között határozza meg a szabadon választható dokumentumok számát!

szabadon_valaszthato_dokumentumok.jpg

Az a kolléga, akinek a portfóliós felületéről ezt az ábrát kértem kölcsön, láthatóan az első öt javasolt típusból egyiket sem választotta, hanem három „egyéb dokumentum”-ot töltött föl. Amikor a szabadon választható dokumentumok elkészítését, kiválasztását fontolgatjuk, akkor arra figyeljünk, hogy okosan határozzuk meg a feltöltendő dokumentumok számát. Nem feltétlenül az a bölcs eljárás, ha a minimális két dokumentum mellett döntünk, de nem feltétlenül vezet több eredményre a maximális öt dokumentum feltöltése sem. A dokumentumok számáról annak függvényében döntsünk, hogy hány különböző típusú dokumentumban tudjuk legjobban megvilágítani saját pedagógus kompetenciáinkat és szakmai tevékenységünket. Ez azt is jelenti, hogy végképpen nem praktikus két azonos vagy nagyon hasonló típusú szabadon választott dokumentumot feltölteni: ha egyik dokumentumunk a március 15-i ünnepség szervezésével és előkészítésével kapcsolatos tevékenységünket rögzítette, akkor másik dokumentumként ne válasszuk az anyák napi ünnepség szervezésével kapcsolatos fájl feltöltését, mert vélhetően a két dokumentumban ugyanazokat a kompetenciáinkat mutatjuk be. Ha például három dokumentumban elég széles körben meg tudtuk mutatni pedagógiai jártasságunkat, szakmai munkamódszereinket, a felmerült problémák kezelési módját, stb., akkor szükségtelen további szabadon választható dokumentumokat elkészítenünk és feltöltenünk.

Amire már az első portfóliós dokumentumok elkészítésénél is figyelnünk kell

Saját számítógépünkön nyissunk meg egy „Portfólióm” elnevezésű mappát, amelyben minden portfóliós dokumentumunkat, munkaanyagunkat tároljuk. Még jobb, ha ezt felhőinformatikai eszközökkel tesszük, azaz a mappát és annak dokumentumait nem saját számítógépünkön, hanem a felhőkben tároljuk, mert akkor ezeket bárhonnan elérhetjük egy internetes kapcsolattal rendelkező számítógéppel. Semmiképpen ne tároljuk a portfóliós dokumentumainkat pen drive-on, mert ha elhagyjuk, eltörjük, eláztatjuk, akkor azzal a portfóliónk eredményes feltöltését kockáztatjuk. A mappán belül nyissunk néhány almappát, pl. Óratervek, Szabadon választható dokumentumok, stb. elnevezéssel. Nagyon ügyeljünk arra, hogy minden dokumentumunk elnevezése olyan legyen, hogy a fájl nevéből azonnal és egyértelműen azonosítani tudjuk a dokumentumot, pl. „Tematikus_terv”, „Óravázlat-1”, ”Fejlesztési_terv”, „Március_15.”, stb. A dokumentumokat mindig Word formátumban készítsük el és tároljuk, a pdf-fájlba történő konvertálással ráérünk a portfóliókészítés befejezési fázisában foglalkozni.

Ha egy dokumentum tervezetét elkészítettük, akkor gondosan ellenőrizzük az elkészült anyagot szakmai tartalmi, formázási szempontból, valamint helyesírási szemszögéből is. A gondatlanul, figyelmetlenül elkészített dokumentumok kevesebbet mutatnak és kevesebbet is érnek, mint a pontosan elkészített, formázott, helyesírási szempontból kifogástalan munkák. A dokumentumok elkészítését követően ezért kérjük meg egy kollégánkat, családtagunkat, hogy velünk együtt olvassa el figyelmesen az anyagot, hogy az esetleges hibákat, pontatlanságokat időben kiküszöbölhessük.

Gyakori azonban egy olyan hiba, amelynek elkövetése rendkívül súlyos következményekkel jár, mert a plágium vétségének megállapítása esetén a minősítési eljárást sikertelennek kell nyilvánítani. Sok kolléga nyúl bizonyos szakmai forrásokhoz vagy mintákhoz, ami önmagában nem baj, sőt a legtöbb esetben szükséges is. Sokan azonban azt a téves álláspontot képviselik, hogy senki nem képes kideríteni azt, ha egy-két mondatot egy kollégájának korábbi portfóliójából, egy olvasott cikkből, egy szakdolgozatból vagy az internetről „kölcsön vesz”, hiszen olyan jól mutat a portfólióban. Higgyék el nekem mint sok dolgozatot, dokumentumot, portfóliót olvasó kollégának, hogy a más személy szövegéből átvett egy-két mondat is azonnal kiütközik a portfóliót készítő pedagógus saját anyagából, mert stílusa, a mondatok hossza, a más esetben nem használt szavak idegenek a saját szövegkörnyezetétől. Az ebben jártas szakértő ezt azonnal észreveszi. Ha pedig idézőjelek közé téve a gyanús félmondatot beírjuk a Google keresőbe, az internet azonnal kidobja a forrást. Ez esetben az értékelő szakértők ezt jelezni kötelesek az Oktatási Hivatalnak, amely ennek következtében a minősítési eljárást (minősítő vizsgát) sikertelennek nyilvánítja. Aki nem hiszi, próbálja ki egy ártatlannak tűnő félmondattal. Írja be a Google keresőbe idézőjelek közé pontosan az alábbi szöveget: „A 2018. évben irányadó minősítési keretszámokat a fenti kormányrendeletben" Látni fogják, hogy ennek az elvileg bárki által leírható mondatnak a forrása is egyértelműen azonosítható a világhálón.

Végezetül minden portfóliókészítő kollégát határozottan óvok attól, hogy egy korábban portfóliózó kollégája dokumentumaiból induljon ki, azokat átnevezze és átalakítsa. Higgyék el, hogy ez az eljárás megbénítja a portfóliókészítő konstruktivitását. Aki nem képes önmaga megírni a szakmai életútját, vagy nem képes egy óravázlatot önállóan elkészíteni, az inkább ne jelentkezzen a pedagógusminősítésre. Ismerem azonban a kollégáimat, e dokumentumok önálló megírására minden jól képzett, munkáját szerető elhivatott pedagógustársunk képes.

*

Meglehetős hosszúra nyúlt cikkünk hamarosan megjelenő folytatásában konkrét tanácsokat igyekszünk majd adni a szakmai életút, az intézmény bemutatása, a csoportprofil, a tematikus terv és az óratervek elkészítéséhez, és bemutatjuk a hatékony reflexióírás módszerét is. A következő cikkben felhívjuk a figyelmüket a pedagógusok által a minősítés során sokszor elkövetett hibákra. Arról is igyekszünk majd beszélni, hogyan készüljünk föl a minősítés helyszíni látogatására.

 

 

A mappában található képek előnézete Képek a családomról