Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Minősítési stratégia - 2019

2019.01.25

Minősítési helyzetkép és stratégia – 2019

Öt évvel ezelőtt kezdődött el a pedagógusok minősítési, önértékelési és tanfelügyeleti rendszerének a szakmabéliek által fenntartásokkal és komoly aggodalommal várt rendszere. Az elmúlt öt év alatt sokat tanulhattunk a saját magunk tévedéseinkből, és az oktatásirányítás is igyekezett korrigálni a rendszerben előforduló lényegesebb hibákat. Úgy gondolom, hogy a nyitott szemmel járó vezetők és pedagógusok ma már birtokában lehetnek minden olyan információnak, amely a minősítési feladatok optimális tervezését, az intézményi önértékelési teendők praktikus vezetését és tervezését, valamint a kijelölt tanfelügyeleti ellenőrzések eredményesebb lebonyolítását segíti.

Azt is tapasztalom azonban, hogy még mindig sok olyan iskola és óvoda, nagyon sok olyan intézményvezető van, akik még mindig nem nőttek föl a feladathoz, és nem fordítottak megfelelő figyelmet az optimális tervezési lehetőségek felmérésére és az ellenőrzési feladatok megvalósítására. Meggyőződésem, hogy az előttünk álló három évben ezek a pedagógusok, még inkább az intézmények és intézményvezetők kénytelenek lesznek belátni tévedésüket, mert az esetükben felhalmozódott minősítési és önértékelési feladatokat irracionálisan rövid idő alatt kell majd megoldaniuk. A pedagógusok tervezési lehetőségei alapvetően a saját minősítési eljárásukra korlátozódnak, hiszen – a gyakornokok kivételével – az eddigiekben maguk dönthettek arról, hogy jelentkeznek-e a következő naptári év minősítési tervébe vagy sem. Az egyes intézményekben esetlegesen hiányzó megfelelően előrelátó vezetői motiváció (vagy inkább kiokosítás) hiánya azonban általában rányomja a bélyegét az adott intézmény pedagógusainak minősítési aktivitására is. Cikkünkben azt járjuk körül, hogy az ötévnyi tapasztalatok szintetizálását követően 2019-ben és az azt követő két-három évben milyen prioritásokat kell figyelembe vennünk a minősítési rendszer lehetőségeinek tárházából.

A minősítési rendszerbe történő jelentkezés lehetőségeinek változása

Ahogyan azt a minősítési rendszer indulásától kezdve minden évben tettük, ebben az esztendőben is áttekintjük az egyes években a minősítési eljárásra jelentkezett (vagy gyakornokok esetében jelentkeztetett) pedagógusok számát, amelyet összevetünk a miniszter által az adott naptári évre meghatározott minősítési keretszámmal. Az Oktatási Hivatal honlapján a 2014-ben és 2015-ben a minősítésen részt vett pedagógusok számáról és a megcélzott fokozatokról pontos kimutatás olvasható, de 2016-ban és 2017-ben csupán a jelentkezők összesített száma, 2018-ban pedig már ez sem olvasható.

Ezer fő

2014

2015

2016

2017

2018

2019

Összesen

Keretszám

30

30

30

35

35

35

195

Minősítés

23

10

17

22

10

15?

97

%

77%

33%

57%

63%

29%

43%?

50%

A témáról való gondolkodásunk azonban egyáltalán nem öncélú, mert a pedagógusok és az intézmények érdekében megpróbáljuk kitalálni az előttünk álló három évben várható keretszámokat és minősítési mutatókat, majd behatárolni az előttünk álló lehetőségeket.

1.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az egyes években minősített pedagógusok számát az adott év minősítési keretszámával összehasonlító grafikonunkon bejelöltük mindkét adatsor trendvonalát. Cseppet sem nevezhető megnyugtatónak, hogy a minősítettek száma jelentős mértékben csökkenő trendet mutat. Azt a következtetést is leszűrhetjük, hogy a keretszámok 30 ezerről 35 ezerre történő növelése egyáltalán nem érte el a kívánt célt, sőt az esetleges további növelés önmagában nem is hozhat eredményt.

2.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

A pedagógus életpálya bevezetésével elválaszthatatlanul együtt járó minősítési rendszer és az ezzel párhuzamosan bevezetett pedagógus életpálya szerinti illetményrendszer 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. A 326/2013. (VIII.30.) Korm.rendelet gondosan meghatározza azt az időtartamot, ameddig a Pedagógus I. fokozatba besorolt kollégáknak teljesíteniük kell az esetleges gyakornoki minősítő vizsgát követő első pedagógusminősítésüket.

3. § (1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus e besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.

A Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusok esetében tehát 2022. augusztus 31-én jár le a pedagógus életpályáról és a minősítési szabályokról szóló fenti kormányrendeletben szereplő kilencéves időtartam, amelyet követően az érintettek minősítési eljárását kötelezően le kell folytatni. Erre nyilvánvalóan 2022. szeptember 1-jét követően, azaz jellemzően 2022 utolsó negyedében és 2023-ban kerülhet sor azoknak a pedagógusoknak az esetében, akik korábban nem éltek a hat év Pedagógus I. fokozatban eltöltött idő alatt vagy közvetlenül azután a Pedagógus II. fokozat elérésének lehetőségével. Ezek a pedagógusok tehát a 2022. vagy a 2023. évi pedagógus minősítési tervben fognak szerepelni, azaz az intézményvezető által kötelezően végrehajtandó jelentkeztetésükre várhatóan 2021. március 31-ig vagy legkésőbb 2022. március 31-ig kerül sor. Amint látjuk, e kötelező jelentkeztetés határideje immár csak két vagy három év múlva következik be.

Az elmondottakat úgy is forgathatjuk, hogy azok a 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusok, akik eddig nem éltek a magasabb fokozat elérését célzó minősítési eljárásba történő jelentkezés lehetőségével, saját döntésük alapján még a 2019. és utoljára a 2020. március 31-i határidőkkel élhetnek a szabad jelentkezés lehetőségével, ezután már többé-kevésbé kényszerpályán kell mozogniuk.

Eddig azonban csak a 2013 szeptemberében Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógus kollégák minősítésének végső határidejével foglalkoztunk, és nem érintettük azt a lehetőséget, amellyel sok ezer kollégánk élt akkor, amikor az oktatásért felelős miniszter minden év februárjának utolsó napján kiadott, a következő naptári év minősítési tervét meghatározó közleményében foglaltak alapján a Pedagógus I. fokozatban eltöltött hat év szakmai gyakorlat hiányában is jelentkezhetett a Pedagógus II. fokozatú minősítési eljárásba vagy a Mesterfokozat elérésére. Ha ugyanis a Pedagógus I. fokozatba besoroltak mindegyikének csak hat év időtartam után volna lehetősége a következő fokozatba történő jelentkezésre, akkor a pedagógusok többségét 2020-tól 2023-ig terhelte volna a minősítési kötelezettség, a minősítési rendszer pedig addig alapfordulatszámon (vagy még azon sem) működött volna. 100 ezernél több pedagógus minősítését pedig a rendelkezésre álló kapacitásokkal a 2020-2023 időintervallumban lehetetlen lett volna lebonyolítani. Ezért szükségszerű tehát minden év februárjában a miniszter adott naptári évre szóló minősítési tervében a könnyebb jelentkezési feltételek biztosítása.

A Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 150 ezernél több pedagógus dolgozik a közoktatási intézményekben. Ha meg akarjuk becsülni a minősítési folyamattal érintett pedagógusok számát, akkor legalább 140 ezres létszámmal kell kalkulálnunk. Az eltérést azok száma okozza, akik az egyszerűsített minősítési eljárás során kerültek a Pedagógus II. fokozatba, és onnan már nem kötelesek és nem is kívánnak továbblépni. A pályára kerülő fiatal pedagógusok személye pedig garantálja azt, hogy a minősítési kötelezettség által kevésbé érintett idősebb generáció kiesése miatt ne csökkenjen jelentősen a minősítő vizsgán, minősítési eljárásban érdekelt pedagógusok száma. Amint látjuk, a pontos adatok hiányában szinte lehetetlen kiszámolni azoknak a pedagógusoknak a számát, akiket 2013. szeptember 1-jén történ Pedagógus I. fokozatba sorolásukat követően terhel a további minősítési kötelezettség, mert a sokváltozós függvény mellett az életpályák is meglehetősen sokszínűen alakultak, így vannak olyan pedagógusok, akik 2013-tól már két minősítési eljáráson is átestek. Nem tévedünk sokat, ha a 2013-ban a Pedagógus I. fokozatba került, és a minősítési kötelezettséggel érintett pedagógusok számát 140 ezerre becsüljük. Ehhez azonban hozzá kell számolnunk a Pedagógus II. fokozat után Mesterfokozatú minősítésre jelentkezők számát, valamint a pedagógus pályára újonnan kerülők rétegét. Számoljunk tehát óvatosan a 2014-2023 között lévő 9 év alatt 170 ezer lebonyolítandó minősítési eljárással. Ennek alapján vizsgáljuk meg azt, hogy a többség minősítési kötelezettségének időintervallumát jelentő 2014-2023 tartományban várhatóan hogyan fog alakulni a minősítések száma.

3.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

A 2019. évi minősítési eljárásra jelentkezett és bekerült pedagógusok száma a 35 ezer fős miniszteri keret ellenére alig haladta meg a 17,5 ezer főt. Az immár egyszerűen bejelenthető visszalépések és a sikertelen minősítések kivonásával nem tévedünk sokat, ha 15 ezerre becsüljünk a 2019-ben sikeres minősítő vizsgán, minősítési eljáráson résztvevő kollégák számát. Várható, hogy a 2020. évi minősítési tervbe történő 2019. március 31-ig esedékes jelentkezések száma sem fog erőteljesen növekedni. A 2023-ig szükséges 170 ezer fős minősítési számot azonban csak akkor lehet teljesíteni, ha a hátra lévő két évben számottevő mértékben, mintegy évi 20 ezer főre növekszik a minősítésre jelentkezett vagy jelentkeztetett pedagógusok száma. Ez látszólag könnyen teljesíthető cél, azonban az eddig eltelt öt évből mindössze két alkalommal (a nekilendülő optimista 2014-ben és 2017-ben) sikerült ezt a mutatót túlszárnyalni. Az adott évvel bezárólag minősített vagy minősítendő pedagógusok kumulált számát mutató grafikon azonban meglehetősen meredek emelkedést tartalmaz. Ha pedig 2020-ban és 2021-ben nem emelkedik érzékelhető mértékben az aspiránsok száma, akkor az utolsó két évben a görbe további emelkedésére kell számítanunk, amely nyilvánvaló túlterhelést okoz az intézményekben és a minősítési rendszerben egyaránt.

A minősítési rendszer előttünk álló két-három évében várható, hogy a miniszter egyre könnyebben teljesíthető feltételeket támaszt majd a minősítési eljárásba történő jelentkezéshez. A 2021-ben és 2022-ben a 2022 és 2023 esztendőkre irányuló minősítési terv azonban a 2013-ban Pedagógus I. fokozatba sorolt minden pedagógus számára lehetővé kell, hogy tegye a minősítési tervbe történő jelentkezést, sőt a miniszter 2022-ben ezt bizonyára egyenesen jelentkeztetési kötelezettségként fogja előírni annak érdekében, hogy a kilenc év leteltét követően 2023-ban lezáruljon minden pedagógus legalább első minősítési eljárása.

A cikk Word-ben itt letölthető: Minősítési helyzetkép - 2019

 

A mappában található képek előnézete Raabe Akadémia-2018