Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A pedagógus minősítési rendszer helyzete

2019.04.28

Interjú a pedagógusminősítések helyzetéről a Magyar Nemzetben

megjelent a lap online kiadásának 2019. április 23-i számában

Csókás Adrienn szerkesztő asszonynak a pedagógus minősítési rendszerrel kapcsolatos kérdéseire elkészítettem a válaszaimat. Ennek – érthetően – erősen rövidített változata megjelent a Magyar Nemzet 2019. április 23-i számában, amely ezen a linken elérhető: https://magyarnemzet.hu/belfold/elzarkozik-a-minositestol-a-tanarok-egy-resze-6788948/

Meglepetés számomra, hogy 408 látogató lájkolta a cikket: többségükben bizonyára pedagógusok. Ha pedig már megírtam, akkor az összefoglaló iránt érdeklődő bennfentesek számára hozzáférhetővé teszem a teljes eredeti anyagot az alábbiakban.

  

  1. Körülbelül hány pedagógusnak kell a 2022-es határidőig jelentkeznie a minősítési eljárásra?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 150 ezernél több pedagógus dolgozik a köznevelési intézményekben. Ha meg akarjuk becsülni a minősítési folyamattal értintett pedagógusok számát, akkor számolnunk kell az újonnan pedagóguspályára kerülők nem túl népes táborával, valamint azokkal is, akik a Pedagógus II. fokozat elérése után a Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozat megszerzése érdekében ismételten megjelennek a minősítési rendszerben. A pedagógus életpálya szerinti besorolás 2013 szeptemberében vette kezdetét, míg a minősítés folyamata 2014-ben indult meg. A 2013-ban Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusok (tehát a pedagógusok döntő többsége) számára kilenc év múlva válik kötelezővé a Pedagógus II. fokozatú minősítésre történő jelentkezés, azaz 2022. augusztus 31-ig. A 2014-2022 közötti kilenc év alatt nagyjából 170 ezer lebonyolítandó minősítési eljárással számolhatunk.

 

  1. Mi lehet az oka, hogy a keretszámokhoz képest minden évben kevés a jelentkező?

A miniszter minden naptári évre meghatározza a minősítési keretszámot, amelyben meghatározza, hogy az adott évben összesen hány pedagógus minősítését teszi lehetővé. Az elmúlt hat év folyamán ez a keretszám kezdetben évente 30 ezer, majd 35 ezer fős volt. Azonban a legsikeresebb első minősítési évben is csupán 23 ezer pedagógus minősítése történt meg, az eltelt hat év átlagában pedig a minősítési keretszám adta lehetőségeket csupán 50%-ban sikerült kihasználniuk a pedagógusoknak. Mivel a minősítésre jelentkezettek túlnyomó többsége sikeresen teljesíti a követelményeket, az alulteljesítés oka egyértelműen az alacsony jelentkezési hajlandóságban jelölhető meg.

Az elvárhatónál kisebb jelentkezési mutatók megjelenésének több összetevője van. Még mindig van egy olyan konzervatív pedagógusréteg, amely teljes mértékben elzárkózik attól, hogy bármiféle külső értékelésnek vesse alá magát. Másik összetevője a pedagógustársadalom rendkívül nagy leterheltsége, amelynek következtében a tanítási év során igencsak nehéz feladatot jelent egy portfólió elkészítése és feltöltése, a nyári szünetben pedig mégsem várható el a pedagógusoktól, hogy szabadságukat szakmai dokumentumok elkészítésével töltsék. Harmadik akadályozó tényezőként az iskolavezetők sok esetben sajnos nem megfelelően gondos és előrelátó menedzsment-tevékenységét jelölném meg.

 

  1. Milyen nehézségek várhatók, ha a végén túl sok pedagógus jut majd egy-egy minősítési időszakra? Lesz-e elegendő szakértő, aki lefolytassa az eljárásokat?

2019 végére várhatóan nagyjából 100 ezer pedagógus minősítési eljárása zárul majd le, közöttük sokan persze már két minősítésen is átestek. 2022-ig azonban még nagyjából 70 ezer minősítési eljárást kell a rendszerben kezelni. Az előttünk álló három év mindegyikére így kb. 25 ezer minősítési kötelezettség jut majd, amelyet a rendszer – az eddigi tapasztalatok által igazolhatóan – kezelni tud. Nem kétséges, hogy a szakértői-tanfelügyelői kapacitás tehát elegendő a minősítési eljárások és az azzal párhuzamosan jelentkező tanfelügyeleti ellenőrzések lebonyolításához.

 

  1. Elképzelhető, hogy kötelezővé teszik a jelentkezést?

A minősítési rendszer előttünk álló két-három évében várható, hogy a miniszter egyre könnyebben teljesíthető feltételeket támaszt majd a minősítési eljárásba történő jelentkezéshez. A 2022-es és 2023-as esztendőkre vonatkozó minősítési terv azonban a 2013-ban Pedagógus I. fokozatba sorolt minden pedagógus számára lehetővé kell, hogy tegye majd a minősítési tervbe történő jelentkezést, sőt a miniszter 2022-ben ezt bizonyára egyenesen jelentkeztetési kötelezettségként fogja előírni a pedagógusok számára annak érdekében, hogy a kilenc év leteltét követően legkésőbb 2023-ban lezáruljon minden pedagógus legalább első minősítési eljárása. Van azonban még a rendszerben egy tartalék is, a pedagógus életpálya 2013-as bevezetésétől számított kilenc év leteltével a minősítési rendszerben való részvétel már kötelező ugyan a pedagógusok számára, azonban innen számítva is még két évük van a kötelezettség sikeres teljesítéséhez.

 

  1. Miből áll ma a minősítési eljárás, és hogyan lehetne egyszerűsíteni a menetét, hogy az kevesebb problémát jelentsen az érintett pedagógusoknak?

A Pedagógus I. és II. fokozat elérését célzó minősítő vizsga, minősítési eljárás első és meghatározó lépéseként a minősítésre jelentkezett pedagógusoknak egy viszonylag sok dokumentumot tartalmazó portfóliót kell feltölteniük, amelyekben be kell mutatniuk saját szakmai pályafutásukat, intézményüket, osztályukat vagy tanulócsoportjukat. El kell készíteniük egy tanítandó témakör részletes bemutatását (tematikus terv), valamint ennek részeként fel kell tölteniük négy foglalkozás tervének (óraterv) kidolgozását. Szabadon választható dokumentumok bemutatásával kell igazolniuk kompetenciáik fejlettségét, hospitálási napló és egy esettanulmány elkészítésével kell számot adniuk pedagógiai jártasságukról. Sok dokumentumhoz kell reflexiót csatolniuk, amelynek feladata az általuk követett módszer tapasztalatainak megfogalmazása, az egyéb alternatívák felvetése. Ennek teljesítése nagyjából kéthónapnyi aktív munkát igényel a pedagógusoktól. A portfólió november 25-i feltöltését követő évben a pedagógus tevékenységét és az általa tartott foglalkozásokat helyszíni látogatás formájában háromfős szakértői bizottság értékeli. Ezzel a folyamattal zárul a pedagógusok minősítési eljárása.

A minősítési eljárás első éveiben a bemutatottnál sokkal több dokumentumot kellett feltölteni a portfólió elkészítésekor, az utóbbi négy évben a követelmények más sokat egyszerűsödtek. Nem hiszem, hogy további dokumentum-csökkentést, egyszerűsítést kellene bevezetni. Egy jól motivált pedagógus – bár nem kis erőfeszítés árán – jól tudja teljesíteni a portfóliókészítés által elvárt követelményeket, így további racionalizálást (ellentétben a tanfelügyeleti ellenőrzések eljárásrendjével) nem tartok szükségesnek.

 

  1. A minősítések nyomán elérhető fizetésemelés, fokozatlépés milyen mértékű bérnövekedést jelent a többségnek? Azokban a kategóriákban, ahol a legtöbb pedagógus van, hány százalékos az átlagos fizetésemelkedés?

A pályakezdő pedagógusok két év gyakornoki fokozatban történt foglalkoztatást követően a sikeresen teljesített minősítő vizsga után kerülhetnek a Pedagógus I. fokozatba, míg a magasabb fokozatban lévők a Pedagógus II., a Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatokat érhetik el. Minden pedagógusnak kötelező minimum a Pedagógus II. fokozat elérése. A magasabb fokozatba kerülő pedagógusok illetménye, illetőleg fizetése is emelkedik. A Pedagógus I. fokozatból II. fokozatba lépő tanító, tanár, óvodapedagógus fizetésének emelkedése nagyjából havi bruttó 30 ezer Ft, ez az összeg kismértékben függ a pedagóguspályán eltöltött évek számától, valamint attól, hogy az érintett főiskolai vagy egyetemi szintű diplomával rendelkezik. A sikeres minősítést követő év januárjától járó bruttó bérnövekedés mértéke tehát – nagyon kis szórással – átlagosan 10%-osnak tekinthető.

 

 

 

A mappában található képek előnézete Süteményeim