Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szakmai gyakorlat számítása

2016.05.04

A pedagógusok szakmai gyakorlatának pontos kiszámítása

A pedagógusok szakmai gyakorlatának pontos időtartama egyre meghatározóbb jelentőségűvé válik az iskolák, óvodák pedagógusainak mindennapi életében. A pedagógusok szakmai gyakorlatuk időtartamának alapvető figyelembe vételével kerülhetnek a pedagógus életpálya rendelkezései által meghatározott magasabb fizetési fokozatokba (Pedagógus I. és II. fokozat, Mesterpedagógus fokozat). A szakmai gyakorlat pontos időtartama határozza meg azt, hogy jelentkezhet-e a pedagógus a minősítési eljárásba (akár a Pedagógus II., akár a Mesterfokozat elérése érdekében). De az is a szakmai gyakorlat időtartamán múlik, hogy egy adott évben köteles-e jelentkezni a minősítési rendszerbe. De a szakmai gyakorlat figyelembe vételével kell döntést hozni a pedagógus továbbképzési rendszerbe történő felvételről, és bizonyos szakmai gyakorlat meglétét írják elő a pályáztatók az intézményvezetői pályázatok kiírásakor is. Cikkünkben áttekintjük a pedagógusok szakmai gyakorlatának pontos számítási szabályait! Remélem, sikerül minden fontos motívumra rávilágítanom!

A szakmai gyakorlatba beszámítható időtartamokat alapvetően a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) határozza meg az alábbiak szerint:

6. § (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,

b) a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,

c) az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,

d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,

e) a pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel,

f) az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy

g) kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

eltöltött időt.

A pedagógusok szakmai gyakorlatának időtartamába tehát kizárólag a kormányrendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott foglalkoztatási időtartamok számíthatók be. Ezeket áttekintve megállapíthatjuk, hogy ezek mindegyike az oktatáshoz, neveléshez kapcsolódó munkakör. Nem számíthatók be a pedagógusok szakmai gyakorlatába a vállalkozóként (akár oktatási tevékenységgel) töltött időtartamok, a különböző oktatással, felnőttképzéssel foglalkozó nem iskolai jellegű szervezeteknél (kiadók, nyelviskolák, Kft-k, stb.) oktatói munkával töltött időtartamok. Alapvetően és jellemzően tehát a közoktatási intézményekben a köznevelési törvény 3. sz. mellékletében meghatározott pedagógus-munkakörök képezik a szakmai gyakorlat számításának jellemző összetevőit.

Most fordítsuk figyelmünket arra a kérdésre, hogy beszámíthatók-e a szakmai gyakorlatba azok az időintervallumok, amelyekben a pedagógus „képesítés nélkül”, vagy nem a törvényben meghatározott szakképesítéssel látta el pedagógus-munkakörét! A most leírtak akkor is érvényesek, ha a munkáltató pedagógus-munkakörbe nevezte ki a munkavállalót annak ellenére, hogy nem rendelkezett a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, jogszabályban előírt végzettséggel és szakképzettséggel.

Gyakran előforduló estek az alábbiak:

  • a pedagógus befejezte a főiskolát vagy az egyetemet, rendelkezik abszolutóriummal, letette az államvizsgát, de – nyelvvizsga hiányában – nem kapta meg a diplomáját,
  • a pedagógust középiskolai tanári munkakörbe nevezték ki történelem szakos tanárként, de nincs meg a középiskolai tanári munkakörhöz előírt egyetemi szintű (MA) végzettsége, csak főiskolai szintű (BA) végzettséggel rendelkezik.
  • a pedagógus óvodapedagógus-munkakörbe nevezték ki, de nem rendelkezik óvodapedagógusi diplomával.

Egy-két éve még magam is úgy gondolkodtam, hogy amennyiben a pedagógust – a jogszabályoknak nem megfelelően – szabálytalanul nevezték ki az adott pedagógus-munkakörbe, akkor ez kizárólag a munkáltató felelőssége, azaz nem róható föl a pedagógusnak, hogy megfelelő szakképesítés hiányában (szabálytalanul) pedagógus-munkakört töltött be. Mostanra azonban meggyőződtem ennek ellenkezőjéről, amiben fontos szerepe volt az Államtitkárság szakjogászai által írt cikkeknek és az Oktatási Hivatal által küldött elektronikus információknak.

Azok az időtartamok, amelyekben a pedagógus nem a jogszabályok által előírt végzettséggel vagy szakképzettséggel töltötte be pedagógus-munkakörét, a szakmai gyakorlat időtartamának kiszámításakor nem számíthatók be. Ezekben az esetekben ugyanis az alkalmazás törvénysértő módon valósult meg, ezért nem képezheti a megszerzett szakmai gyakorlati idő részét. Hivatkozom itt a Menedzser Praxis Kiadó Közoktatási és Köznevelési Tanácsadó c. kiadványa 2016/02. számának 7. oldalán megjelent cikkre, valamint az Oktatási Hivatal által 2016. április hó 26. napján a nyelvvizsga nélküli gyakornokok minősítő vizsgája tárgyában küldött elektronikus üzenetének 6. bekezdésében leírtakra, amely a fentiekkel azonos tartalmat hordoz. Ez így szól: „Az alkalmazás kezdő időpontjának a jogszerű alkalmazás kezdetét kell tekinteni. A jogszerűtlen alkalmazás időszaka a szakmai gyakorlati időbe, gyakornoki időbe nem számít be.”

A fenti forrásokból azt szűrhetjük le, hogy szakmai gyakorlatot kizárólag jogszerű, azaz a képesítési és az alkalmazási feltételeknek mindenben megfelelő alkalmazással lehet igazolni. Akit tehát nem a köznevelési törvény 3. sz. mellékletében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel alkalmaztak pedagógus-munkakörben, az a szóban forgó időtartam alatt nem szerezhet szakmai gyakorlatot. Indokolásom alátámasztásaként hivatkozom a Munka törvénykönyvének az érvénytelenségről szóló 27. §-ára, amely az alábbiakat tartalmazza:

Mt. 27. § (1) Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre …

(3) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.

A Munka törvénykönyvének fenti előírása szerint tehát semmisnek kell tekinteni a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony létesítését, ha az a törvényesség megsértésével jött létre. Ennek alapján nyilvánvalónak látom, hogy az érvénytelen munkaviszonnyal törvényesen szakmai gyakorlatot sem lehet szerezni.

A következőkben vizsgáljuk meg azt, hogy hogyan kell nyilvántartania a munkáltatónak a pedagógus szakmai gyakorlatának időtartamát! A kormányrendelet 6/A §-ának előírásai az alábbiakat tartalmazzák:

6/A. § (1) A 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg.

(2) A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több, egyidejűleg fennálló jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be.

(3) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be

a) a munkaviszony jellegű jogviszony szünetelésének harminc napot meghaladó időtartama, továbbá

b) a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje nem érte el a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát.

(4) A (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottaktól eltérően, ha a pedagógus egyidejűleg több részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezekben a szerződésben vagy kinevezésben foglalt heti munkaidő az Mt. szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát elérte, ezt az időszakot el kell ismerni szakmai gyakorlatként.

Tekintettel arra, hogy a KIR Személyi Nyilvántartásában (SzNy) a pedagógusok szakmai gyakorlatát egész számmal kell megadni, a fentiekből világosan következik, hogy ha a bejegyzés időpontjában egy pedagógusnak pl. 10 év 364 nap szakmai gyakorlata van, akkor 10 év szakmai gyakorlatot kell bejegyezni számára. Természetesen semmi akadálya nincs annak, hogy akár havonta frissítse az intézményvezető pedagógusainak szakmai gyakorlatára vonatkozó bejegyzéseit. Nem írja ugyan elő jogszabály, de szakmailag elvárható, hogy a munkáltató éves rendszerességgel frissítse a KIR-nek pedagógusai szakmai gyakorlatára vonatkozó adatait.

A KIR SzNy-ba bejegyzett szakmai gyakorlat időtartama akkor válik különösen fontossá, amikor a szakmai gyakorlat meglévő időtartamához jogszabály vagy akár a miniszternek az elkövetkező év minősítési tervére vonatkozó döntése jogkövetkezményt fűz. Példaként tekinthetjük a 2017. évi minősítési tervben az ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba soroltak esetében azoknak a jelentkezési kötelezettségét, akiknek a szakmai gyakorlata nem több mint 32 év. Fontos itt annak figyelembe vétele, hogy a feltételeknek a jogszabályban meghatározott jelentkezési határidő napján, ez esetben április 30-án kell megfelelni. A munkáltatónak tehát azt kell megvizsgálnia, hogy a szóban forgó, ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógusnak április 30-án a KIR személyi nyilvántartásban jogszerűen szereplő szakmai gyakorlata kevesebb-e mint 32 év. Ha ugyanis kevesebb, akkor jelentkeztetni kell a 2017. évi minősítési tervbe. Ha tehát a pedagógus szakmai gyakorlata április 30-án nem több mint 32 év 364 nap, akkor a nevéhez bejegyzett szakmai gyakorlathoz 32 évet kell írni, azaz szakmai gyakorlata nem több mint 32 év, azaz jelentkeznie kell a minősítési tervbe.

A fent leírtakból persze az is következik, hogy a munkáltatónak különös figyelemmel kell kezelnie a szakmai gyakorlat (akár napra pontos) időtartamát azokban az esetekben, amikor jogszabály vagy a miniszter döntése alapján bizonyos évnyi szakmai gyakorlat meglétét vagy meg nem létét kell eldöntenie.

Tekintsük át most azokat az eseteket, amikor a pedagógus ugyan munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban van, de mégsem szerez szakmai gyakorlatot! A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 6/A §-a úgy rendelkezik, hogy a szakmai gyakorlat kiszámításakor nem lehet beszámítani a következőkben meghatározott időtartamokat:

6/A § (3) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be

a) a munkaviszony jellegű jogviszony szünetelésének harminc napot meghaladó időtartama, továbbá

b) a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje nem érte el a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát.

Értelmezve a munkaviszony (ide kell értenünk annak speciális megvalósulási formájaként a közalkalmazotti jogviszonyt is) szünetelésének problémáját a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 1/A §-át kell ismernünk, amely meghatározza, hogy a munkaviszony jellegű jogviszony szünetelésén a jogviszonynak az az időtartamát kell értenünk, amely alatt a felek jogviszonyból eredő kötelezettségeik teljesítését jogszabályi előírás vagy megállapodásuk alapján kölcsönösen szüneteltetik. Ennek alapján a Gyes és a Gyed időtartama alatt a munkaviszony szünetel. A Gyes és Gyed időtartamának tehát a 30 napot meghaladó része nem képezi a szakmai gyakorlatszerző idő alapját. Hasonlóképpen a 30 napot meghaladó időtartamú táppénz alatt a munkaviszony szünetel, tehát a folyamatosan táppénzen töltött időszak 30 napot meghaladó része sem képezi a szakmai gyakorlat alapját. A munkaviszony szünetelése az az időtartam, amely alatt a munkavállalót nem terheli munkavégzési, a munkáltatót pedig foglalkoztatási kötelezettség, annak ellenére, hogy a munkaviszony továbbra is fennáll.

Az előző bekezdésben leírtak miatt a munkáltatónak napra pontosan nyilván kell tartania a munkaviszony szüneteltetésének (Gyes, Gyed, 30 napot meghaladó táppénz) időpontjait, mert a fentebb leírt időintervallumokat le kell vonni a szakmai gyakorlat időtartamából.

A kormányrendelet idézett 6/A § (3) bekezdésének b) pontja azt írja elő, hogy a 25%-os részmunkaidőnél kevesebb arányban alkalmazott pedagógusok alkalmazási időtartama nem képezi a szakmai gyakorlat számításának alapját. Az óraadók esetében a kormányrendelet 6.§ (1)/c szakaszát kell alkalmazni, amelynek rendelkezése alapján a szakmai gyakorlat óraadóként töltött polgári jogviszonyban is megszerezhető. Tekintettel arra, hogy az óraadói jogviszony nem munkaviszony jellegű jogviszony, hanem polgári jogviszony (szerződés), itt is alkalmazni kell a teljes napi munkaidő 25%-át megkövetelő szabályt, ennek részletei azonban nincsenek meghatározva. Méltányos ezért az óraadó pedagógusok esetében úgy eljárni, hogy a heti 22-26 órás (óvodapedagógusok esetében 32 órás) neveléssel-oktatással lekötött munkaidő legalább negyedét, azaz heti 6 órát (óvodapedagógusok esetében 8 órát) tekinteni a szakmai gyakorlatszerző idő beszámítási kritériumának.

Erről a kormányrendelet 6/A § (4) bekezdése rendelkezik a következők szerint: Ha a pedagógus egyidejűleg több részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezekben a szerződésben vagy kinevezésben foglalt heti munkaidő az Mt. szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát elérte, ezt az időszakot el kell ismerni szakmai gyakorlatként.

A cikk Wordben itt letölthető: Szakmai gyakorlat kiszámítása

 

A mappában található képek előnézete Tavaszi_virágaink_2016