Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Portfóliófeltöltés-2016

2016.11.16

A pedagógusok minősítési eljárásának módosulása 2017-ben

Figyelem! Ez a cikk rövidített kivonata a RaabeKlett Kiadó Ellenőrzés a közoktatásban c. cserelapos kiadványában 2016 decemberében megjelenő írásomnak.

Cikkem Wordben itt letölthető: Minősítés-2017

2016. július 30-i hatályba lépéssel ha nem is alapvetően, de lényeges mértékben módosult a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet, amely a pedagógus életpálya szabályozása mellett a pedagógusok minősítési eljárásának, minősítő vizsgájának eljárási szabályait is tartalmazza. A minősítési folyamatot alapvetően meghatározó jogszabály megváltozását követően került sor a minősítési eljárás, minősítő vizsga részletes szabályait tartalmazó Útmutató immár negyedik változatának kiadására. Ugyanezen a napon nyílt meg a 2017-ben minősítési eljárásra, minősítő vizsgára jelentkezett vagy jelentkeztetett pedagógusok számára a portfólió feltöltéséhez szükséges informatikai felület. Tekintsük át a megváltozott szabályokat, ide értve az Útmutató 4. kiadásában foglalt módosítások sorát is!

1. A pedagógus portfólió feltöltésére vonatkozó határidők, eljárási szabályok megváltozása

Talán elsőként kell foglalkoznunk azzal, hogy 2016-tól kezdődően megváltozott a portfóliófeltöltés 2014-től használatos november 30-i feltöltési határideje. A Kormányrendelet 11/A. § (1) bekezdése elrendeli, hogy a portfólió feltöltésének határideje a minősítési eljárás vagy minősítő vizsga évét megelőző év november 25. napja. A 11/A. § (2) bekezdése világosan előírja, hogy amennyiben a pedagógus a portfóliófeltöltés határidejét elmulasztja, úgy az Oktatási Hivatal a minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás sikertelenségét állapítja meg.

A november 25.-i határidő leteltét követően a portfóliófeltöltésre tehát általában nincs lehetőség. Ez az előrehozott új határidő várhatóan a következő években is ilyen dátummal marad érvényben. Az elkövetkező években ügyelnünk kell arra is, hogy a 2016-tal bezárólag érvényes április 30-i jelentkezési határidő 2017-től március 31-re jött előre.

1.1 Mikor tekinthető feltöltöttnek a portfólió

Felvetődik az az értelmezési kérdés, hogy az Oktatási Hivatal, illetőleg a portfóliót értékelő szakértők mikor tekintik feltöltöttnek a portfóliót. Ez azért lényeges, mert a legtöbb portfólióban van néhány hiba, hiányosság, amelyek egy részét a porfólió értékelésének megkezdését követően, de még a portfólióvédést megelőzően a minősítő bizottság elnöke pótoltathat. Tekintsük át azonban azokat a dokumentumokat, melyek hiánytalan feltöltése szükséges ahhoz, hogy a portfóliónkat feltöltöttnek lehessen tekinteni!

A Kormányrendelet 11/A. § új (1b) bekezdése alapján a portfóliót feltöltöttnek kell tekinteni, ha tartalmazza az alábbi dokumentumokat:

  • a szakmai önéletrajzot,
  • a pedagógus portfóliója tartalmának eredetiségéről szóló nyilatkozatát,
  • intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,
  • a nevelő-oktató munka alapdokumentumait,
  • a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint
  • a szakmai életút értékelését.

Az új rendelkezés tehát világossá teszi, hogy amennyiben a feltöltési felület lezárását követően a feltöltött portfólióból hiányzik a fentebb felsorolt dokumentumok valamelyike, akkor a portfóliót nem lehet feltöltöttnek tekinteni, ezért a pedagógus minősítési eljárását, minősítő vizsgáját az Oktatási Hivatal sikertelennek fogja nyilvánítani. Soroljunk föl néhány példát a fentiek szemléltetésére, amelyek előfordulása a minősítési eljárás, minősítő vizsga sikertelenségét eredményezik:

  • ha a szakmai önéletrajz nincs feltöltve vagy lényeges elemei hiányoznak,
  • ha a pedagógus eredetiségi nyilatkozat helyett tévedésből egy másik dokumentumot töltött föl, vagy más pedagógus által aláírt eredetiségi nyilatkozatot töltött föl,
  • ha a feltöltendő óravázaltok és reflexióik hiányoznak, vagy több helyre – tévedésből – ugyanazokat a dokumentumokat töltötte föl a pályázó,
  • ha az intézmény bemutatását, a szakmai életút értékelését célzó dokumentum helyett másik dokumentumot töltött föl a pedagógus.

Akik netán azt gondolják, hogy ilyen esetek nem fordultak elő a szakértői gyakorlatban, azok alapvetően tévednek. Több esetben magam is találkoztam olyan portfólióval, ahol szerepelt ugyan az eredetiségi nyilatkozat, de az nem a minősítés előtt álló kolléga nevére szólt és nem is az ő aláírása valamint oktatási azonosítója szerepelt a dokumentumon. Az is többször előfordult, hogy a foglalkozási terveket, azok reflexióit tévesen, esetleg több azonos példányban töltötte föl a pályázó.

 

1.2 Mi történik, ha a portfólió feltöltése nem lehetséges

Ha olyan körülmény merül föl, amely a minősítési eljárás vagy minősítő vizsga lebonyolítását, így például a portfólió feltöltését – a pedagógusnak fel nem róható okból – akadályozza, akkor a pedagógus vagy az intézmény vezetője (a portfólió értékelésének megkezdése után a minősítő bizottság elnöke vagy tagjai) öt napon belül kötelesek értesíteni az Oktatási Hivatalt. Figyelnünk kell arra, hogy 2016. július 29-ig az értesítés megküldésének határideje öt munkanap volt, de 2016. július 30-tól ez öt napra változott. Ha a pedagógus nem kötelező minősítési eljárásban vesz részt, akkor a Kormányrendelet 10/§ § (2c) bekezdésében foglaltak szerint az alábbi esetekben van lehetősége arra, hogy a jelentkezését visszavonja:

  • ha legalább két hónapja folyamatosan keresőképtelen (táppénzen van),
  • ha közeli hozzátartozója tartós otthoni ápolása.

Mindkét esetet hivatalos dokumentumokkal igazolnia kell a pedagógusnak. A közeli hozzátartozó fogalmát a Munka törvénykönyvének 294. § (1) lehet megtalálni. Utóbbi esetben a jogszabály a kérelem benyújtását nem köti a közeli hozzátartozó tartós otthoni ápolásának konkrét időtartamához. Ebben az esetben mellékelni kell azonban az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa által kiállított igazolást.

A fenti két esetben a pedagógus a nem kötelező minősítési eljárásra történő jelentkezését az Oktatási Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozatával vonhatja vissza. Erre azonban kizárólag a portfólióvédés időpontjáig van lehetősége. A portfóliókészítés és feltöltés időszakában ez az eset előfordulhat. Nem áll fönn ez a lehetőség a gyakornokok minősítő vizsgája, illetőleg azon pedagógusok minősítési eljárása esetében, akiket a miniszter minden év február utolsó napján meghozott döntése alapján az intézményvezetőnek kötelező volt jelentkeztetnie a minősítési eljárásra.

Ismét új lehetőséget tartalmaz a portfóliókészítő pedagógusok számára a Kormányrendelet új 12/C. §-a azzal, hogy meghatározza a minősítő vizsga, minősítési eljárás felfüggesztésének szabályait. Az eljárás felfüggesztése nem azonos a fentebb tárgyalt visszavonással. Az eljárás felfüggesztése azt jelenti, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén az Oktatási Hivatal a pedagógus kérelmére az eljárást szünetelteti, majd a jogszabályban meghatározott időtartamot követően folytatja. A Kormányrendelet 12/C. § (3) bekezdése alapján az alábbi esetekben és időtartamokra kell felfüggeszteni.

  • a pedagógus tizenöt napot meghaladó keresőképtelensége időtartamára,
  • a pedagógus szülési szabadsága, valamint kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadsága időtartamára,
  • a Kormányrendelet 4. § (1a) bekezdésében meghatározott pedagógus-továbbképzés elvégzéséig, de legfeljebb egy évre.

A jelentkezés korábban tárgyalt visszavonását vagy az eljárás felfüggesztését célzó kérelmet az Oktatási Hivatalnak címzett tértivevényes ajánlott levélben érdemes megküldeni a hivatal számára.

 

2. A porfólió feltöltésére vonatkozó elvárások megváltozásáról, szabályairól

Amint az előző fejezetben azt hangsúlyoztuk, a határidőkre vonatkozóan a leglényegesebb változás az, hogy 2016-tól nem november 30., hanem november 25. a portfólió feltöltésének és lezárásának módosult határideje. Ugyanakkor nem változott meg a Kormányrendelet 9/B. §-ában meghatározott dokumentumok köre, amelyek továbbra is a portfólió kötelező elemeinek tekinthetők.

  • a szakmai önéletrajz,
  • a pedagógus portfóliója tartalmának eredetiségéről szóló nyilatkozat,
  • intézményvezető esetén a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolás,
  • a nevelő-oktató munka alapdokumentumai (ezek közül legjellemzőbbek a tematikus terv, az óratervek és a reflexiók),
  • a nevelő-oktató munka szabadon választott dokumentumai,
  • a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása
  • a szakmai életút értékelés.

A portfólió a pedagógus választásától függően tartalmazhatja a pályázó pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait, valamint az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait, ezek feltöltése azonban nem kötelező.

2.1 A portfóliófeltöltés legfontosabb kezdeti feladatai

A portfólió feltöltéséhez szükséges részletes tudnivalókat a mindenkor hatályos Útmutató tartalmazza, amelyet az Oktatási Hivatal ad ki. Itt is emlékeztetünk arra az előző fejezetben említett új jogszabályi előírásra, amelye szerint a portfóliót mindig a portfóliófeltöltést támogató informatikai felület megnyitásának napján hatályban lévő Útmutató előírásainak megfelelően kell feltölteni. A cikk megírásakor az Útmutató negyedik kiadása érvényes, amelyet az Oktatási Hivatal 2016. október 12-én (a portfóliós feltöltő felület megnyitásának napján) tett közzé.

A portfóliót készítő pedagógusok egyik első feladata kell hogy legyen tehát az Útmutatónak a portfóliós felület megnyitásakor érvényes (jelenleg negyedik) kiadásának letöltése. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Útmutatót saját számítógépünkre letöltve a jobb egérbillentyű lenyomásával megnyitható a „Keresés” funkció, amely hatékony segítségünkre lehet bizonyos portfóliós problémák megoldásában, kérdésekre való válasz megtalálásában. Ennek használatakor arra kell nagyon figyelnie az ebben kevésbé jártas felhasználónak, hogy a kereső mezőbe a keresett kifejezést pontosan, általában nem ragozott, nem képzővel ellátott formában érdemes beírni, pl. „hospitálási napló”. De elegendő a szótöredékek beírása is, pl. „hospitál”, ekkor a kereső kiadja a hospitálási naplóval és a hospitálással kapcsolatos előírásokat is. Ha azonban a keresőbe hibásan írja be a keresőszót, például rákeres az „óravázlat” szóra, nem fog találatot kapni, mert az Útmutató az „Óraterv” vagy „óraterv/foglalkozásterv” kifejezéseket használja.

Most tekintsük át azt, hogy az Útmutató negyedik kiadásában milyen új szabályok érvényesek, amelyek a harmadik kiadáshoz képest jelentős változásokat hoztak a portfóliókészítő pedagógusok számára! A portfólió szerkezetének és a kötelezően, illetve szabadon választhatóan feltöltendő dokumentumok körének áttekintéséhez először olvassuk el figyelmesen meg az Útmutató 57. oldalán kezdődő „Milyen dokumentumok alkotják a nevelő-oktató munka dokumentumait?” c. fejezetet, illetve figyelmesen tanulmányozzuk át az Útmutató 58. oldalán található áttekintő ábrát.

Ebből azt állapíthatjuk meg, hogy a nevelő-oktató munka alapdokumentumait az Útmutató negyedik kiadásában szereplő előírások alapján az alábbiak szerint kell feltölteni:

  • egy csoportprofil, legföljebb azonban kettő
  • egy tematikus terv, legföljebb azonban kettő
    • a tematikus tervhez reflexiót is kell csatolni
  • négy óravázlat/foglalkozásvázlat (nem hat vagy tíz, mint a korábbi években)
    • ezekhez a dokumentumokhoz is kötelező a reflexió csatolása
  • esetleírás
    • ehhez reflexiót nem kell csatolni
  • hospitálási napló
    • a hospitálási naplóhoz kötelező reflexiót csatolnunk
  • szabadon választható dokumentumok
    • a módosult szabályok szerint 2-5 szabadon választható dokumentum feltöltése szükséges
    • a szabadon választható dokumentumokhoz általában kell reflexiót csatolni, ennek részleteiről mindjárt közöljük a részleteket

A portfóliós dokumentumok készítésének kezdetén ki kell alakítanunk az egyes dokumentumok egyértelműen azonosítható elnevezési rendjét. Azt javasolhatjuk, hogy a portfólióban használatos elnevezéseket alkalmazzuk, pl. „Tematikus terv”, „Hospitálási napló”, „Esetleírás”. Azoknál a dokumentumoknál, amelyekből többet is kell készítenünk, jól azonosítható és követhető az „Óraterv-1”, „Óraterv-2”, „Reflexió-1”, „Reflexió-2” típusú elnevezés. Amikor majd a Word-ben készített dokumentumot pdf formátumban mentjük, akkor is őrizzük meg ezeket az elnevezéseket. Vigyázzunk arra, hogy ne keveredjenek ötletszerűen az elnevezések: ha az „Óraterv-1” típust alkalmazzuk, akkor a második óránál ne a „2. óravázlat” elnevezés szerepeljen.

2.2 A tematikus tervek, óratervek elkészítéséről

A nevelő-oktató munkával kapcsolatos kötelezően feltöltendő dokumentumokról hasznos táblázatot találnak az Útmutató 61. oldalán. Általában egyetlen csoportprofil feltöltése szükséges és elégséges mindazokban az esetekben, amikor a pedagógus egyetlen évfolyam egyetlen csoportjában tartott órái/foglalkozásainak bemutatásával számot tud adni pedagógus kompetenciáiról. Szakértőként kifejezetten azt javasolhatjuk, hogy egytelen csoportprofilt töltsenek föl minden olyan esetben, amikor elkészíthető egy legalább négy tanítási órányi terjedelmű tematikus terv. Két tematikus terv feltöltése csakis akkor szükséges, ha két csoportprofilt töltött föl a pedagógus.

Az óravázlatok, foglalkozásvázlatok készítésekor már nincs olyan követelmény, hogy azok a tematikus tervben szorosan egymást követő foglalkozásokról készüljenek. Lehetőség van tehát arra, hogy a például a nyolc órára készített tematikus tervből a pedagógus a 2., 4., 7. és 8. óráról készítse el az óravázlatát és az ahhoz csatlakozó reflexiót. A konkrét feltöltendő órák kiválasztásához azt javasolhatjuk, hogy azok munkaformájukban, az alkalmazott pedagógiai eszközökben, a szükséges technikai eszközökben, az óra stílusában semmiképpen ne egyhangúságot, hanem inkább változatosságot mutassanak. Semmiképpen ne töltsünk föl tehát pl. négy frontális munkára alapuló órát, de négy önálló projekttevékenységre alapozott foglalkozást sem!

A tematikus tervek és óravázlatok elkészítéséhez az Útmutató 8-10. sz. mellékleteiben találunk mintákat. Ezek ugyan alkalmazhatók, de használatuk egyáltalán nem kötelező. Azt mindenképpen fogadjuk meg, hogy ezeket a dokumentumokat nem álló, hanem fekvő helyzetben készítsük el. Megfontolandó azonban, hogy egy akár fektetett formában elkészített táblázatos dokumentumban el lehet-e helyezni értelmes, áttekinthető és némileg esztétikus formában nyolc oszlopot, amint azt például a 9. sz. melléklet táblázata javasolja számunkra. Nem kötelező ugyan, de feltétlenül ajánlható, hogy a tematikus tervet és a foglalkozásterveket táblázatos formában készítsék el a pedagógusok, mert ezzel a pedagógus és a szakértők számára egyaránt jóval áttekinthetőbbé válnak a dokumentumok.

A táblázat kitöltésekor azonban ügyelni kell arra, hogy

  • a táblázatot lássuk el esztétikus, a legfontosabb információkat tartalmazó fejléccel,
  • a táblázat minden cellájában egységesen balra rendezve (nem pedig sorkizárással) jelenítsük meg a tartalmakat,
  • kapcsoljuk be a táblázatban az „elválasztás” funkciót, amely akár 20%-kal is tömörebbé teszi a dokumentumot,
  • ügyeljünk arra, hogy a táblázat egyes oszlopaiban közölt szöveg ne mutasson túlságosan nagy aránytalanságot,
  • állítsuk be ennek érdekében optimálisan a táblázat egyes oszlopainak szélességét,
  • alkalmazzunk a fejléc kijelölésével ismétlési funkciót annak érdekében, hogy a fejléc minden új oldal tetején megjelenjen,
    • bánjunk csínján táblázatainkban a felsorolás vagy számozás funkciókkal, mert a helykihasználást jelentős mértékben rontja,
    • alkalmazása esetén kézzel állítsuk a tabulációt.

2.3 A hospitálási napló elkészítéséről

A hospitálási napló a legtöbb problémát magában rejtő kötelező dokumentum. Fontos tisztában lennünk azzal, hogy a hospitálási naplót a portfóliót készítő pedagógus készíti el egy olyan saját maga által meglátogatott óráról vagy foglalkozásról, amelyet egy másik pedagógus tart. Saját neve szerepelhet a hospitálási naplóban, de a meglátogatott pedagógusé, az intézmény vezetőjéé vagy a tanórán résztvevő tanulóké már nem. Nem lehetséges a szereplők monogrammal való szerepeltetése sem. Ez ugyan nem szükséges, de ha mégis meg kívánja különböztetni a tanulókat, akkor A, B, C… vagy X.Y, Y.Z,.. stb. jelölést lehet alkalmazni. Az óráról, foglalkozásról tanulókat, a pedagógust ábrázoló fotókat nem szükséges készíteni, azokat semmiképpen nem szabad feltölteni.

A hospitálási naplókat tartom a portfólió legkevésbé használható elemének, mert a pedagógusok többsége hospitálási naplójában nem ír le olyan lényeges információkat, amelyek az ő saját kompetenciáit mutatnák be. A hospitálási naplók legnagyobb hibája tehát az, hogy többségükből nagyon kevés következtetés vonható le a hospitáló pedagógus pedagógiai ismereteire, módszertani kultúrájára, pedagógus kompetenciáira.

A jól elkészített hospitálási naplóban tehát nincs lényeges szerepe annak, hogy a meglátogatott órán milyen feladatok követték egymást, hogy miből felelt a tanuló, mi volt a feldolgozott anyag, bár ezt szerepeltetni lehet (sőt vázként szükséges is) a hospitálási naplóban. De a hospitálási napló értékelésének az a leglényegesebb motívuma, hogy a hospitáló pedagógus képes-e pedagógiai-szakmai megállapításokat megfogalmazni, meglátja-e a foglalkozások és folyamatok pedagógiai lényegét, képes-e didaktikai jellegű megállapításokat, tenni. Ezért azt javasolhatjuk, hogy a hospitálási napló szokásos „mi történt” lejegyzéséét követően, immár az óra időbeosztásától függetlenül nyissunk egy általános tartalmú, pl. „Pedagógiai megállapításaim” c. részt, amelyben törekszünk arra, hogy áttekintsük az órán tapasztalt pedagógiai folyamatokat. Ebben a részben általános megállapításokat tehetünk például:

  • az óra időbeosztásáról,
  • a pedagógus által alkalmazott módszerek változatosságáról vagy egyhangúságáról,
  • az alkalmazott eszközök tárházáról,
  • a bemutatás, szemléltetés módszereiről,
  • a tanulói közösség, az egyéni tanulói problémák kezelésének módjáról,
  • a konfliktuskezelés tapasztalt módszereiről,
  • a házi feladatok feldolgozásának módszeréről, a kijelölt házi feladatokról, stb..

 

2.4 A szabadon választható dokumentumok feltöltéséről

A szabadon választható dokumentumok témaköre, műfaja ugyan – nevéből következően – szabadon megválasztható, de 2-5 dokumentum feltöltése a portfólióban kötelező. 2015-ben még 4-6 szabadon választható dokumentumot kellett feltölteni, 2016-től ez a szám 2-5 dokumentumra csökkent. Tekintsük át, hogyan érdemes és hogyan szükséges a szabadon választható dokumentumokról gondolkodnunk!

Gyakori problémaként vetődik föl az, hogy milyen szabadon választható dokumentumot válasszunk, illetőleg ahhoz kell-e reflexiót csatolnunk vagy sem. Ez utóbbi bizonytalanság keletkezéséhez nagymértékben járul hozzá az Útmutató 58. oldalának táblázata, amely a szabadon választott dokumentum reflexiójának csatolásáról így ír: (csatolni kell) ha van. Az Útmutató 63-65. oldalán táblázatot találnak a szabadon választható dokumentumokról, amelyben példákat olvashatnak a választható dokumentumokra, mindegyiknél meghatározva azt, hogy az adott dokumentumhoz milyen csatolandó más dokumentumokat kell elkészíteni. Mielőtt döntenek a szabadon választható dokumentumok elkészítéséről, alaposan tanulmányozzák át a táblázatot. Vagy a táblázatból válasszanak dokumentumtípust, ekkor világosan megtalálják a táblában azt, hogy ehhez milyen dokumentumot kell csatolni, illetőleg kell-e reflexiót készíteni. Példaként a táblázatból:

A szabadon választott dokumentum

A feltöltendő kiegészítő dokumentumok

tanulás tréning terve

terv, dokumentumok, reflexió

kompetenciamérések eredményének ismertetése

ismertetés és elemzés – reflexió nem szükséges

osztályprofil, osztályfőnöki munkaterv

osztályprofil, munkaterv, dokumentum (max. 3.), reflexió

Amennyiben olyan szabadon választott dokumentum elkészítése mellett döntünk, amely nem szerepel a táblázatban, akkor keressük meg azt a dokumentum-típust, amelyhez választásunk legközelebb áll, és a feltöltendő kiegészítő dokumentumokról, a reflexió csatolásáról ennek ismeretében döntsünk. Amennyiben kételyeink vannak, inkább a reflexió feltöltése mellett döntsünk!

Nem feltétlenül növeli portfóliónk értékét, ha 4-5 szabadon választható dokumentumot töltünk föl, bár ez nincs kizárva. Két szabadon választható dokumentum feltöltésével akkor elégedjünk meg, ha a két szabadon választott dokumentum nem azonos műfajú, jellemzően nem ugyanazokat a kompetenciáinkat mutatja be, hanem jellemzően különböző képességeinkre, tudásunkra, motivációnkra derít fényt. A szabadon választható dokumentumok számának a minimális kettőről való határozása előtt feltétlenül tekintsük át a nyolc pedagógus kompetenciát és az azok megvalósulását tárgyiasító indikátorlistát. Ha az indikátorlistában több olyan indikátort vélünk fölfedezni, amely portfóliónk egészében egyáltalán nem vagy alig érzékelhetően szerepel, akkor gondolkodjunk el egy olyan műfajú harmadik vagy negyedik szabadon választható dokumentum elkészítéséről, amely rámutathat a hiányzó indikátorokra. Amennyiben nem így döntünk, akkor viszont a kötelező dokumentumokba kell valamilyen módon beemelnünk a hiányosan bemutatottnak vélt kompetenciáinkat vagy az azokat tárgyiasító indikátorokat.

2.5 Hogyan készítsünk, hogyan töltsünk föl dokumentumokat

A pedagógus portfólió dokumentumait alapvetően általában Word formátumban készítjük el. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy az elkészített vagy félkész dokumentumokat megfelelő gondossággal tároljuk saját számítógépünkön, de leginkább felhőinformatikai módszerekkel, amelyek alkalmazásával bármely internetkapcsolattal rendelkező számítógépről elérhetjük, módosíthatjuk dokumentumainkat. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy meglehetősen veszélyes a sokak által kedvelt pendrive alkalmazása, mert elhagyása, megsérülése esetén komoly veszteség érheti a portfóliókészítő pedagógust.

Amikor a dokumentumok elkészülnek, a portfóliós felületre azokat kizárólag pdf-formátumban lehet feltölteni. Magától a feltöltéstől semmi tartani valónk nincs, mert ugyanúgy törölhetők a hibásnak ítélt dokumentumok, mint akármely adathordozóról. Arra azonban nagyon kell ügyelnünk, hogy milyen eljárással készítünk a Word dokumentumból pdf kiterjesztésű fájlt. Ehhez semmiképpen nem javasoljuk a szkennelés módszerét, mert a tapasztalatok szerint a több tucat oldalnyi dokumentumokat a szkennelő személy gyakran összekeveri. Előfordul, hogy néhány oldalt kihagy vagy éppen rossz sorrendben végzi a rögzítést. Gyakorlatomban előfordult olyan portfólió is, hogy a hat feltöltött óravázlat közül egyetlen egy sem adta ki a 45 perces időtartamot, a legrövidebb azonban mindössze 23 perces volt. A pdf-dokumentumok előállítását tehát a Word dokumentum mentését követően kiadott „Mentés másként” paranccsal javasoljuk elvégzeni, ahol a felajánlott kiterjesztések közül a pdf-kiterjesztést kell választani.

Összességében ügyeljünk arra, hogy az elkészült óratervek vagy foglalkozástervek a tényleges óratervi részeket követően tartalmazzanak olyan részeket, amelyek a felhasznált anyagokat, az órán alkalmazott képeket mutatják be, de – már csak terjedelmi okok miatt sem – nem javasoljuk minden felhasználható anyag beemelését. Helyesnek tartom, ha egy-egy óraterv, foglalkozásterv terjedelme nem haladja meg az öt oldalt.

2.6. A szakmailag jó reflexiókról

Az Útmutató 55. oldalán határozza meg a reflexió fogalmát az alábbiak szerint: „A reflexió világítja meg az olvasó számára az e-portfólió készítőjének gondolkodásmódját, azt, hogy mit miért tesz. Emellett lehetővé teszi a készítő számára saját pedagógiai gyakorlatának kritikus vizsgálatát is, tehát a szakmai fejlődést is szolgálja.” Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Útmutató 62. oldalán szereplő információ az alábbiakat tartalmazza: „A tematikus tervhez, valamint órákhoz/foglalkozásokhoz rövid, tömör reflexiók szükségesek.”

A reflexió lényege tehát az, hogy megvilágítsa a dokumentum készítőjének pedagógiai gondolkodásmódját. Azt, hogy miért döntött az adott módszer mellett, hogy milyen más módszerek jöhettek (volna) szóba. A reflexió célozhatja azt is, hogy egy alkalmazott módszer, pedagógiai döntés vagy eljárás hogyan váltotta be vagy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A reflexiók közös sajátossága az, hogy rövidek és tömörek, ahogyan ez az Útmutatóban is szerepel. Semmiképpen sem támogatható tehát például az óravázlatok esetében az egy oldalt meghaladó terjedelmű reflexió, inkább a féloldalnyit tarthatjuk ideális terjedelemnek. Ügyelni kell azonban arra, hogy a reflexió nehogy a megtartott óra vagy foglalkozás újbóli megismétlése legyen csupán más mondatokkal. Gyakori a hibás, rövid reflexió valami hasonló stílusban: „Az órán sikeresen valósítottam meg az általam készített óratervet.”. Olyan portfólióval is sikerült találkoznunk, amelyben mind a hat óratervi reflexió az előzőekben közölt tőmondathoz hasonló, és szóról szóra azonos volt.

2.7 A portfólió lezárását követően többszöri szigorú ellenőrzés szükséges

Amikor minden dokumentumot elkészítettünk, azokat pdf-formátumban feltöltöttük, még nem szabad lezárnunk a portfóliónkat. Először is tanácsos elővenni a nyolc pedagógus kompetenciát (ld. az Útmutató 16. oldalán), és figyelmesen átolvasni őket, vajon portfóliónkban sikerült-e minden pedagóguskompetenciánkat megfelelő alapossággal bemutatnunk. Ezt követően tanácsos elővenni az indikátorlistát (ld. az Útmutató 24-27. oldal), és alaposan áttekinteni azt, hogy vajon minden indikátor értékeléséhez ad-e értékelhető információt a portfóliónk. Amennyiben hiányosságot tapasztalunk, akkor módosítanunk kell a feltöltött dokumentumok körét.

A portfólió végleges lezárását követően azonban nélkülözhetetlen, hogy egy zavaró tényezőktől teljesen mentes órát tudjunk szánni arra, hogy a portfóliós felültre feltöltött anyagainkat az elsőtől az utolsóig alaposan azonosítva nézzük át. Ekkor már nem a feltöltött anyagok belső tartalmát kell áttekintenünk, hanem „csupán” azt, hogy minden helyre azt a dokumentumot töltöttük-e föl, amelyiket akartunk. Vajon nem cserélődött-e föl a 3. és a 4. óravázlat? Vajon minden reflexiót a megfelelő helyre töltöttünk föl? A szabadon választott dokumentumokhoz minden szükséges esetben feltöltöttük a reflexiót? …és így tovább! Ez az alapos vizsgálat jó eséllyel megakadályozza azt, hogy egy dokumentumot két helyre, egy másik dokumentumot esetleg rossz helyre töltsünk föl.

3. A kompetenciákat megvalósító indikátorlista megváltozásáról

A 2016. évi minősítések, minősítő vizsgák alkalmával, így a portfóliók értékelésekor a Nemzeti alaptantervben szereplő nyolc pedagógus kompetencia megvalósulását 77 indikátor alkalmazásával kellett értékelniük a minősítést végző szakértőknek. Az indikátorok fogalmát az Útmutató 23. oldalán olvashatjuk az alábbi tartalommal:

„Az indikátorok a kompetenciákban megfogalmazott tudás, képességek és attitűdök olyan leírható, tevékenységekben megnyilvánuló jelei, melyek a külső megfigyelő számára megragadhatóak. A minősítés számára a kompetenciákhoz leginkább hozzárendelhető tevékenységeket az indikátorok írják le.”

A 2016. évi minősítési eljárások alkalmával szerzett tapasztalatok azt mutatták meg, hogy az alkalmazott 77 indikátor között feleslegesen sok párhuzam található. Kiderült az is, hogy számos olyan indikátor szerepelt a 77 között, amelyek megvalósítása és értelmezése egyes munkakörökben jóformán lehetetlennek, de a legtöbb esetben minimum nehézkesnek bizonyult. A 2017. évi minősítési folyamatban alkalmazandó indikátorlistát ezért a 2016. október 12-én megjelent Útmutatóban (negyedik kiadás) jelentősen átalakították, a problematikus, nehezen értelmezhető, egyes munkakörökben jórészt szükségtelen indikátorokat kiemelték a listából, így az indikátorlista 62 pontra karcsúsodott. A fenti hibás vagy nehezen értelmezhető indikátorok mindegyike vagy kikerült az indikátorlistából vagy jelentős átalakítás, átformálás során vált alkalmazhatóbbá. A 62 eleműre csökkent indikátorlista várhatóan kiküszöböli a minősítési folyamatban eddig gyakran jelentkező nehézségeket. Ennek ellenére felhívjuk a figyelmet arra, hogy továbbra is vannak az indikátorlistában olyan elemek, amelyek alátámasztására, a portfólióban történő megjelenítésére az átlagosnál talán jobban oda kell figyelniük a pedagógusoknak.

3.6. Ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat a hagyományos és az info-kommunikációs eszközök célszerű, kritikus, etikus használatára a tanulás folyamatában.

4.4. Megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal az érintett korosztályra a tantervi, tartalmi szabályozókban meghatározott egyetemes emberi, európai és nemzeti értékeket és azok tiszteletére neveli őket.

6.6. A gyermeki, a tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak kijelölésében.

6.10. Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal, a szülőkkel.

8.3. Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.

Amikor a pedagógusok a portfóliót készítik, természetesen nem az indikátorlista elsődleges figyelembe vételével dolgoznak, hanem pedagógiai gyakorlatukat, illetve a pedagógus kompetenciákat helyezik az előtérbe. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a portfólió elkészítésekor, annak lezárását befejezően nagyon fontos, hogy a feltöltő pedagógusok pontról pontra tanulmányozzák át az indikátorlistát, és maguk állapítsák meg azokat az indikátorokat, amelyekre vonatkozóan portfóliójuk vélhetően nem tartalmaz érdemi információkat. Ha lehetséges, ezekre a hiányzó indikátorokra példákat kell találniuk pedagógiai gyakorlatukban, illetőleg ezeket az elemeket célszerű beemelni a portfóliónak legalább egy dokumentumába.

 

 

A mappában található képek előnézete Életképek