Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Meddig érdemes halogatni?

2018.01.16

Meddig lehet, meddig érdemes halogatni a minősítési eljárásra történő jelentkezést?

Mire számíthatunk a 2019-re szóló minősítési keretszámok meghatározásakor

A minősítési rendszer 2013-ban történt indulásakor a Nemzeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban Nkt.) 97. § (19) bekezdése egyértelműen előírta, hogy a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kellett volna sorra kerülnie. A szóban forgó jogszabály szerint a minősítési rendszer tervei alapján a bevezetéstől számított öt tanév alatt a pályán lévő minden pedagógus első minősítésének meg kellett volna történnie. A szóban forgó szakaszt a 2016. évi LXXX. törvény 46. § (15) bekezdése azonban 2017. január 1-jétől hatályon kívül helyezte, azaz a 2018. június 30-i egységesen kötelező korábbi minősítési határidőt eltörölte.

Tekintsük át a fentiek alapján azt, hogy az érvényes jogszabályi rendelkezések alapján mely időpontig kell átesnie minden olyan pedagógusnak az első minősítési eljárásán, aki 2013. szeptember 1-jén már pedagógusként dolgozott és szakmai gyakorlata folyamatos volt. Amint tehát látjuk, a köznevelési törvény nem tartalmaz világos időpontot előíró egységes szabályozást. A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet azonban részletes szabályozást tartalmaz a minősítés rendjéről az alábbiak szerint.

326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 3. § (1)

Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus e besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.

(3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban - a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított - két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor.

Tekintettel arra, hogy a pedagógus életpálya bevezetésével együtt járó új pedagógus besorolási rendszer 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba, az akkor már pedagógus pályán lévő kollégák közül azoknak, akik nem szakították meg pályafutásukat, 2022. augusztus 31-én jár le a fenti kormányrendeletben szereplő kilenc év. Úgy kell tehát számolnunk, hogy minden olyan pedagógus kolléga számára, aki 2013-tól folyamatosan pedagógus munkakört töltött be, négy év áll rendelkezésére az első minősítésen való sikeres szerepléséhez. A fentebb idézet 3. § (3) szakasza azt is tartalmazza, hogy az esetlegesen sikertelen minősítési eljárás két újabb év hosszabbítási lehetőséget teremt, ezzel azonban bölcs pedagógus nem fog élni.

Tekintsük most át azt, hogy mi vezetett az eredeti ötéves minősítési terminus bő négy évvel történő meghosszabbításához. Ennek érdekében tekintsük át azt a folyamatot, amelynek révén az oktatásirányítás szabályozza az egyes naptári években minősíthető pedagógusok maximális számát, és meghatározza az adott naptári év minősítési tervébe való bekerülés különös feltételeit.

10. §  (1) A miniszter a következő naptári évre (a továbbiakban: minősítési év) vonatkozóan minden év február utolsó napjáig a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi

a) a lebonyolítandó minősítő vizsgák és a minősítési eljárások számát (a továbbiakban: minősítési keretszám),

b) a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások szervezésének központi szabályait, valamint

c) a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit.

A 2018. évben irányadó minősítési keretszámokat a fenti kormányrendeletben maghatározottak szerint 2017. február 28-án tette közzé az oktatásért felelős minisztérium. Ebben az állt, hogy a 2018. évi minősítési keretszám 35 ezer fő. A 35 ezres minősítési lehetőséggel azonban a pedagógus szakma érintettjeinek többsége – érdekeivel ellentétesen – nem élt, mert a 2018. évi minősítési eljárásra alig több mint 12 ezer kollégánk jelentkezett, azaz a maximálisan minősíthető létszámnak csupán 40%-a, közülük is csupán 9.414 fő került be a minősítési eljárásban résztvevő pedagógusok körébe. Ez a maximálisan minősíthető létszámnak alig több mint negyede. A 2017. évi minősítési tervbe 35 ezer pedagógus helyett csupán alig több mint 9 ezren, a 2016. évi maximálisan 30 ezres keretbe 10 ezren kerültek be. Az elmúlt három év adatai alapján tehát nem egészen 30 ezer pedagógus minősítésére került sor a tervezett 100 ezer helyett. A hozzávetőleg 170 ezres magyar pedagóguslétszámnak tehát az elmúlt három évben csupán 20%-a, az elmúlt öt évben csupán 35%-a esett át első minősítési eljárásán. Az utolsó négy év bekerülési adataiban sincs növekvő tendencia, sőt inkább enyhén csökkenő trendet tapasztalhatunk.

(Ezer fő)

2014

2015

2016

2017

2018

Összesen

Keretszám

30

30

30

35

35

160

Minősítés

23

10

10

9

10

71

%

77%

33%

33%

26%

29%

39%

Véleményem szerint nem fér hozzá kétség, hogy az elkövetkező évekre is magas minősítési létszámot engedélyez majd az oktatásirányítás. Nem is ez azonban a lényeges, hanem az, hogy minél több pedagógus kerülhessen be a minősítési rendszerbe, és sikeres minősítését követően kerüljön át magasabb fizetési fokozatba. Amennyiben azonban a pedagógus társadalom továbbra is ilyen alacsony aktivitást mutat a jelentkezésben és a minősítési eljárásban történő sikeres részvételben, akkor az elkövetkező négy év elteltével (2022-ig!) is a magyar pedagóguslétszámnak csupán 70%-a esik át a kötelező minősítési eljáráson.

Ha az oktatásirányítás leszűri az elmúlt három év jelentkezési mutatóiból illetve sikeres minősítési adataiból a szakmai következtetést, akkor 2019-re jelentősen meg kell könnyítenie a Pedagógus II. fokozatú minősítésre történő jelentkezés szakmai feltételeit. 2017-ben a 2018. évi minősítési eljárásban a Pedagógus II. fokozatú minősítésre azok a Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusok jelentkezhettek, akik rendelkeztek legalább 20 év (!) szakmai gyakorlattal, vagy 8 év szakmai gyakorlat mellett szakvizsgájuk is volt. Racionálisnak tartanám, ha a jelentkezéshez előírt szakmai gyakorlat jelentősen, akár felére csökkenne. Ezzel a szabályozással elérhetőnek tartom a jelentkezők számának lényeges növekedését.

Most tekintsük át a 2019. évi minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges felkészülés lépéseit és a szükséges teendőket! Elsőként azzal kell tisztában lennünk, hogy a Kormányrendelet már idézett 10.§ (1) bekezdésének elrendelése szerint 2018. február 28-án jelenik meg majd az Oktatási Hivatal honlapján a 2019. évi minősítés feltételeit szabályozó miniszteri közlemény, amely tartalmazza majd a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit. Ez azt jelenti, hogy a közlemény 2019-re vonatkozóan is meghatározza majd a minősítési keretszámot, valamint a minősítési eljárásba történő jelentkezés feltételeit. Ezek között arra kell majd kiemelt figyelmet fordítanunk, hogy a Pedagógus II. fokozatú minősítési eljárásba történő jelentkezéshez – az előző évi 20 év után – hány év szakmai gyakorlatot fog megkövetelni a pedagógusoktól. A minősítési eljárásra történő jelentkezés további szabályait a Kormányrendelet tartalmazza az alábbiak szerint.

10/A § (2)  A nem kötelező minősítési eljárás lefolytatását a pedagógus a jelentkezési lapon a minősítés évét megelőző év március 31-ig kezdeményezi az intézményvezetőnél. Ha a foglalkoztatási jogviszony a határidő lejártakor több mint 30 napja szünetel, a nem kötelező minősítési eljárás nem kezdeményezhető.

10/C § (2)  A nem kötelező minősítési eljárás lefolytatását a pedagógus a jelentkezési lapon a minősítés évét megelőző év március 31-ig kezdeményezi az intézményvezetőnél. Ha a foglalkoztatási jogviszony a határidő lejártakor több mint 30 napja szünetel, a nem kötelező minősítési eljárás nem kezdeményezhető.

Van azonban egy olyan pedagógusréteg, amelynek tagjai jelentős arányban súlyos tévedésben vannak a minősítési kötelezettségeikkel kapcsolatban. Ez az öregségi nyugdíjhoz közel állók köre. A köznevelési törvény az alábbi hatályos szabályozást rögzíti.

Nkt. 97. § (21) Nem vonatkozik a minősítési kötelezettség arra a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottra, aki a 2013. szeptember 1-jétől számított tizedik tanév végéig eléri a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

Elsőként arra kell felhívnom a figyelmet, hogy a jogszabály szövegében az öregségi nyugdíjkorhatár szerepel, tehát a nők 40 programmal öregségi nyugdíjjogosultságot szerzettekre ez a rendelkezés nem vonatkozik. Másrészt a fenti jogszabály azokra vonatkozik, akik a Pedagógus I. fokozatba történt 2013. szeptember 1-jei besorolásukkor közelebb álltak az öregségi nyugdíjkorhatárhoz tíz évnél. Másként azokra, akik legkésőbb 2023. augusztus 31-ig elérik a számukra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

Azok teljesítik tehát a törvényben szereplő feltételt, akik 1958. szeptember 1-jén vagy azt megelőzően születtek, hiszen ők 2023. augusztus 31-ig betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt jelentő 65 évet (vagy az ’56-ban születettek a rájuk irányadó 64,5 évet, az ’55-ben születettek a 64, stb. évet).

Felhívom továbbá a figyelmet arra, hogy a fenti törvény semmiféle olyan rendelkezést nem tartalmaz, amely szerint a minősítési kötelezettség alóli mentesítés a jövőben is minden olyan pedagógusra vonatkozna, aki tíz évnél közelebb áll az öregségi nyugdíjkorhatárt jelentő 65 évhez, azaz 55 évnél idősebb.

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Kirándulás_a_Bükkben_2016

 

Profilkép