Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az intézményi önértékelési feladatok újra szervezése

2017.08.22

Az intézményi önértékelés feladatainak újra szervezése

Az intézményi önértékelés kötelező rendszerét a 2015/16-os tanév kezdetével vezette be az oktatáspolitika. Az intézményi önértékelés folyamatának leírását és lebonyolítási szabályait meghatározó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletnek (a továbbiakban: rendelet) a 2015/16-os tanév indulásakor hatályos előírásai szerint 2015 augusztusában az intézmények többségében elkészültek a szóban forgó tanévre szóló intézményi önértékelési tervek. A jogszabály akkori előírásai azonban úgy szóltak, hogy a pedagógusok intézményi önértékelését kétéves gyakorisággal kell elvégezni, míg az intézményvezetők és az intézmények belső önértékelésére ötévente kell sorra kerülnie. A rendelet 145. § (3) bekezdése a bevezetésekor és a mai napon is úgy rendelkezik, hogy „az intézményi önértékelés eredményeit az intézmény rögzíti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely azt haladéktalanul elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető és a hivatal számára.”

A 2015/16-os tanévben a pedagógusok intézményi önértékelésének két évre tervezett gyakoriságával számolva el is készültek az intézményi önértékelési tervek, azonban a szóban forgó tanévben nemhogy a pedagógusok felének önértékelése nem történt meg, de országos szinten ennek töredékével sem sikerült végeznünk. Ennek az országos szinten megvalósult mulasztásos jogszabálysértésnek több lényeges oka is volt, amelyek közül legfontosabbként ki kell emelnünk az alábbiakat:

  • az önértékelést támogató informatikai rendszer egész évben jóformán teljes mértékben működésképtelen volt,
  • az irracionálisan gyakori kétéves pedagógus önértékeléshez nem voltak adottak az intézményi feltételek, és gyakorlatunk sem volt a rendszer működtetésében,
  • nem volt az intézményekben megfelelő humán erőforrás az éves szinten elvárt kb. 70 ezer fő pedagógus intézményi önértékeléséhez.

A 2016/17-es tanév kezdetére – számolva az országos szintű eredménytelenség tapasztalataival és a pedagógusok leterheltségéből következő racionalitással – a rendelet 145. § új (2a) bekezdése már ötéves gyakorisággal rendeli el a pedagógusok intézményi szintű önértékelését. A 2016/17-es tanévre tehát intézményi szinten „átterveztük” az előttünk álló tanévre vonatkozó intézményi önértékelési feladatokat. Ez azért okozott minden intézményben problémát, mert az első sikertelen évet követően más paraméterekkel, könnyített formában, de mégis ugyan azoknak az elvárásoknak kellett megfelelni. Mivel azonban az első évben minimális volt (az általam vezetett intézményben egészen pontosan nulla) az intézményi önértékelésen átesett pedagógusok száma, az ötéves ciklusból hátra lévő négy évre kellett elosztani az értékelendő pedagógusokat, átlagosan tehát az iskolák és óvodák pedagógusainak negyedét volt célszerű betervezni az elmúlt tanévre. Az új tervezetek tehát elkészültek, a korábbi sikertelenségből levonható következtetéseket elvégeztük, de még mindig nem tudhattuk, hogy a tervezetünkhöz rendelt módszerek és humán erőforrás valóságosan elegendő lesz-e a feladatok sikeres elvégzéséhez. Az oktatásirányítás azonban még mindig késedelemben volt, mert a bevezetést követő második tanév első félévében sem működött az intézményi önértékelés informatikai támogató rendszere, az csak 2017 januárjában (!) vált ténylegesen használhatóvá. Félévünk maradt tehát az egy (vagy két?) évre tervezett intézményi önértékelési feladatok elvégzéséhez.

Akkor azonban még nem tudhattuk, hogy mennyi kaland vár ránk az intézményi önértékelési feladatok ellátása közben! A fő problémát az okozta, hogy az informatikai rendszerbe egykor bejelentkezett pedagógusok többsége elfelejtette, hogy milyen e-mail címmel és milyen jelszóval jelentkezett be. Ráadásul a rendszer akár egy valójában nem létező e-mail címre is elküldte a pedagógusok számára az információkat és a teendőket. Ezért tömegesen jártunk úgy, hogy vezetőként megindítottuk egy pedagógus intézményi önértékelését, de a kollégának nem sikerült belépnie a rendszerbe. Magam vezetőként azt tapasztaltam, hogy a tanév közepén ismét szükség volt az éves önértékelési terv módosítására, mert az egyes vezetők és pedagógusok számára kiosztott feladatokat ismét újra kellett gondolni annak érdekében, hogy az önértékelési rendszer sikeresen megindulhasson. Ilyen előzmények mellett is csak komoly erőfeszítéssel és folyamatos vezetői kontrollal sikerült 11 pedagógus intézményi önértékelését (ez tantestületünk 23%-át jelenti) lezárnunk. Ennek az eredménynek magam részéről nagyon örültem.

Most azt gondoljuk át, hogy a másfél évnyi sikertelen próbálkozás és a félévnyi részben sikeres tapasztalataink függvényében hogyan kell megterveznünk a 2017/18-as tanévre szóló intézményi önértékelési tervünket!

Elsőként arra kell figyelnünk, hogy feltétlenül megfelelő időben tervezzük azoknak az intézményi önértékelését, akik számára ezt a jogszabály kötelezően előírja. Ezért fontos szabályként kell tekintenünk arra, hogy:

  • azon pedagógusok számára, akiknek a Hivatal tanfelügyeleti ellenőrzést írt ki, az intézményi önértékelést a tanfelügyeleti ellenőrzés kijelölt időpontja előtt legalább 15 nappal be kell fejezni (ld. a rendelet 145.§ (4) bekezdését), 
  • az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében sort kell keríteni az intézményvezető intézményen belüli önértékelésére.

Másodsorban arra kell összpontosítanunk, hogy az önértékelési rendszer 2015-ös indulásától számított öt éven belül sorra kell kerülnie:

  • minden pedagógus intézményi önértékelésének,
  • két alkalommal az intézmény vezetőjének intézményi önértékelésének,
  • egy alkalommal az intézmény teljes önértékelésének.

Tekintettel arra, hogy a szóban forgó öt évből kettő már eltelt, az eddig önértékelt pedagógusok számának függvényében a még nem önértékelt pedagógusokat a hátra lévő három évre arányosan célszerű elosztanunk. Ráadásul gondolnunk kell azokra a pedagógusainkra is, akik újonnan kerülnek szervezetünkbe.

Az egész tanév során folyamatosan figyelnünk kell arra, hogy az intézményi önértékelés feladatait az egész évre lehetőleg egyenletesen elosztva végezzük el. Ennek jól bevált módszere az, ha az intézmény vezetője (vagy az ezzel megbízott magasabb vezető) az informatikai rendszerben az előre eltervezett időpontokban megindítja bizonyos számú pedagógus intézményi önértékelését. Például augusztus végén három pedagógus önértékelését indítjuk meg a szoftverben, majd októberben, januárban és márciusban újabb három-három pedagógust emelünk be a rendszerbe. Példánkban így 12 pedagógus önértékelési feladatainak tervezése szerepel.

Most tekintsük át, hogy milyen határidőket kell figyelembe vennünk akkor, amikor az intézmény vezetője egy adott napon megindítja az informatikai támogató rendszerben egy vagy több pedagógus intézményi önértékelését. Példánkban számoljunk szeptember 1-jei megindítással! Célszerű, ha a megindítás napján az intézmény vezetője meghatározza azt, hogy hány pedagógus kolléga számára biztosít lehetőséget az önértékelendő kolléga digitális kérdőíves önértékelésére.

  • a megindítás napjától lehetséges a pedagógus számára saját tevékenységének digitális kérdőíves értékelése – szeptember 1-jétől,
  • a pedagógus önértékelő kérdőívének kitöltési lehetősége megindítást követő kilencedik napon lezárul – szeptember 10.,
  • a megindítás napjától kilenc napig van lehetőségük a felkért pedagógus kollégáknak arra, hogy az intézményi önértékelésben résztvevő kollégájuk munkáját kérdőíves formában digitálisan értékeljék – szeptember 1-től szeptember 10-ig,
    • amennyiben a kérdőívezés időintervallumából kicsúszunk, a kérdőívek digitális kitöltésére már nincs lehetőség,
  • az óralátogatások időpontját a szoftver az önértékelés megindítását követő 15. naptól engedélyezi, korábbi időpontra nem – szeptember 16-tól,
  • a pedagógus tevékenységét értékelő, az óralátogatások és a dokumentumelemzés, valamint a pedagógussal és vezetőjével készült interjú tapasztalatait rögzítő jegyzőkönyveket elkészülésük után azonnal fel lehet tölteni, ez azonban értelemszerűen csak az óralátogatások megindításának engedélyezett időpontját követően lehetséges – szeptember 16-tól
  • a pedagógus digitális formában a jegyzőkönyvek feltöltését követő időponttól értékelheti (pontozhatja) önmagát – a jegyzőkönyv feltöltését követő időponttól
  • az intézmény vezetője a pedagógus önértékelésének lezárását követő időponttól töltheti föl a pedagógus bevonásával készült önfejlesztési tervet, amely a pedagógus önértékelés szöveges formában készült, az elkövetkező öt évre szóló fejlesztési feladatokat is tartalmazó dokumentuma – szeptember 16-tól
  • az önfejlesztési terv feltöltésének határidejét a szoftver az ellenőrzés megindítását követő 75. napban jelöli meg – ez a dátum esetünkben november 15.

A pedagógusok intézményi önértékelésének tervezésekor alapvetően fontosnak tartom az önértékelési feladatok vezetők közötti, illetőleg nevelőtestületen belüli ésszerű elosztását. Amikor a vezető megindítja egy adott pedagógus intézményi önértékelését, azonnal ki kell jelölnie az adatgyűjtő személyét, aki a továbbiakban felelős a dokumentumelemzés és más munkafolyamatok eredményeit tartalmazó jegyzőkönyv feltöltéséért olyan módon, hogy kizárólag az adatgyűjtő tudja feltölteni a jegyzőkönyvet. Ezért a pedagógusok önértékelési folyamatában kötelezően legalább öt szereplőnek kell részt vennie: magának az értékelendő pedagógusnak, az intézmény vezetőjének, az adatgyűjtőnek, továbbá a munkatársuk digitális kérdőíves értékelésében legalább két pedagógus kollégának.

Nincs azonban kizárva az, hogy az intézmény vezetője egy-egy pedagógus intézményi önértékelési folyamatában több szerepet is vállaljon. Kifejezetten javaslom, hogy az első pedagógus önértékelési folyamatokban az intézményvezető önmagát jelölje ki az adatgyűjtői feladatok elvégzésére annak érdekében, hogy világosan átlássa az önértékelési folyamatot, és jobban tudja tervezni és irányítani ezt a komplex, nagy erőforrásokat igénylő feladatkört. Van arra is lehetőség, hogy a feladatok megosztása érdekében az óralátogatási feladatokkal vagy éppen az interjúkészítéssel ne az adatgyűjtő személyt, hanem más pedagógust bízzunk meg. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az intézményi önértékelési kézikönyv hatályban lévő előírásai alapján egyáltalán nem szükséges minden interjúkérdést felennünk, hanem elegendő az újabb szempontokat tartalmazó kérdésekre adott válaszokat begyűjtenünk. Azért tartom ezt fontosnak hangsúlyozni, mert tanfelügyelői tapasztalatom szerint az intézményi önértékelés során még mindig az a jellemző, hogy a 49 kérdés mindegyikét felteszik válaszadásra az interjúztató személyek azt gondolva, hogy ettől válik igényessé az intézményi önértékelési tevékenység.

Nélkülözhetetlenül fontosnak tartom, hogy minden tanév munkájának munkatervben történő értékelésekor az intézmény vezetője részletesen foglalkozzon az intézményi önértékelés helyzetével, az elért eredményekkel, mutassa be a nehézségeket és az esetleges (törvényszerű) tévutakat is. Azt is fontosnak tartom, hogy egy jól működő szervezetben – természetesen a konkrét nevek megjelölése nélkül – minden tanév beszámolási időszakában hozzuk nyilvánosságra és dolgozzuk föl a pedagógusok egymást értékelő kérdőíves felméréseinek eredményét, és értékeljük pedagógusaink ilyen irányú szakmai tevékenységét. Csak ilyen módon érhetjük el ugyanis azt, hogy az egymást értékelő kérdőívek a valóságoshoz közeli eredményeket tükrözzenek.

 

 

A mappában található képek előnézete Színezd újra