Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A pedagógusok értékelési és önértékelési módszerei

2015.08.04

A pedagógusok értékelési és önértékelési módszerei

 

A Vr. 152. § (1)-(2) bekezdéseiben elrendeli az alábbiakat: Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok (a továbbiakban együtt: ellenőrzési eszközök) egységesek és nyilvánosak. Az ellenőrzési eszközöket a hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.

A jogszabály ugyan a pedagógusok önértékelési eredményeinek beemeléséről beszél, de mind a jogszabályból mind pedig az Önértékelési kézikönyvből világosan kiderül, hogy nem csupán a pedagógus önértékeléséről, hanem az intézményi (belső) értékelési rendszer számos résztvevőjének megállapításain alapuló értékelésről, és az azt lezáró önértékelésről van szó. Az értékelés alapját a pedagógusminősítés területeivel megegyező területekhez, a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások, a pedagógusok minősítésének alapját képező indikátorok alkotják.

A pedagógusok önértékelését az adott tanévre szóló intézményi önértékelési tervben megjelölt felelősök rendszeres munkájukkal támogatják, akik elvégzik az informatikai rendszerben „az értékelés során összegyűlt tapasztalatok, információk rögzítését, valamint összekapcsolását az önértékelés során tett megállapításokkal.”

 

1. A pedagógus önértékelésének, intézményi belső értékelésének folyamata

Most vizsgáljuk meg a pedagógus értékelési-önértékelési folyamatának időrendi lépéseit az Önértékelési kézikönyvek 4.3.1.3 fejezetének felhasználásával! A pedagógusok önértékelése az intézményben az éves önértékelési terv szerint történik. Az önértékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást.

Az értékelési folyamat az alábbi főbb lépések mentén összegezhető:

1 Az éves önértékelési tervben kijelölt támogató kollégák egyeztetik a részleteket az érintett pedagógussal, közösen meghatározzák az önértékelésbe bevonandó további partnerek körét (vezetők, szülők, kollégák, középiskolában a tanulók).

2. A tájékoztatással megbízott kolléga informálja, és igény szerint felkészíti az 1. pontban meghatározott partnereket és az érintett pedagógust.

3. A kérdőíves felmérések lebonyolításával megbízott kolléga továbbítja a felmérésben résztvevőknek az online kérdőív elérhetőségét, és elindítja a felmérést. Az informatikai rendszer a résztvevők számára az éves önértékelési tervben megadott időintervallumban elérhetővé teszi az online kérdőív kitöltő felületet, majd a felmérés zárásaként összesíti az adott válaszokat. Szükség esetén a kérdőíves felmérés kiegészíthető papír alapú felméréssel, de ebben az esetben az adott válaszok gyakoriságát rögzíteni kell az informatikai rendszerben.

4. A feladattal megbízott kolléga megvizsgálja a pedagógusra vonatkozó előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az önértékelés eredményeit, az azokhoz kapcsolódó önfejlesztési terveket, a pedagógiai munka dokumentumait, majd rögzíti a dokumentumelemzés eredményét, vagyis dokumentumonként az előre adott szempontok mentén az informatikai rendszerben rögzíti a tapasztalatokat. (Ez a feladat az önértékelési rendszer indulásakor nem releváns.)

5. Az erre kijelölt felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján interjúterveket készítenek, és lefolytatják az interjúkat, majd az interjúkérdéseket és a válaszok kivonatát rögzítik az informatikai felületen.

6. A két órát vagy foglalkozást érintő óralátogatás és az azt követő megbeszélés tapasztalatait a megadott szempontok alapján az órát látogató kollégák rögzítik az informatikai felületen.

7. Az önértékelő pedagógus az értékelésben részt vevő kollégák által rögzített tapasztalatok alapján minden elvárás esetében az „Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez” című útmutató szerinti 0-3 skálán értékeli az elvárás teljesülését – megjelölve az értékelés forrásául szolgáló, az informatikai rendszerben korábban rögzített tapasztalatokat –, illetve kompetenciánként meghatározza a kiemelkedő és a fejleszthető területeket (amennyiben van ilyen). Ha egy elvárás a rendelkezésre álló tapasztalatok alapján nem értékelhető, akkor ott az „n.é.”, nem értelmezhető megjelöléssel kell jelezni…

8. A pedagógus a vezető segítségével az önértékelés eredményére épülő két évre szóló önfejlesztési tervet készít, amelyet feltölt az informatikai rendszerbe. Az önfejlesztési tervet értékelési területenként, az eredeti intézményi elvárásokat és az értékelést tartalmazó táblázatba kell feltölteni.

 

2. Az önértékelésre kijelölt pedagógus óráinak, foglalkozásainak meglátogatása

Mint cikkünkben más sokszor hivatkoztunk rá, az intézmény önértékelési tevékenységében követendő módszerek és eljárások döntő többsége a tanfelügyeleti rendszerben előírt módszerekkel azonos, hiszen – a jogszabályok előírásai szerint – az önértékelési rendszer a tanfelügyeleti rendszer részeként, mintegy annak előkészítéseként működik. A Vr. 145. § (1a) bekezdésének előírásai szerint a pedagógus értékelésének, önértékelésének egyik módja a megfigyelés, amelynek egyik legjobb lehetőségét a pedagógus órájának, foglalkozásának meglátogatása biztosítja.

Ennek megfelelően az Önértékelési kézikönyvek előírják, hogy a pedagógus belső értékelési folyamatában az önértékelési csoport ezzel megbízott tagjai a pedagógus két óráját, foglalkozását kötelesek meglátogatni. Az óralátogatás szempontjai a szakmában szokásosakkal azonosak, erre cikkünkben nem térnénk ki, az óralátogatás javasolt szempontjai az Önértékelési kézikönyvek 4.3.1.2 fejezetének  „Óra-/foglalkozás látogatás” c. részében találhatók.

Az óralátogatásnál a foglalkozást látogatóknak azonban nem a szakmai tartalomra, hanem a látogatott kolléga pedagógiai tevékenységére kell koncentrálniuk. Arra, hogy hogyan valósítja meg a pedagógus a foglalkozás során a pedagógiai programban meghatározott feladatokat, a nevelési feladatokat, hogyan követi az általános pedagógiai elveket, figyelembe veszi-e az osztály vagy csoport adottságait, foglalkozik-e tanítványainak személyes fejlődésével, stb. A pedagógusnál látogatott óra az önértékeléshez szükséges információk, tapasztalatok és tények gyűjtésének talán legfontosabb motívuma, ezért kiemelt figyelmet követel az önértékelési csoport tagjaitól.

Nincs azonban olyan követelmény, amely előírná, hogy az önértékelésben résztvevő pedagógus foglalkozását feltétlenül az intézmény vezetőjének vagy helyettesének kell elvégeznie, azzal – az intézmény éves önértékelési tervében meghatározottak szerint – közreműködhetnek az önértékelési csoport tagjai vagy a munkaközösség-vezetők is. Még egyszer fölhívjuk a figyelmet arra, hogy az órát látogató pedagógustól azt sem kell megkövetelni, hogy az értékelt pedagógussal azonos szakos legyen, hiszen nem tantárgyi, hanem pedagógiai jellegű értékelésről van szó. Helyesnek tekinthető, ha a foglalkozáslátogatásokat az intézmény önértékelési csoportja úgy szervezi, hogy az óralátogatás megállapításait a pedagógus kompetenciák szerinti csoportosításban rögzítik, mert ezzel jelentősen megkönnyíthető a pedagógus önértékelő dokumentumának elkészítése.

 

3. Az önértékelési folyamatban résztvevő pedagógus dokumentumainak értékelése

Az Önértékelési kézikönyv a vizsgálandó dokumentumok között elsőként a legutóbbi önértékelés vagy tanfelügyeleti ellenőrzés dokumentumait említi, ezek a bevezetés időszakában természetesen nem állnak rendelkezésre. Az értékelési-önértékelési folyamatban a pedagógus alábbi dokumentumait kell megvizsgálni.

A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai

Bár a hatályban lévő jogszabályok sehol nem írják elő a tanmenet készítésének kötelezettségét, de az intézményvezetési és a pedagógusi gyakorlat a tanmenetek készítésének szükségességét elfogadja. A kézikönyvben meghatározottak szerint a pedagógus tanmeneteinek rendelkezésre kell állniuk. Annak ellenére, hogy az Önértékelési kézikönyv szóban forgó alcímében szerepel a tematikus terv megnevezés, sem a jogszabály sem pedig a kézikönyv nem írja elő tematikus tervek készítését, ez az önértékelési folyamatban nem szükséges. Ha ugyanis kötelezővé tennénk, akkor ez nem kevesebbet jelentene, mint hogy az ország pedagógusai fele számára minden tantárgyukból és minden tanított évfolyamon az egész évi tananyagra vonatkozóan előírnánk a tematikus terv készítésének kötelezettségét, amit irracionális elvárásként értékelhetünk.

Az önértékelésre kijelölt pedagógusnak arra azonban számítania kell, hogy az értékelési folyamat során az önértékelésben résztvevők bármelyik tanmenetét bekérhetik, és megvizsgálják az alábbi szempontok figyelembe vételével:

  • milyen tervezési módszert használ a pedagógus az éves tervezéshez
  • milyen tartalmi egységeket tartalmaz a tanmenet
  • a tartalmi elemek hogyan biztosítják a nyomon követhetőséget
  • mennyiben biztosítja a tanmenet a helyi tantervben meghatározott célok megvalósulását
  • hogyan épít a pedagógus a tervező munka során a tanulók előzetes ismereteire?
  • mit tartalmaz a tanmenet, és hogyan követhető a tanmenetben a tanulói kompetenciák fejlesztése
  • tartalmazza-e a tanmenet a céloknak megfelelő tanulási eszközöket (tankönyv, munkafüzet, e-eszközök)
  • hogyan jelenik meg az egyéni fejlesztési tervben a fejlesztés-központúság (a tanuló fejlődésére vonatkozó feljegyzések, stb.)

Az éves tervezés dokumentumainak vizsgálatánál számítani kell az osztályfőnöki munka tervezésének értékelésére is, ez akár osztályfőnöki tanmenet vagy munkaterv formájában is megjelenhet. Hasonlóan szóba jöhet a tehetséggondozó szakkör vagy felzárkóztató foglalkozás éves tematikáját tartalmazó tanmenet vagy az egyéb foglalkozásokat tervező dokumentum bemutatása és értékelése is.

Az óravázlat, óraterv értékelése

Az Önértékelési kézikönyv – a tanfelügyeleti rendszerhez hasonlóan – előírja a pedagógus meglátogatott órájához készített óravázlat értékelését. Az értékeléskor arra azonban nem kell számítani, hogy a pedagógusnak a tanév során tartott bármely órájához készített óravázlatot be kellene mutatnia, ezt semmilyen hatályos jogszabály nem írja elő, megkövetelése nem is lenne racionális. A meglátogatott órákhoz, foglalkozásokhoz készített óratervet az alábbiak szerint lehet értékelni:

  • milyen módszert használ a pedagógus az órai munka tervezéséhez,
  • milyen elemeket tartalmaz az óravázlata,
  • az óratervben szereplő tartalmi elemek megfelelnek-e a szaktárgyhoz kapcsolódó korszerű szaktudományos ismereteknek,
  • az óra feladatainak, célkitűzéseinek teljesülését hogyan segítik a tervezett módszerek, tanulásszervezési eljárások,
  • a célkitűzés teljesülését hogyan segíti az óra tervezett felépítése,
  • van-e alkalom a tervezésben a közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés megjelenítésére,
  • milyen értékelési formák jelennek meg az óra tervezésében,
  • a tartalmi elemek egymásra épülése hogyan segíti a nyomon követhetőséget.

Az osztálynapló, csoportnapló bejegyzéseinek értékelése

Az osztálynapló, csoportnapló haladási és osztályozó része a pedagógus értékelésének kötelező részét képezi, akárcsak a tanfelügyeleti ellenőrzés esetében. Az osztálynapló rövid áttekintésére az alábbi szempontok alapján kerül sor:

  • hogyan követi a napló szerinti haladás a tanmenet éves tervezését,
  • hogyan követi a beírt érdemjegyek száma a pedagógiai program értékelési elveit,
  • mennyire fegyelmezett a napló adminisztrációja (naprakész naplóvezetés, bejegyzések, feljegyzések).

A tanulói füzetek értékelése

Az értékelést végző pedagógusok a meglátogatott órákon résztvevő tanuló füzetét is megvizsgálják. Itt célszerűen csupán arról lehet szó, hogy az óra folyamán három-négy tanuló füzetébe betekintenek, és információkat szereznek az alábbiakról:

  • hogyan követhető a tanulók munkájából a tananyagban való haladás (rendszeresség),
  • hogyan követhető a tanulói egyéni munka (órai vagy otthoni) hibáinak javítása.

 

4. Az interjúk szerepe az önértékelési folyamatban

Az interjúkészítés a tanfelügyeleti rendszernek jogszabályban meghatározott kötelező eleme, így – a korábbiakban leírtak alapján – a pedagógusok önértékelési rendszerében is kötelező az alkalmazása. A pedagógus önértékelési eljárása során az önértékelési csoport ezzel megbízott tagjainak interjút kell készíteniük a pedagógussal és az intézményvezetővel vagy azzal a vezetővel (pl. munkaközösség-vezetővel), aki a pedagógus szakmai munkáját közvetlenül is ismeri. Az interjú – határozott véleményem szerint – nem több mint egy-egy maximum húsz perc időtartamú beszélgetés az önértékelési folyamatban résztvevő pedagógus adott intézményben betöltött helyéről, eredményeiről, az intézményben végzett munkájáról és jövőbeni terveiről. Az interjúkészítés arra ad alkalmat, hogy az óralátogatások, dokumentumelemzés, kérdőíves felmérés és más mérési eljárásokban nem szereplő területekről származó információk – leginkább az értékelt pedagógus érdekében – bekerülhessenek az önértékelési rendszer eredményei közé.

Az Önértékelési kézikönyvek 4.3.1.2 fejezetében javasolt kérdéssorokat találhatnak az olvasók mind a pedagógussal mind pedig a vezetőjével végrehajtandó interjú lefolytatásához. Az interjúkérdések az intézmény speciális feladatainak vagy a dokumentumelemzés és az óralátogatás tapasztalatainak függvényében módosíthatók, erre a felhatalmazást az Önértékelési útmutató 4.3.1.2 fejezetében az Interjúk c. részben adja meg. A fentiek alapján arra is van lehetőség, hogy a javasolt interjúkérdésekből kérdéseket hagyjunk el. Ezt abban az esetben javasolhatjuk, ha az önértékelési folyamat eddigi tapasztalataiból a kérdésre adandó válasz egyértelmű.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az interjút készítő pedagógusok kötelezettségébe tartozik az interjúkérdések és az arra adott válaszok kivonatának rögzítése az informatikai felületen (ld. az Önértékelési útmutató szóban forgó fejezetének 5. pontjában).

 

A pedagógusinterjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez

  • Hogyan látja a munkáját: az utóbbi időben mit végzett szívesen, mit kevésbé szívesen?
  • Milyen eredményére a legbüszkébb?
  • Milyen problémákkal kellett megbirkóznia munkája során az utóbbi években?
  • Ezekért mennyiben volt ő a felelős, mennyiben a körülmények?
  • Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
  • Milyen módon működik együtt a pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítő munkatársakkal?
  • Hogyan működik együtt más intézmények pedagógusaival?
  • Hogyan tartja a kapcsolatot a tanulók szüleivel?
  • Hogyan alakította ki, és hogyan terjeszti jó gyakorlatát?
  • Hogyan vesz részt az intézményi dokumentumok elkészítésében?
  • Hogyan, milyen módszert alkalmaz az éves és a napi tervezésnél?
  • Mennyire segíti munkáját az éves és a napi tervezés?
  • Mennyire tartja hasznosnak az egyéni önfejlesztési tervet?
  • Saját magára vonatkozóan hogyan érvényesíti a folyamatos értékelés, fejlődés, továbblépés igényét?
  • Hogyan méri fel a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, a közösség belső struktúráját?
  • Hogyan jelenik meg a személyiség- és a közösségfejlesztés a pedagógiai munkájában?
  • Hogyan képes befogadó környezetet kialakítani?
  • Vannak-e bevált konfliktuskezelési eszközei?
  • Hogyan differenciál, alkalmazza-e az adaptív oktatás gyakorlatát?
  • A tanórákon látottakon kívül milyen módszereket, tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz szívesen?
  • A módszerválasztásnál hogyan tudja figyelembe venni az adott tanulócsoportot és az adott tananyagot?
  • Hogyan viszonyul az IKT-eszközök használatához?
  • A motivációnak mely eszközeit használja leggyakrabban?
  • Milyen ellenőrzési, értékelési, számonkérési formákat alkalmaz?
  • Hogyan győződik meg róla, hogy a tanulók értékelése reális?
  • Mi a véleménye a pozitív és a negatív visszajelzésről?
  • Hogyan vesz részt a tehetséggondozásban, felzárkóztatásban?
  • Hogy alakítja a tanulási teret, tanulási környezetet a tanulási folyamatnak megfelelően?
  • Szokott-e fejlődési irányokat, célokat kitűzni önmagának?
  • Most miket jelölne meg?

 

A vezetői interjú javasolt kérdései a pedagógus munkájának önértékeléséhez

  • Hány éve ismeri a pedagógus munkáját?
  • Mikor ellenőrizték, értékelték legutóbb a pedagógus munkáját?
  • Reális önismerettel rendelkezik-e a pedagógus? Hogyan fogadja a visszajelzéseket?
  • Milyen a pedagógus tervezőmunkája?
  • Hogyan vesz részt a pedagógus a kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésében, oktatásában?
  • Ön mennyire elégedett a pedagógus munkájának eredményességével?
  • Milyennek tartja a pedagógus kapcsolatát

a) a tanulókkal,

b) a kollégákkal,

c) a szakmai partnerekkel,

d) a családokkal?

Válaszát indokolja!

  • Hogyan, milyen mértékben vesz részt a pedagógus az intézmény közösségfejlesztő munkájában?
  • Hogyan bizonyítja a pedagógus a pedagógiai kérdésekben való tájékozottságát?
  • Milyen a pedagógus intézményen belüli szakmai aktivitása?
  • Milyen a pedagógus intézményen kívüli szakmai aktivitása?
  • Miben nyilvánul meg a pedagógus kezdeményezőképessége?
  • Miben nyilvánul meg a pedagógus felelősségvállalása?
  • Mit gondol a pedagógus adminisztrációs precizitásáról?
  • Hogyan értékelné a pedagógus megbízhatóságát?
  • Mi(ke)t értékel leginkább a pedagógus szakmai munkájában?
  • Mi az, amiben szeretné, hogy változzon, fejlődjön?

 

5. A pedagógust értékelő online kérdőívek

Az Önértékelési kézikönyv 4.3.1.2 fejezetében foglaltak alapján a pedagógusok értékelő rendszerének kötelező részeként kell elkészíteni a pedagógus önértékelő kérdőívét, továbbá a szülők, középiskolában a tanulók elégedettségi kérdőívét, valamint a pedagógustársak értékelő kérdőívét. Terjedelmi okok miatt az online kérdőívekről cikkünk következő fejezetében szólunk.

6. A pedagógus önértékelési eredményeinek megállapítása

Az elvek és értékelési módszerek megismerését követően arra koncentráljunk, hogy a szükséges lépések megtételét követően milyen dokumentum elkészítésével zárul a pedagógus önértékelési folyamata. A pedagógus önértékelésének végeredménye az „Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez” c. útmutatóban leírt skálán értelmezett értékek összessége, tehát a nyolc pedagóguskompetencia mindegyikének 0-3 pontos, maximálisan 24 pontos értékelése, valamint az egyes kompetenciákhoz szövegesen bejegyzett erősségek, valamint a fejleszthető területek megjelölése lesz (ugyanúgy, mint a tanfelügyeleti eljárásban). Ennek elkészítése nem jelent aránytalan terhet sem a pedagógus sem pedig az intézményi önértékelő csoport számára. A szóban forgó önértékelési lezáró dokumentum elkészítésére a pedagógus és az értékelési eljárásában résztvevő kollégák egyeztetése révén kerül sor azt követően, hogy a szükséges óralátogatások megtörténtek, és sor kerül a pedagógusi, a munkatársi és a szülői (középiskolában továbbá a tanulói) kérdőívek kitöltésére. Értelmezve az önértékelési folyamat 7. lépésében a pedagógus saját kompetenciáinak értékeléséről szóló eljárásrendet arra kell figyelnünk, hogy amikor a pedagógus egy adott kompetenciánál bejelöli az önmagára vonatkozó 0-3 pontok valamelyikét, akkor párhuzamosan meg kell jelölnie az önértékelési folyamata során az informatikai rendszerbe pedagógusi tevékenységével kapcsolatban feltöltött értékelések, dokumentumok közül azokat, amelyekkel önértékelési pontszámát alá tudja támasztani. Ez a rendszer tehát bizonyosan úgy fog működni, mint a pedagógusminősítést támogató informatikai rendszernek az a része, amelyben az egyes pedagógusi kompetenciákhoz tartozó indikátorokat kell bejelölni a pedagógus portfóliójából.

Az informatikai rendszer ezt követően a pedagógusra vonatkozóan bevitt eredményekből kiszámítja az önértékelésben érintett pedagógus minősítési rendszernek megfelelő értékelési-önértékelési pontszámát.

 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Képek a családomról