Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az önértékelési program értékelési szabályai

2015.08.03

Az intézményi önértékelési program értékelési szabályai

Amint a korábbiakban megállapítottuk, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Vr.) 145. § (2) bekezdésének hatályos előírásai szerint intézményi önértékelés az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képezi, így az intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét az Oktatási Hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá. Az intézményi önértékelés módszereit, gyakoriságát, az Önértékelés során alkalmazott módszerek többségét így az önértékelési csoportok nem választhatják meg önállóan, hanem a jogszabályokban rögzített eljárásokat kell kötelezően alkalmazniuk. A mérőeszközök tekintetében is korlátozott az intézményi önállóság, hiszen az Oktatási Hivatal által kidolgozott, az Önértékelési kézikönyvben szerepeltetett értékelő eszközöket kell használniuk, erről cikkünk további részeiben még részletesen szólunk.

A tanfelügyeleti ellenőrzés fajtáiról a Vr. 146. § (1) bekezdése rendelkezik, amely rendelkezés az eddig kifejtett érvek alapján az intézményi önértékelés területén és érvényben van, ezért

  • a pedagógus önértékelése és értékelése,
  • az intézményvezető önértékelése és értékelése,
  • az intézmény önértékelése

egyaránt kötelező részét képezi az intézmény önértékelési rendszerének.

Az intézményi önértékelés keretében az intézmény ötévente teljes körűen értékeli saját pedagógiai munkáját. Az intézményi önértékelés részeként kétévente sor kerül az intézmény pedagógusainak, valamint az intézményvezetői megbízás második és negyedik évében az intézményvezetőnek az intézményen belüli értékelésére.

A pedagógusok kétévente kötelező intézményi értékelési és önértékelési kötelezettsége felmérhetetlenül sok munkát jelent a köznevelési intézmények számára. Aki a napi pedagógusi vagy intézményvezetői munkája részeként már részt vett a helyi minőségirányítási programok részeként igényesen lebonyolított pedagógus önértékelésben, az tudja, hogy ez a munka rendkívül sok energiát igényel a benne munkálkodóktól. Ha pedig az évente a fél nevelőtestületet átfogó belső értékelési kötelezettséghez hozzávesszük a 2016-tól minden évben jelen lévő országos tanfelügyeleti értékelés, valamint a pedagógusok minősítési rendszerének működtetésével kapcsolatos ellenőrzési teendők előkészítésével kapcsolatos feladatok megoldását, akkor elmondhatjuk, hogy a vezetési és irányítási feladatok számottevő részét az ellenőrzési feladatkör különböző részei fogják kitenni.

Most tekintsük át az intézményi önértékelés jogszabályok által előírt módszereit. A Vr. 145. § (1a) bekezdésében világosan meghatározza az országos pedagógiai-szakmai (tanfelügyeleti) ellenőrzésének módszereit az alábbiak szerint:

  • óra- és foglalkozáslátogatás
  • megfigyelés
  • interjú
  • pedagógiai dokumentumok vizsgálata

A citált (1a) bekezdés szövegében azonban az szerepel, hogy „különösen” az imént felsoroltak képezik az intézményi önértékelés módszereit. Ez annyit jelent, hogy ezek a vizsgálati módszerek mindenképpen, szükség esetén azonban – az önértékelési csoport döntése alapján – más módszerek is képezhetik az önértékelés alapját. Ezekkel azonban – az előző bekezdésben leírtak miatt – mértéktartással tanácsos bánnunk.

A Vr. 146. § (2) előírásai szerint az intézményi önértékelésben is kötelezően alkalmazandó módszer, hogy a pedagógus értékelése általános pedagógiai szempontok szerint történjék, célja az ellenőrzött pedagógus pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése, módszere pedig a foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése, a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálata, interjú felvétele, valamint az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó eredményeinek elemzése. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óralátogatások alkalmával, de ugyanígy a dokumentumok vizsgálatakor vagy az interjúk készítésekor nem szükséges olyan követelményt támasztani, hogy az ellenőrzési feladatot végző önértékelési csoporttag ugyanolyan szakos legyen mint az Önértékelési folyamatban érintett pedagógus.

 

 Vr. 146. § (3) bekezdése így mind a tanfelügyeleti ellenőrzésre mind pedig az intézményi önértékelésre érvényesen meghatározza a pedagógusok értékelésének területeit az alábbiak szerint.

A pedagógus ellenőrzése a pedagógus munkájának alábbi területeit vizsgálja:

a) pedagógiai módszertani felkészültség,

b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,

c) a tanulás támogatása,

d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,

e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,

f) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,

g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint

h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

Összegzés gyanánt a portfóliókészítésben jártas pedagógusokként azt állapíthatjuk meg, hogy az intézményi önértékelésnek tehát a Nemzeti alaptantervben meghatározott, fentebb ismertetett pedagógus kompetenciák értékelésén kell alapulnia.

Fordítsuk most figyelmünket arra, hogy a jogszabályok milyen határidőket írnak elő a pedagógusok önértékelésének végrehajtására. A Vr. 145. § (4) bekezdésének rendelkezése alapján az intézményi önértékelést úgy kell tervezni, hogy a tanfelügyeleti ellenőrzésben érintettek értékelésének eredménye a tanfelügyeleti ellenőrzés kijelölt időpontja előtt tizenöt nappal elérhető legyen a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Tehát a pedagógus vagy az intézményvezető értékelési folyamatát nemcsak hogy be kell fejezni a jogszabályban meghatározott időpontja, de az értékelés teljes eredményét az ellenőrzést megelőző tizenöt nappal föl kell tölteni az informatikai támogató rendszerbe.

Végezetül az intézményi önértékelés módszereinek áttekintését az önértékelés eredményeinek rögzítésével kapcsolatos szabályok megismerésével fejezzük be. Erről a területről viszonylag kevés információ áll a rendelkezésünkre. Azt azonban biztosan tudjuk a Vr. 145.§ (3) bekezdésének rendelkezése alapján, hogy az intézményi önértékelés eredményeit az intézmény rögzíti az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. Ez annyit jelent, hogy az intézményi önértékelésnek az értékelt pedagógusra, intézményvezetőre, a későbbiekben az intézményre vonatkozó eredményeit nem tetszőleges módon, főként nem kinyomtatott formában, hanem az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer kötelező igénybe vételével kell rögzíteni, tárolni és az ellenőrzésben közreműködők számára elérhetővé tenni. Az informatikai támogató rendszer önértékelési eredményeket rögzítő funkciói egyelőre nem állnak rendelkezésünkre. Az eddigi tapasztalatok függvényében azonban némi aggodalommal tölti el a szerzőt annak átgondolása, hogy egy tanévben nagyjából 70 ezer pedagógus önértékelésének, az ezzel kapcsolatos önértékelési eredményeknek, a pedagógustársak és a szülők értékelésének eredményeit kell majd az informatikai rendszerben rögzíteni. Ehhez nagyjából 80 ezer fő számára kell kiosztani hozzáférési jogosultságot. Számba véve az online kérdőíveket kitöltő közreműködőket pedagógusonként számoljunk csupán 50 online kitöltésre felkért személlyel (pedagógus kollégával, szülővel, középiskolákban tanulóval). Ekkor a tanév során értékelendő 80 ezer pedagógus esetében 4 millió csupán az informatikai rendszer által kezelendő online kérdőívek száma. Bízzunk abban, hogy az intézményi önértékelést támogató informatikai rendszer szeptember elejére működőképes lesz!

A fenti jogszabályi hely arról is rendelkezik, hogy az Oktatási Hivatal az intézményi önértékelés eredményeit haladéktalanul elérhetővé teszi az értékelt pedagógus, az intézményvezető és az Oktatási Hivatal számára. Az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó eredményét a tanfelügyeleti ellenőrzést és a pedagógusok minősítését végző szakértők, valamint az intézmény munkáját támogató szaktanácsadók a megbízásukat követően tekinthetik meg az informatikai támogató rendszerben.

 

 

A mappában található képek előnézete Ballagás-2015