Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kérdőíves felmérés tapasztalatairól

2015.11.23

A pedagógusokat értékelő kérdőívek kitöltési tapasztalatai

Az Önértékelési kézikönyv 4.3.1.2 fejezetében foglaltak alapján a pedagógusok értékelő rendszerének kötelező részeként kell elkészíteni a pedagógus önértékelő kérdőívét, továbbá a szülők, középiskolában a tanulók elégedettségi kérdőívét, valamint a pedagógustársak kollégájukat értékelő kérdőívét. Az Önértékelési kézikönyvek első kiadásában még kizárólag online kérdőívezési módszerről volt szó, de a második kiadás már csupán kérdőívekről beszél azzal a kitétellel, hogy a kérdőíves felméréseket az informatikai rendszer támogatja. Ez azt jelenti, hogy lehetőség van az online kérdőívezési módszer vagy a papír alapú kérdőívezési módszer választására vagy akár vegyes eljárásra is. Egyértelműnek látszik azonban, hogy papír alapú kérdőívezés esetén is be kell vinni az egyes kérdőívekre adott válaszokat az informatikai rendszerbe.

Kérdőívet töltenek ki az alábbi személyek:

  • az önértékelésben résztvevő pedagógus (40 kérdés)
  • a pedagógus által tanított tanulók elégedettségi kérdőíve (csak a középiskolákban és a szakképző intézményekben, 11 kérdés)
  • a pedagógus által tanított tanulók szüleinek elégedettségi kérdőíve (14 kérdés)
  • a munkatársaknak az adott pedagógusra vonatkozó kérdőíve (11 kérdés)

A kérdőívek kitöltését és az eredmények rögzítését, összesítését az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer támogatja. Az online felmérést (vagy a papír alapon készített felmérést) az informatikai rendszer által generált egyedi kódokkal lehet egyedivé és azonosíthatóvá tenni. A pedagógiai-szakmai ellenőrzési folyamatban az intézményvezetőknek az adott pedagógus kérdőíves felmérését megelőzően az informatikai támogató felületen be kell jelölniük, hogy az adott pedagógust:

  • hány pedagógus munkatársnak,
  • hány szülőnek,
  • hány tanulónak (középiskolák esetében)

kell értékelnie. Az informatikai támogató rendszernek a kérdőívezést irányító része 2015. november 3-tól működőképes. A rendszerben be kell állítani az adott pedagógus esetén, hogy hány pedagógus munkatárs, hány szülő és hány tanuló kérdőívkitöltését kívánjuk beszerezni. Az informatikai rendszer ezt követően minden kérdőívet kitöltő pedagógus, szülő és tanuló számára egyedi kódot generál, amelynek birtokában lehetségessé válik a kérdőív feltöltése.

A tiszta online kérdőívezési technika választásakor a rendszer által generált egyedi kódokat az informatikai rendszer által generált e-mail révén lehet megküldeni az érintett pedagógusnak, szülőnek vagy tanulónak, aki az e-mail-ben szereplő, az egyedi kódot is tartalmazó linkre történő kattintással jut el a kérdőív kitöltési lehetőségéig. Tapasztalataink szerint azonban a linkre történő kattintással sokszor nem jutunk el a kérdőívhez, e helyett a rendszer hibaüzenetet küld, mely szerint ezzel a kóddal valaki már kitöltötte a kérdőívet. Ez a hibaüzenet általában nem igaz. Ha az e-mail-ben szereplő linket kijelöljük, és az általunk használt böngésző címsorába beillesztjük, akkor az esetek többségében sikeresen el lehet jutni a kérdőívhez. Van azonban olyan eset is, amikor nem. Az általam vezetett iskolában az első tanfelügyeleti ellenőrzésre kijelölt pedagógus esetén magam vettem kézbe az egyedi kódokat tartalmazó e-mail-ek kiküldését és a visszaérkező kérdőívek arányának követését. Rengeteg idő, energia és figyelem elpazarlódott a kérdőívek sorsának követésére. A pedagógusok esetében – a napi kapcsolattartásnak köszönhetően – azonban néhány nap alatt sikerült elérnünk, hogy mind a 15 pedagógus sikeresen kitöltötte az online kérdőívet. Azóta a pedagógusok esetében is más módszerre tértünk át: az iskolai hálón és a tanáriban elhelyezett néhány számítógépen egyetlen táblázatban jelentetjük meg a véleményezésre felkért pedagógus nevét, mellette az egyedi kódok tartalmazó linket. Ha a pedagógus a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mellett szereplő linkre kattint, azonnal eljut a saját egyedi kérdőívéhez. Jó tanácsként itt azt lehet megfogalmazni, hogy az egyedi linkeket tartalmazó mezőket – a rossz egérkezelésből adódó véletlen beavatkozások elkerülése céljából – cellavédelemmel érdemes ellátni.

A kérdőív kitöltésére felkért 12 szülő esetében az e-mail címek pontatlansága, az elküldött elektronikus levél elolvasásának időpontja és a korábban már említett technikai nehézségek miatt csupán jó 50%-os visszaérkezési adatot sikerült elérnünk. Ráadásul a támogató felületen csupán azt látjuk, hogy szülői kör eredményessége 7/12, azaz a 12 szülőből 7-en töltötték ki a kérdőívet, de hogy kik töltötték föl és kiket kell még keresnünk a sikeres kitöltés érdekében, arról a rendszer nem ad információkat. A linkeket tartalmazó Excel-tábla birtokában azonban információhoz lehet jutni a sikeresen kitöltők személyéről is, mert azoknál a linkeknél, amelyeket még nem használtak föl sikeres kitöltéshez, a kérdőív megnyílik, és ha ezt követően azonnal (válaszadás nélkül) bezárjuk, a kérdőív nem vész el, és újabb megnyitáskor sikeresen alkalmazható. Azoknál a linkeknél, amelyekkel sikeresen válaszoltak a partnerek, már többé-kevésbé korrekt módon jelzi a rendszer a kód felhasználását. Jelenleg több értékelt pedagógus esetében is azzal küzdünk, hogy a pedagógustársakkal a lehető legegyszerűbb módon, de elektronikus úton kitöltetett kérdőívek minden linkjét felhasználtuk, ennek ellenére egy-egy kérdőív beérkezését hiányolja az informatikai támogató rendszer.

A kevéssé sikeres elektronikus eljárás helyett ezért más módszerekhez folyamodtunk. A szülők behívásával e-mail-küldés nélkül, közvetlen kitöltési lehetőséget, végső esetben papír alapú kitöltést tudtunk biztosítani a szülői kör számára. Az is teljes mértékben járható út, hogy minden szülő papíron tölti ki a kérdőívet, az adatbevivők pedig az informatikai rendszer által generált egyedi kódok felhasználásával sorban beviszik a kérdésekre adott válaszokat.

A tanulói véleményező kör eredményes elérésére kiváló megoldást sikerült kialakítanunk. Miután munkatársaim minden véleményezésre váró pedagógus esetén gondosan kialakították az adott pedagógust véleményező diákok névsorát, más kollégáim egy adott tanítási órában az informatika teremben egybegyűjtik a véleményezésre kijelölt 18 diákot, akik az iskolai hálózatra feltett Excel-táblában a saját nevük mellé másolt, az egyedi kódot tartalmaz linkre kattintva pár perc alatt 100%-os eredményességgel töltötték ki a kérdőíveket.

 Most arra koncentráljunk, hogy a kérdőívek kitöltésekor hány pedagógust, szülőt és tanulót érdemes bevonni a felmérésbe! Ha az online módszert választjuk, akkor kitöltésre felkért-kijelölt személyek száma rendkívül erős korrelációban van az intézmény szociokulturális környezetével, az egyes iskolák és óvodák informatikai felszereltségével és a pedagógusok és szülők informatikai készségeivel. Ezért csupán az ideális mérést támogató mutatók meghatározására koncentrálhatunk.

Akár online, akár papír alapú vagy vegyes kitöltési mód mellett döntünk, érdemes figyelembe vennünk a kérdőívezésbe bevonandó pedagógusok, szülők és tanulók számának meghatározásakor az alábbiakat:

  • ha az intézményben 15-20 pedagógusnál kevesebben tanítanak, akkor minden pedagógust érdemes bevonni, közepes tantestületek esetén a pedagóguslétszám 40-50%-át, nagyobb tantestületek esetében nem többet mint 18 pedagógust
  • a szülői kör véleményének begyűjtése tekinthető a kérdőívezés legtöbb gondot jelentő területének, ezért a bevonandó szülők számát 12-15-ben javaslom maximálni, ez a szám – megfelelően sokoldalú kiválasztás esetén – már reális eredményekkel szolgálhat
  • a középiskolás tanulók véleményének beszerzésekor – lehetőleg több osztályban, csoportban tanuló diákok bevonásával – 18 főben határozható meg az optimális létszám

Ezeket a javaslatokat azért lehet megfogalmazni, mert az elmúlt évek felmérései során vizsgáltuk az eredmények szórását a kérdőívet kitöltők számának függvényében. Például a tanulói kérdőívezés estén 18 tanuló adott válaszok átlagát és szórását összehasonlítva 32 tanuló kérdőíveinek eredményeivel világosan azt tapasztaltuk, hogy a két eredmény csupán 2-3%-ban tér el egymástól. Vagyis a 18 tanulót követő további adatok beemelése már csak elhanyagolhatóan csekély mértékben változtat az első 18 tanuló bevonásával kapott eredményeken. Ha azonban összehasonlítanánk a 18 tanuló és – mondjuk – tanuló bevonásával kapott eredményeket, a két adatsor jellemzően akár 20-30%-os eltérést is mutatna.

 

A mappában található képek előnézete Életképek