Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Harmadik nekifutásra

2016.02.08

Harmadik nekifutásra!

Az intézményi önértékelési rendszer tervezési folyamatáról

Az intézményi önértékelési rendszer kialakítására a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 145. § (1) bekezdésében leírtak értelmében kerül sor, amely úgy rendelkezik, hogy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében (a továbbiakban: tanfelügyelet) lefolytatott ellenőrzések során a pedagógusokat, intézményvezetőket és az intézményeket az intézményi önértékelés eredményeire alapozva kell értékelni. Cikkünkben a végrehajtási rendeletnek a közlés időpontjában hatályos előírásait vettük alapul, kiegészítve azokat az Oktatási Hivatal által 2016. február 1-jén kiküldött tájékoztató anyagának tartalmával, valamint a Tanfelügyeleti kézikönyvek és az Önértékelési kézikönyvek 2016. január 25-én a miniszter által jóváhagyott és közzétett tartalmával.

A cikk megírása során azonban – természetszerűleg – nem tudjuk figyelembe venni a bizonyára hamarosan módosításra kerülő végrehajtási rendelet pontos szövegét. A mobilis helyzetben ugyanakkor szükségesnek látjuk a köznevelési intézmények számára megfogalmazni azokat a teendőket, amelyek segítik az intézményvezetőket, az intézményi önértékelést támogató munkacsoportok vezetőit és tagjait, valamint a tanfelügyelő kollégákat és az intézményi önértékeléssel érintett pedagógus kollégákat.

Ne feledjük el, hogy a végrehajtási rendelet 145. § (2) bekezdésében meghatározottak a következőket tartalmazzák. „Az …intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és es eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.„  Ez azt jelenti, hogy az intézményi önértékelés jogszabályban, illetőleg az annak felhatalmazása alapján készített és jóváhagyott Önértékelési kézikönyvekben rögzített eszközök, módszerek és eljárások alkalmazása kötelező, azoktól eltérni továbbra sem lehet.

A köznevelési intézményekben a 2015/16-os tanév munkatervének elfogadásakor vagy nem sokkal azt követően (esetleg megelőzően) a végrehajtási rendelet előírásainak megfelelően el kellett készülnie az intézmény 2015/16-os tanévre vonatkozó éves önértékelési tervének, amelynek kötelezettségét az Önértékelési Kézkönyveknek „Az éves önértékelési terv készítése” c. fejezetében olvashatjuk. Ez az általános iskolai Önértékelési kézikönyvek 15. oldalán található.

Az éves önértékelési tervben rögzíteni kell az alábbiakat:

  • az adott tanévben elvégzendő önértékelési feladatokat,
  • mely pedagógusok intézményi önértékelésére kerül sor az adott tanévben,
  • sor kerül-e az adott időszakban az intézményvezető önértékelési folyamatára,
  • az intézményben az önértékelés mely munkafolyamatait végzik el az adott tanévben,
  • meg kell határozni az intézményi önértékelésben közreműködő partnerek (pedagógus munkatársak, szülők, tanulók) bevonásának módját,
  • tartalmaznia kell az éves önértékelési folyamat részletes feladatait, a felelősöket és a határidőket.

2015 őszén a végrehajtási rendelet (ma is hatályban lévő) előírásai alapján olyan önértékelési tervet kellett készíteni, amelynek végrehajtása lehetőséget teremt arra, hogy az intézmény pedagógusai számára kétéves gyakorisággal biztosítsa az intézményi önértékelés megvalósítását. Az eddig realizálható tapasztalatok és az informatikai rendszer működése már rávilágított arra, hogy a kétéves gyakorisággal megvalósítandó pedagógusértékelés nem reális elképzelés. A tény kormányzati elfogadásának első jeleként a www.kormany.hu lapon 2016. január 15-én megjelent tájékoztatást értékelhetjük, amely elismerte a rendszer „finomhangolásának” szükségességét, és a közeljövőben várhatóan jogszabályban is megjelenő könnyítésként a pedagógusok önértékelésének kétéves gyakoriságát ötévesre módosította.

Az iskolája, óvodája iránt felelősséget érző, az ellenőrzési és értékelési rendszer változásait követő intézményvezetők és az intézményi önértékelést támogató munkacsoportok erre természetes módon úgy reagáltak, hogy az első félévet értékelő, a második félév feladatait pontosító félévi értekezletekre elkészítették a most futó tanév intézményi önértékelési feladatainak meghatározását tartalmazó módosított önértékelési tervet. A kormányzat tájékoztatásán túl erre – tapasztalataim szerint – azért is kellett sort keríteni, mert a felhalmozódott minősítési, tanfelügyeleti és önértékelési feladataik miatt az intézményvezetők és az önértékelést támogató munkacsoportok túlnyomó többsége (van vajon kivétel?) nem tudta végrehajtani a tanév kezdetén elfogadott intézményi önértékelési tervét.

Miért módosult 2016 januárjában az intézmények – immár egy tanév alatt második formában elkészített – módosított önértékelési terve?

  • a pedagógusok kétévenkénti önértékelési gyakoriságát ötévesre módosították,
    • azaz a jelen tanévre önellenőrzésre tervezett fél tantestületet a nevelőtestületi létszám 20%-ában (időarányosan) határozták meg,
  • a fentiek miatt nyilvánvalóan módosítani kellett az önértékelés időbeli ütemezését,
  • módosítani kellett az egye feladatok megoldásáért felelős személyeket és a határidőket.

A félévi értekezletek azonban még le sem zárultak, 2016. február 1-jén megjelent az Oktatási Hivatal közleménye, amely jelentős mértékben megkönnyítette az intézményi önértékelés folyamatát. A könnyítés szükségszerű volt, mert a jelentős egyszerűsítés nélkül az intézményi önértékelés rendszere országos szinten leállt volna, vagy – óvatos becsléseim szerint – a jogszabályban rögzített szinthez képest legfeljebb 10%-os mértékben valósult volna meg. Ez arányosan – mi pedagógusok értjük ezt – annyit jelent, mint amikor az ½-re álló bukdácsoló tanulót a kitűnő diákhoz viszonyítjuk. Okvetlenül megbuktunk volna!

Ennek nyomán – a tanév időtartama alatt immár harmadszor – ismét el kell készítenünk a most folyó tanév intézményi önértékelési tervét. Természetes nehézségként jelentkezik azonban, hogy az éves terv végrehajtására már csak négy hónap időnk maradt, de még így is több a sanszunk a végrehajtásra, mint a 2015 őszén készítendő tervek esetében.

Most azt vizsgáljuk meg, hogy az e tanévben immár – talán? – immár véglegesnek tekinthető intézményi önértékelési terveket milyen peremfeltételekkel kell elkészítenünk és végrehajtanunk. A tervezés és végrehajtás szabályait az Önértékelési kézikönyvek 2016. január 25-én jóváhagyott második kiadása már cikkünknek megfelelően tartalmazza:

Az intézmények és a pedagógusok munkájának megkönnyítése érdekében (és tegyük hozzá: a szükség kényszere miatt) az önértékelés menete, adminisztrációja a 2016. évre vonatkozóan a korábbiakhoz képest az alábbiak szerint egyszerűsödik le:

  • A pedagógus munkatársak kérdőívének kitöltése továbbra is a pedagógusok önértékelésének része azzal a lényegi változással, hogy nem szükséges, hogy a kérdőíveket a teljes nevelőtestület kitöltse. Az egyszerűsített szabályozás alapján az intézményvezető és az értékelendő pedagógus által javasolt azonos számú, de legalább egy-egy kolléga tölti ki a munkatársi kérdőívet. Intézményvezetői vagy vezetői önértékelés esetében a nevelőtestületi kérdőívek kitöltésére vonatkozó szabályok nem változtak.
    • Itt pontosítanunk kell: eddig sem volt kötelező a teljes nevelőtestület véleményének beszerzése. Szakmailag végképpen indokolatlannak látszik a két – akár homlokegyenest ellentétes álláspontot képviselő – pedagógus véleményezésén alapuló kérdőívezés; kiegyensúlyozottabbnak vélem a fenti szabályok alkalmazásával készített, minimálisan öt-öt (de inkább 8-8) pedagógus megkérdezését, mert ellenkező esetben a problematikus értékelésekkor rendkívül nagy szórású, értékelhetetlen eredményeket kaphatunk. Tudom, ez több munkát jelent, de megéri!
  • A pedagógus és vezető önértékelésekor nem kerül sor szülői, középfokú intézmény, kollégium esetében pedig tanulói kérdőívek kitöltésére, kivéve akkor, amikor a köznevelési intézmény szülői vagy diákszervezete kifejezetten azt igényli és írásban kezdeményezi a kérdőívek kitöltését. Ez utóbbi esetben az intézménynek lehetőséget kell biztosítania a tanulói, szülői elégedettségmérő kérdőívek kitöltésére, amelynek során egységesen, minden pedagógusra vonatkozóan azonos módon kell a tanulói, szülői kérdőívezést megszervezni. Az intézmény dönt a kérdőívezés lebonyolításának szabályairól, módjáról, vagyis az Önértékelési kézikönyvben található tanulói, szülői kérdőívet illetve az Oktatási Hivatal által biztosított informatikai rendszert használja-e a kérdőívezés lebonyolítására, vagy saját rendszert alakít ki.
    • Itt két lehetőség van az intézményvezetők előtt: szabályosan – akár írásban – tájékoztatni a szülői közösséget és a diákönkormányzatot az értékelési lehetőségről annak megjelölésével, hogy a kérdőíves értékelésre csak akkor van lehetőség, ha az adott szervezet ezt írásban kezdeményezi. A másik – passzív – lehetőség az, hogy nem adunk tájékoztatást az érintett szervezeteknek, amelyek ekkor bizonyára nem fognak élni a lehetőséggel.
  • Módosultak az Önértékelési kézikönyvek mellékleteként szereplő „Szülői kérdőív a pedagógus önértékeléséhez”, valamint „A vezető önértékelése, valamint az intézményi önértékelés keretében a szülők elégedettségét mérő kérdőív” c. dokumentumok, ezek egyszerűsítésére, a kérdések számszerű csökkentésére került sor.
  • További változás, hogy a pedagógus önértékelésének keretében az óra/foglalkozáslátogatás szakmai megbeszélése során is lehetőség van az interjú-kérdések feltételére. Nem szükséges az interjúra külön időpontot egyeztetni, arra külön sort keríteni. Elegendő, ha az ezzel megbízott intézményi felelősök a javasolt interjúkérdések és a dokumentumelemzés eredménye alapján rövid interjúterveket készítenek, ennek kapcsán dönthetnek úgy, hogy csak olyan interjúkérdéseket tesznek fel, amelyek új információt nyújthatnak, vagy árnyalhatják, kiegészíthetik a korábban a pedagógusról kapott képet. Az esetleges interjú-kérdések és válaszok kivonatát az óra/foglalkozáslátogatás jegyzőkönyvének kell tartalmaznia.
  • A vezetővel történő interjú elkészítése továbbra is szükséges, de az interjú kérdései a dokumentumelemzés és a kérdőíves felmérések tapasztalatai alapján indokolt esetben megváltoztathatók, a kérdések száma egyedileg csökkenthető attól függően, hogy melyik értékelendő területről van még szükség további információra.

Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az informatikai felület által feladott, az e-mail-ben megküldhető linken alapuló kérdőívezési módszer immár nem kötelező. Minden további nélkül lehetőség van a papír alapon történő (anonim) kérdőíves kitöltésre, vagy akár a világhálón elérhető kérdőíves programok és lehetőségek alkalmazására.

*

A fenti változások átvezetésével tehát módosítani kell a tanév önértékelési tervét, és az intézményi döntések alapján meg kell határozni a lebonyolítás módját, rögzíteni a kérdőívezéssel kapcsolatos partneri döntéseket. Természetesen ismét szükség van az egyes munkafolyamatok felelőseinek átgondolására, a már kiosztott, de a módosítások miatt szükségtelenné vált feladatkörök (pl. interjúkészítés) módosítására, a határidők ismételt meghatározására.

Magam részéről bízom benne, hogy ebben a tanévben negyedszer már nem kell sort kerítenünk az éves önértékelési terv módosítására, bár a módosítás előtt álló jogszabályok megjelenését követően még erre is mutatkozik némi halvány remény!

A cikk Wordben is letölthető: Harmadik nekifutásra


 

 

A mappában található képek előnézete Családom