Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az intézményi önértékelési rendszer

2015.08.12

Az intézményi önértékelési rendszer indulása

2015 őszén – megfelelve a jogszabályokban előírt kötelezettségeknek – sor kerül a köznevelési intézmények önértékelési rendszerének bevezetésére. A munkafolyamat meghatározó részeként tekinthetünk az intézményi önértékelési terv elkészítésére, amely lényeges szerepet tölt be az elkövetkező öt év iskolai/óvodai önértékelési feladatainak végrehajtásában. Az intézményi önértékelési rendszer kialakítására a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Vr.) 145. § (1) bekezdésében leírtak értelmében kerül sor, amely az alábbiakat tartalmazza.

„Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.”

Amint azt a fentiekből láthatjuk, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (amelyet a szakmában röviden tanfelügyeleti rendszerként említünk) – a jogszabály elrendelése alapján – az intézményi önértékelés folyamatára alapoz. Ebből az is következik, hogy az intézményi önértékelés módszereinek, eszköztárának lényegét tekintve meg kell egyeznie a tanfelügyeleti rendszer által használatos eszközrendszerrel. Ezt a Vr. 145. § (2) bekezdése világos formában biztosítja az alábbiak szerint:

„Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.

Az intézményi önértékelés a jogszabályok által elrendelt adatgyűjtési és értékelési módszereken alapuló, lényegében országosan egységesnek tekinthető folyamat. Az intézmények önállósága azonban a legkevésbé sem a vizsgálati vagy az értékelési módszerek önálló meghatározásában, hanem inkább csak a munkafolyamatok szervezésében jelentkezik. Az egységes módszereket garantálják az Oktatási Hivatal által készített, 2015 nyárelőn nyilvánosságra bocsátott Önértékelési kézikönyvek, amelyek a www.oktatas.hu/kiadványok helyen tölthetők le. Az Önértékelési kézikönyvek az óvodákra, általános iskolákra, gimnáziumokra, a szakképző intézményekre, a kollégiumokra, az alapfokú művészetoktatási intézményeke, a gyógypedagógiai intézményekre, a pedagógiai szakszolgálatokra és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények számára tartalmazzák az intézményi önértékelés folyamatának és eszközrendszerének leírását. Az Önértékelési kézkönyvek alkalmazásának kötelezettségét a Vr. már idézett 145. § (2) bekezdése rendelte el.

 

1. Az intézményi önértékelés területei és gyakorisága

Az intézményi önértékelés (és egyben az országos tanfelügyeleti ellenőrzés) területeit a Vr. 146. § (1) bekezdése határozza meg, amely szerint az önértékelés területei az alábbiak:

  • a pedagógus önértékelése
  • az intézményvezető önértékelése
  • az intézmény önértékelése

A Vr. 145. § (2) bekezdésében leírtak szerint minden pedagógus önértékelésére kétéves gyakorisággal kerül sor, míg az intézményvezető önértékelési folyamatára vezetői megbízatásának második és negyedik évében kell megtörténnie. Az intézményi teljes önértékelési folyamat ötéves periódusokban történik. A Vr. 145. § (4) rendelkezései alapján a pedagógusok 2016-ban lefolytatandó tanfelügyeleti ellenőrzésekor minden olyan pedagógus esetében, aki az ellenőrzési tervben szerepel, rendelkezésre kell állnia az intézményi önértékelés rá vonatkozó személyes eredményeinek.  A 2015. évben tanfelügyeleti ellenőrzésben  érintettek számára az intézményi önértékelés csak az intézményi elvárás-rendszert és a kérdőíves felmérések eredményét tartalmazza (Vr. 193. § (22) bek.).

 

2. Az intézményi önértékelés módszerei

Az intézményi önértékelési folyamat közvetlen előzményeként tekinthetünk ugyan az intézményi minőségirányítási programokra, de amíg az egykori IMIP-ek más és más alapvető módszereket, eljárásokat használtak a pedagógusok és az intézményvezetők értékelésére, a most kötelezővé váló intézményi önértékelési módszerek (ide értve a pedagógusok és az intézményvezetők értékelését is) országosan egységesek. Mivel az intézményi önértékelés az 1. pontban leírtak alapján a tanfelügyeleti rendszer részét képezi, a Vr. 145. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az önértékelési eszközöket az Oktatási Hivatal dolgozza ki és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá. Ez az eljárás történt meg az Önértékelési kézikönyvek megjelentetésével.

Az intézményi önértékelés az intézményi önértékelési csoport által elvégzendő adatgyűjtésen alapul, amely – a pedagógusok, intézményvezetők és az intézmények önértékelési folyamatában egyaránt – alapját képezi az önértékelési folyamatnak. Az adatgyűjtési folyamatnak a jogszabály felhatalmazása alapján készült Önértékelési kézikönyvek által elrendelt kötelező elemei a következők:

  • a pedagógus két órájának, foglalkozásának meglátogatása
    • intézményvezető esetében akkor, ha van kötelező óraszáma
  • a pedagógus, intézményvezető, intézmény dokumentumainak értékelése, amelynek során az értékelők a pedagógusok esetében megvizsgálják az alábbi dokumentumokat:
    • a pedagógus tanmenete és az éves tervezés egyéb dokumentumai
    • a pedagógus óravázlata, óraterve
    • az osztálynapló, csoportnapló
    • a tanulói füzetek
  • interjúk készítése
    • a pedagógus esetén a pedagógussal és a pedagógus munkáját közvetlenül ismerő vezetőjével (pl. munkaközösség-vezető)
    • az intézményvezető esetében az intézményvezetővel, a vezetőtársakkal és a fenntartó képviselőjével
    • az intézményértékelés esetén az intézményvezetővel, a pedagógusok és a szülők csoportjával
  • a pedagógus, intézményvezető, intézmény értékelése online kérdőívekkel; online kérdőívet kell kitöltetni
    • a pedagógus esetében magával a pedagógussal, az általa tanított tanulók (óvodában gyermekek) szüleivel, a pedagógustársakkal, középiskolában a tanulókkal,
    • az intézményvezető esetében az intézményvezetővel, a pedagógusokkal és a szülőkkel,
    • az intézmény esetében a szülőkkel és a pedagógusokkal.

 

3. Az önértékelés területei

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (Vr.) 146. §-ában határozza meg a pedagógusok, intézményvezetők és az intézmények önértékelésének területeit az alábbiak szerint:

 

A pedagógus munkájának önértékelése és értékelése az alábbi területeket vizsgálja:

a) pedagógiai módszertani felkészültség,

b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,

c) a tanulás támogatása,

d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,

e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,

f) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,

g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint

h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

Ezek nem mások, mint a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógus kompetenciák.

 

Az intézményvezető önértékelése az alábbi területekre terjed ki:

a) az intézményi pedagógiai folyamatok – nevelési, tanulási, tanítási, fejlesztési, diagnosztikai – stratégiai vezetése és irányítása,

b) az intézmény szervezetének és működésének stratégiai vezetése és operatív irányítása,

c) az intézményi változások stratégiai vezetése és operatív irányítása,

d) az intézményben foglalkoztatottak stratégiai vezetése és operatív irányítása,

e) a vezetői kompetenciák fejlesztése.

 

Az intézményi önértékelés az alábbi területekre terjed ki:

a) pedagógiai folyamatok,

b) személyiség- és közösségfejlesztés,

c) az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények,

d) belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció,

e) az intézmény külső kapcsolatai,

f) a pedagógiai működés feltételei,

g) az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvet megállapító jogszabályban meghatározott országos szakmai elvárásoknak és az intézményi céloknak való megfelelés.

 

Az intézményi önértékelés célja (a tanfelügyelet keretében lebonyolított intézményellenőrzéshez hasonlóan), hogy segítséget adjon az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a nevelési-oktatási intézmény hogyan valósította meg saját pedagógiai programját. Intézményellenőrzésre – a Vr. 146. § (9) bekezdésében foglaltak szerint – abban az esetben kerülhet sor, ha az intézmény vezetőjét értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében vagy az intézményellenőrzés során kerül sor az intézményvezető ellenőrzésére is.

 

Az intézményi önértékelés folyamatos, ötéves periódusokban zajlik, és ez alatt többször is sor kerülhet a pedagógusok és a vezető értékelésére, de az intézmény átfogó önértékelése az ötéves ciklusban egyszer történik meg. Az Önértékelési kézikönyv 4.3.3.1 fejezetben felsorolt önértékelési szempontokhoz tartozó elvárások közül a vastag betűvel kiemelt intézményi elvárásokat azonban az intézménynek az éves önértékelési tervében feltüntetett módon évente vizsgálnia kell. Az intézményi önértékelés területeihez kapcsolva ezek az évente vizsgálandó szempontok az alábbiak:

 

a) pedagógiai folyamatok

  • az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel
  • a tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.
  • a pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető
  • a tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének

b) személyiség- és közösségfejlesztés

  • az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről
  • a szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben

c) az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények

  • nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket
    • kompetenciamérések eredményei
    • tanév végi eredmények – tantárgyra, két évre vonatkozóan
    • versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint
    • továbbtanulási mutatók
    • vizsgaeredmények (belső-, érettségi-, felvételi, nyelvvizsgák)
    • elismerések, kitüntetések
    • lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók)
    • elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló)
    • neveltségi mutatók

d) belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

  • a pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak; a munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg
  • az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés

e) az intézmény külső kapcsolatai

  • az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú)
  • a partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik

f) a pedagógiai munka feltételei

  • az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartónak
  • az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről
  • a humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára

A Vr. 193. § (21) bekezdése előírja, hogy az intézményi önértékelés pedagógusra, intézményvezetőre és intézményre vonatkozó részeit először a 2016. évi ellenőrzésben szereplőre vonatkozóan kell elvégezni, de legkésőbb 2017. június 30-ig minden pedagógusra, 2020. június 30-ig minden intézményre vonatkozóan el kell végezni a teljes körű intézményi önértékelést.

 

4. Az éves önértékelési terv készítése

Az intézményi önértékelés szervezése az intézmény éves önértékelési terve szerint történik. Az értékeléshez az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer nyújt támogatást. Az éves önértékelési tervet a 2015/16-os tanév elején, lehetőleg a munkaterv elfogadásának időpontjáig kell elkészíteni. Minden intézményben meg kell alakítani az önértékelési csoportot, amelynek erőforrásait az intézményben dolgozó pedagógusok létszámához, illetve a szóban forgó tanévben jelentkező feladatokhoz kell igazítani. A tervezéskor nem szabad elfelejtenünk, hogy minden pedagógus önértékelésére kétéves gyakorisággal kell sort keríteni, azaz egy-egy tanévben a nevelőtestület felének értékelése kerül sorra.

Az önértékelési csoport munkájának tervezésekor szem előtt kell tartani azt is, hogy az adott tanévben esedékes-e az intézményvezető tevékenységének önértékelési folyamata. A tanév önértékelési munkájának tervezésekor arra is figyelemmel kell lenni, hogy minden tanévben értékelni kell az intézmény működését a 3. fejezet végén részletezett szempontok szerint.

 

A mappában található képek előnézete Családom