Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tanév végi teendők

2018.05.16

Tanév végi vezetői teendők az iskolában

  1. A következő tanév tantárgyfelosztásának előkészítése

Az előrelátó, jó időmenedzsmenttel megáldott vezető talán legfontosabb feladata a következő tanév tantárgyfelosztásának rendkívül korai időpontban történő elkészítése, de minimum előkészítése. Ezt a feladatot magam részéről már február-március folyamán elvégzem annak érdekében, hogy világosan látható legyen, hogy a következő tanévben heti hány tanítási óra megtartására kell számítanunk, hogyan alakul az iskola heti órakerete, és ehhez milyen pedagógus erőforrás szükséges. Ha úgy tetszik, sokkal konkrétabban is fogalmazhatunk: milyen szakos pedagógussal kell bővíteni a nevelőtestületet, melyik szakterületen jelentkezik a neveléssel-oktatással lekötött óraszámok minimumának kiadási problémája.

Minden esetleges bizonytalanság ellenére – például a következő tanévre beiratkozó tanulók számának változása, az iskolát esetleg elhagyó aktív korú pedagógus távozása, stb. – szükséges ez a tervezés. Nagyon nagy hibának tartom, ha a tantárgyfelosztás elkészítésére a tanévi beszámolót követően kerül sor, hiszen ekkor néhány napon belül már csak az iskola vezetői tartózkodnak az intézményben, a pedagógusok többsége megkezdi nyári rendes szabadságának letöltését, azaz nincs kivel tervezni, konzultálni, megoldási változatokat végiggondolni.

A tantárgyfelosztás korai elkészítésének másik oka az, hogy a hatályos jogszabályok előírásai szerint a tantárgyfelosztást a nevelőtestületnek véleményeznie kell. Ha erre az eljárásra augusztus közepén kerül sor, az csupán formális kötelességteljesítésnek számít, az eljövendő döntéseket érdemben befolyásoló nevelőtestületi véleményt nyilvánvalóan legkésőbb június közepén lehetséges beszerezni.

A tantárgyfelosztás megfelelő időben történő elkészítését azért is kell szorgalmaznunk, hiszen a köznevelési törvény előírja azt, hogy a fenntartó meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, a kollégiumban szervezhető csoportok számát, illetve meghatározza az intézmény által felhasználható pedagógus álláshelyek számát. Ez nyilvánvalóan csak úgy lehetséges, ha az intézmény megfelelőképpen előkészíti a következő tanév által ellátandó feladatokat, amelynek talán legfontosabb eszköze a tantárgyfelosztás.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy az intézményben felhasználható tanórák, foglalkozások finanszírozott számát a köznevelési törvény 6. sz. melléklete határozza meg, ennek áttekintése, az iskola számára a következő tanévben felhasználható óraszám maximumának kiszámítása nélkülözhetetlen. Erre mutatunk táblázatunkban egy példát, amely ebben a formájában az egyházi fenntartásban működő iskolák, valamint a hat- vagy nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatást végző iskolák számára nem ad pontos eredményt, mert ezekben az ezekben az iskolákban jelentkező többlet feladatokhoz további finanszírozást biztosít a köznevelési törvény.

  1. A tanévben végezett munkát értékelő beszámoló elkészítése

A tanév pedagógiai és egyéb intézményi szakmai tevékenységét átfogóan elemző beszámoló elkészítése minden intézményben kötelező. A beszámolót megtárgyaló, megvitató értekezlet megtartása az utolsó tanítási napot követő 15 napon belül kötelező az intézmények számára.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tanévben végzett munkáról szóló körültekintő, szakmailag korrekt beszámolónak már régen nem „csupán” az a szerepe, hogy az intézmény pedagógusai, vezetői és fenntartója értékelhessék a tanévben elvégzett munka színvonalát. A tanfelügyeleti rendszer megindulása óta az intézményi és a vezetői tanfelügyeleti ellenőrző munka egyik leglényegesebb részét képezi az elmúlt két év munkatervének és beszámolójának szakértői áttekintése és értékelése. Szakértőként és iskolaigazgatóként egyaránt úgy gondolom, hogy a tanfelügyeleti rendszerben az informatikai felületre feltöltendő dokumentumok közül szakmailag a leglényegesebbnek a két feltöltött munkatervet és az azt értékelő két beszámolót tarthatjuk. Ezekből a dokumentumokból ugyanis a gyakorló vezető és a gyakorlott szakértő sokkal hatékonyabban át tudja tekinteni az intézményben zajló munkát, mint – mondjuk – az SzMSz-ből vagy a pedagógiai programból, nem beszélve például az intézmény továbbképzési programjáról vagy az azt megvalósító beiskolázási tervekről.

Vizsgáljuk meg most azt, hogy a tanfelügyelők a két beszámolóra és munkatervre alapozva milyen hatékony szempontok alapján alkothatnak véleményt iskolánkról. Az első nélkülözhetetlen elemzési szempont az adott tanév munkatervének és beszámolójának egymásra épülése. A szakértőnek ilyenkor azt célszerű megvizsgálnia, hogy a beszámoló kitér-e a munkatervben meghatározott leglényegesebb szempontokra. Komoly hiányosságként kell tekintenünk arra, ha a munkaterv által meghatározott kardinális feladatra a beszámoló nem tér ki. Az intézmény vezetőjének a beszámoló elkészítésekor tehát okvetlenül át kell tekintenie az adott tanév munkatervét, és értékelnie kell az abban foglalt lényeges feladatokat. Az e bekezdésben leírtak természetesen teljes mértékben igazak a beszámoló és az azt követő új tanév munkatervének vonatkozásában is. A beszámolóban problematikusnak jelölt területekre az új tanév munkatervének okvetlenül ki kell majd térnie.

A tanévben végzett munka értékelésekor az intézmény vezetőinek sorra kell vennie az adott intézmény szóban forgó tanévben végzett tevékenységi formáinak érdemi értékelését. Természetesen állíthatnánk ide akár több oldalon át közölhető hosszú szempontrendszert, ezt azonban fölöslegesnek gondolom. A helyes beszámoló-készítési gyakorlatnak azon az eljáráson kell alapulnia, hogy a beszámoló összeállítói sorra veszik az iskola vagy az óvoda nevelési szempontból fontos területeit, és azokat szakmailag értékelik. Helyes, ha a beszámoló alapját az iskolai munkaközösségek rövid érdemi beszámolói alapozzák meg, és ezeket a beszámolókat csatoljuk is a dokumentumhoz.

Végezetül tegyünk említést egy meglehetősen gyakori beszámolókészítési hibáról. Nem feltétlenül helyes, sőt tipikusan lényeges hibákra vezető eljárásnak kell tartanunk, ha az intézmény adott tanévi beszámolója az előző évi beszámolóhoz szigorúan ragaszkodó dokumentum, mintegy annak másolata. Nem találhatunk kivetnivalót abban, ha az éves beszámoló struktúrája követi az előző évi beszámolók jól bevált felépítését, de az adott tanévnek a korábbiaktól eltérő motívumait, eseményeit, az oktatás és a nevelés specifikus adatait minden körülmények között újra kell gondolnia az intézmény vezetőjének.

Ne feledkezzünk meg arról, hogy az elkészített, a nevelőtestület által megvitatott és kiegészített beszámolót az értekezlet jegyzőkönyvével és az értekezlet jelenléti ívével együtt a fenntartó és az iskolaszék számára megküldjük.

A következő fejezetben arról olvashat, hogy az intézményi önértékelési folyamatban melyek azok a területek, amelyeket minden tanévben értékelnie kell az iskolának. Mivel a kötelező értékelésre a legkézenfekvőbb lehetőséget a tanév végi beszámoló kínálja, célszerűnek látszik az évente értékelendő területek beemelése a tanév végi beszámoló anyagába.

 

  1. Az intézményi önértékelés során minden évben kötelezően vizsgálandó szempontok

Az intézményi önértékelés szabályait tartalmazó önértékelési kézikönyvek 4.3.3.1 fejezetében rögzítik az intézményi önértékelés szempontrendszerét. Ezek között az előírások között – az intézményvezetők számára még egyáltalán nem közismert, végképpen nem elfogadott módon – szerepel az az előírás, hogy az intézményi önértékelés keretében évente kell vizsgálni azon elvárások intézményi teljesülését, amelyek a fenti fejezet táblázataiban vastag betűvel szedettek.

Tekintettel arra, hogy az intézmény átfogó belső intézményi önértékelése ötévente egy alkalommal történik meg, meg kell találni minden intézményben azt a szervezeti keretet, amelyhez csatolva a fenti éves intézményértékelési teendőket el lehet végezni, azaz a kötelezettségeknek eleget lehet tenni. Ezt a keretet célszerűen biztosíthatja az évet lezáró beszámoló: ebben az esetben célszerűnek látszik, hogy a beszámoló egyik önálló fejezete a szóban forgó kötelező intézményértékelési szempontokat tartalmazza. Szakmailag az is korrekt módszer, ha az éves intézményi önértékelési folyamat végső fázisában, közeledve a tanév lezárásához egy önálló dokumentumban kerül sor a szempontok kötelező értékelésére. Az azonban bizonyos, hogy a kötelező értékelési metódus esetleges elmulasztása az intézményi és a vezetői tanfelügyeleti ellenőrzések alkalmával hiányosságként fog jelentkezni.

Az intézményi önértékelési kézikönyv 4.3.3.1 fejezetében szereplő táblázatból most külön szerkesztve kiemeljük a vastagon szedett részeket, amelyeket az intézménynek az éves önértékelési tervében feltüntetett módon évente vizsgálniuk kell:

  • Az éves munkaterv összhangban van-e a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.
  • A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik-e a következő tanév tervezése.
  • A pedagógiai munka megfelel-e az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.
  • A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak-e a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.
  • Évente megtörténik-e az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-

értékelési eredmények függvényében korrekciót végez-e szükség esetén.

  • Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik-e minden tanuló szociális helyzetéről.
  • Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak-e.
  • A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek-e a közösségfejlesztésben.
  • Nyilvántartják és elemzik-e az intézményi eredményeket:
    • kompetenciamérések eredményei
    • tanév végi eredmények – tantárgyra, két évre vonatkozóan
    • versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint
    • továbbtanulási mutatók
    • érettségi vizsga eredmények
    • egyéb vizsgaeredmények
    • elismerések
    • lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók)
    • elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló)
    • neveltségi mutatók
  • A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják-e ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembevételével határozzák meg.
  • Az intézmény munkatársai számára biztosított-e a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.
  • Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja-e külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).
  • A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik-e.
  • Az intézmény rendszeresen felméri-e a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi-e a hiányokat a fenntartó felé.
  • Az intézmény rendszeresen felméri-e a szükségleteket, reális képpel rendelkezik-e a nevelő-oktató munka humánerőforrás-szükségletéről.
  • A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi-e a fenntartó számára.
  • A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik-e.

E csekélynek vagy felszínesnek egyáltalán nem nevezhető, sőt inkább komplex vizsgálati szempontrendszer szerint tehát évente értékelnünk kell intézményünk működését. Nincs most módunk azzal foglalkozni, hogy vajon szükséges-e e szempontok mindegyikét évente vizsgálnunk, mert ezeket az érvényes elvárásokat, bármennyire is túlzónak tűnnek néhány pontjukon, kötelező teljesítenünk. Vitathatatlanul vannak azonban közöttük olyan nyilvánvaló szempontok, amelyek évenkénti intézményi vizsgálata valóban nélkülözhetetlen.

Keressünk inkább módszert az elemzési feladatok rövid, de hatékony elvégzése érdekében. Ilyen munkamódszerek lehetnek a következők:

  1. az intézmény vezetője vagy helyettese – az intézményt érintő kardinális feladatként – saját kezébe veszi a feladat megoldását, és kérdésenként röviden elemzést készít a kért szempontok alapján,
  2. az intézmény vezetője az önértékelési csoport tagjai között felosztja a fenti szempontokat, és június közepéig írásos elemzést kér a szempontrendszer alapján a terjedelmi korlátok és elvárások, valamint az elemzési stílus megjelölésével,
  3. a vezető az intézmény pedagógusai közül a minősítésben, tanfelügyeletben jártas kollégákat, az intézményvezető-helyetteseket bízza meg az adott szempontok szerinti elemzés elkészítésével.

Én ebben az évben azt az új kommunikációs módszert alkalmaztam, hogy a fenti szempontrendszert az OnDrive felhőben mentettem, majd – a dokumentumban megjelölve – felosztottam a kérdéseket a munkaközösség-vezetők között. Ezután a munkafolyamatba bevont kollégákkal megosztottam a fájlt, ezzel lehetőség nyílt arra, hogy ugyanazt a dokumentumot online egyszerre többen is szerkesszük. A feladat megoldására csupán két munkanapot hagytam, és érdeklődéssel nyitottam meg a felhőben a dokumentumot. Örömmel láttam, hogy a kollégák közül többen munkálkodnak a számukra kijelölt kérdések megválaszolásában, sőt azt is láttam, hogy éppen hol tartanak, melyik területtel foglalkoznak.

Elvileg nem kifogásolható, azonban rendkívül nehezen tekinthető át az a módszer, amely szerint a különböző elemzési szempontok az intézmény más és más dokumentumaiban vannak értékelve, például az intézményi beszámolóban, az intézményi önértékelésben, önállóan elkészített dokumentumokban. A szétszórtan rendelkezésre álló információk áttekintése, tanfelügyelői összegyűjtése és értékelése rendkívül sok többletmunkát jelent minden résztvevő számára.

 

  1. A tanévben végzett intézményi önértékelési tevékenység értékelése

Abban az időszakban vagyunk, amikor a pedagógusok intézményi önértékelési folyamatának már minden intézményben meg kellett kezdődnie. Ennek oka az – ahogyan korábbi cikkünkben ezt részletesen olvashatták -, hogy az önértékelésre vonatkozó módosított határidők 2016-ban történt hatályba lépését követően öt éven belül, azaz a 2020/21-es tanév végéig be kell fejezni minden köznevelési intézmény pedagógusainak, vezetőinek és magának az iskolának az önértékelési folyamatban történő belső ellenőrzését.

Ezért minden iskolában és óvodában szükségszerű a mostani tanév végén számot vetnünk azzal, hogy időarányosan hogyan is állunk az intézményi önértékelési feladatok elvégzésében. Elsőként egy rövid, néhány bekezdésből álló szöveges értékelést célszerű adnunk arról, hogy intézményünkben hogyan haladnak az önértékelési feladatok. Ennek során kitérhetünk azokra a nehézségekre, amelyekkel az önértékelést mozdító vezetők és az önértékelésben dolgozó kollégáink szembe találták magukat: helyes, ha nevelőtestületünk pedagógusai nem csak a sikerekben, de a nehézségekben is osztozhatnak egymással.

Ezt követően valamely táblázatos vagy grafikus áttekinthető formában célszerűnek látszik megmutatni azt, hogy az egyes években hány pedagógus önértékelését végeztük el szervezetünkben, és számot kell vetnünk azzal, hogy az előttünk álló három évben (2021-ig) hány pedagógus kollégánk önértékelését kell még elvégeznünk. Szóba jöhet egy olyan grafikon is, amely az egyes években értékelt pedagógusok száma mellett az adott évvel bezárólag önértékelt pedagógusok százalékát is megjeleníti.

A kisebb vagy nagyobb arányban elvégzett intézményi önértékelések mutatóinak tanév végi számba vétele, a nevelőtestülettel való ismertetése azért feltétlenül fontos motívuma az évzáró szakmai teendőknek, mert vagy elismeri a nevelőtestület és a vezetők közös erőfeszítéseinek az eredményeit, vagy világosan rámutat arra, hogy a következő két-három évben az önértékelési feladatok szisztematikus tervezése mellett arra van szükség, hogy erre a területre több szellemi erőforrást és nagyobb figyelmet fordítsunk az intézményben.

Célszerűnek gondolom azt a vezetői törekvést is, hogy az intézményi önértékelésben az egyes pedagóguskompetenciák értékelése során szintetizálódott tapasztalatokat szöveges formában összefoglalják az értékelők. Ez az értékelés azt tartalmazhatja, hogy az egyes kompetenciákban általában milyen erősségekkel rendelkezik a nevelőtestület, vagy az egyes területeken milyen fejleszthető területeket lehet megjelölni. Példaként – mondjuk – az infokommunikációs eszközök használatát említhetnénk, ennek kapcsán érdemes szövegesen értékelni a nevelőtestület támogató hozzáállását vagy éppen gyakorlati nehézségeit. Ugyanígy érdemes értékelnünk például pedagógusainknak a differenciáláshoz vagy az alkalmazott óraszervezési módszerekhez való gyakorlati viszonyát, és meghatároznunk az erősségeket és a fejlesztési feladatokat. Ezek a tanév végi értékelések nagy segítséget jelenthetnek majd a vezető számára az intézményi szintű intézményi önértékelésben és a tanfelügyeleti ellenőrzés során.

 

  1. Az iskolát elvégző diákok tanulói jogviszonyának megszüntetéséről

Amikor az iskolába járó utolsó évfolyamos tanulók az adott iskolában befejezik tanulmányaikat, az iskolának (többnyire az iskolatitkár közreműködésével) meg kell szüntetnie a szóban forgó tanulók tanulói jogviszonyát. Gyakori probléma azonban annak meghatározása, hogy szabályosan melyik napon kell megszüntetni a végzős tanuló jogviszonyát az általános iskolában, illetve a különböző típusú középiskolákban.

Nkt. 53. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha…

c) a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján

(2) Megszűnik a tanulói jogviszony

a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,

b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,

c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,

d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

e) szakképző iskolában folyó szakképzésben

ea) ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

eb) ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,

ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,

f) az alapfokú művészeti iskolában… az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján…

A leggyakrabban előforduló esetekben követve a jogszabály előírásait megállapíthatjuk, hogy az általános iskola utolsó évfolyamát sikeresen elvégző tanuló jogviszonya az általános iskolai bizonyítvány kiállításának napján, azaz a tanítási év utolsó napján szűnik meg. Ez az időpont a 2017/18-as tanévben 2018. június 15. (péntek), ezen a napon lehet megtartani a tanévzáró konferenciát, amelynek napja a bizonyítvány kiállításának napja.

A középiskolákban az utolsó évfolyamot sikeresen elvégző, de az adott iskola szakképzési rendszerében tovább nem tanuló végzős diákok tanulói jogviszonya az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján szűnik meg. Ezt a napot minden tanévben az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg, 2018-ban ez a nap 2018. június 29-re esik. A gimnáziumi, valamint a szakgimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók tanulói jogviszonyát (ha az iskola szakképzési évfolyamán nem tanulnak tovább) június 29. napján kell megszüntetni.

Nem jogszerű, ha az intézmény a tanítási év utolsó napját megelőzően szervezi meg a tanulókat lezáró konferenciát, hiszen azt csak a tanítási év lezárását, azaz az utolsó tanítási napot követően lehet megtartani. Ha a tanuló bizonyítványának fizikai értelemben történő kiállítására nem az utolsó tanítási napon kerül sor, a bizonyítvány dátuma abban az esetben is a tanítási év jogszabályban meghatározott utolsó napja kell, hogy legyen.

Ezt a cikket Wordben itt töltheti le: Tanév végi vezetői teendők

A táblázatot Excelben itt töltheti le: Nkt_6mell_órakeret


 

 

 

A mappában található képek előnézete Digitális osztálykirándulás