Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Megszűnt a fegyelmi felelősségrevonás lehetősége

2013.03.10

 A munkavégzés során súlyos hibákat vétő közalkalmazottal szemben a Kjt. korábban fegyelmi eljárás megindítását tette lehetővé. Ez a lehetőség azonban 2012. július 1-jén az új Munka törvénykönyve hatályba lépésével megszűnt, ettől az időponttól tehát a munkáltatónak nincs lehetősége a közalkalmazott fegyelmi felelősségre vonására.

 

A Kjt. 2012. július 1-jétől hatályos módosítása eltörölte a fegyelmi vétség fogalmát, így a munkáltatónak nincs lehetősége a munkáját nem megfelelően végző közalkalmazottakkal szemben fegyelmi eljárás lefolytatására. Nincs tehát fegyelmi eljárás, nincs fegyelmi vizsgálat, nincs fegyelmi határozat.

 
A 2012. június 30-ig hatályos szabályozást a Kjt. 45-53. §-a tartalmazta, amelynek alapján közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegő közalkalmazottal szemben fegyelmi vétség elkövetését lehetett megállapítani, és a közalkalmazottat fegyelmi büntetésben lehetett részesíteni:
 

·         megrovás,

 

  ·         az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása,

 

·         a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás,
·         magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása,
·         elbocsátás.
 
Felmentés:
A Kjt. 30. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, akkor a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A.-30/B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel megszüntetheti. A felmentést ebben az esetben is kötelező megindokolni, és az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, továbbá – szükség esetén – a munkáltatónak kell tudni bizonyítani, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

Rendkívüli felmentés:
A felmentés mellett a Kjt. 25.§ (2)/g pontja tartalmazza a rendkívüli felmentés esetét, amelyet a Munka törvénykönyve 78. § szerint rendel alkalmazni. Tehát a Munka törvénykönyve 78.§-ban foglalt szabályok a közalkalmazottakra és a Munka törvénykönyve alá tartozó munkavállalókra egyaránt érvényesek.
 
Mt. 78. § (1): A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
 
Azt látjuk tehát, hogy a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségek szándékos vagy súlyos gondatlansággal történő megszegése esetén a Kjt. az azonnali hatályú felmentés esetét a Munka törvénykönyvének 78.§ (2) bekezdésében foglaltakkal azonosan rendeli gyakorolni. E tekintetben (is) megszűnt tehát a különbség a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók között.