Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Intézményvezetők megbízásának szabályai

2019.03.10

 Az intézményvezetői megbízás szabályai

Ismét közeledik a nyáreleji időszak, amikor a köznevelési intézmények jelentős részében (mintegy ötödében) aktuálissá válik az intézményvezető megbízása, amely kevés kivétellel pályázati eljáráshoz van kötve. Cikkünkben áttekintjük az intézményvezetői pályázat kiírásával, lebonyolításával kapcsolatos szabályokat. Ezt követően kiemelten kell foglalkoznunk azzal az esettel, amikor a pályázati eljárás nem vezetett eredményre. Arról is értekezünk, hogyan történik ebben az esetben a vezetői feladatok ellátása.

Cikkünkben az intézményvezetők vezetői megbízásának kérdéseivel foglalkozunk, ezért általában nem tárgyaljuk az intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-vezetői, intézményegység-vezetői vezetői megbízások bizonyára rendszeresen visszatérő problémáit.

Az intézményvezetői megbízás szakképzettségi feltételei

A Nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény (a továbbiakban a köznevelési törvény rövidítést, illetve az Nkt. jelölést használjuk) meghatározza az intézményvezetői megbízás feltételeit az alábbiak szerint:

Nkt. 67. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges – a 3. mellékletben felsorolt – felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, …

b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,

(7)  Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik…

Az Nkt. 67. § (1) bekezdésének a) szakasza tehát elrendeli, hogy a köznevelési intézmény vezetői feladatainak ellátásával kizárólag az adott intézményben pedagógus-munkakör betöltésére alkalmas végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező kollégát lehet megbízni. A b) szakasz pedig azt rendeli el, hogy intézményvezetői megbízást kizárólag intézményvezetői szakképzettséggel, azaz pedagógus szakvizsga keretében szerzett, a vezetési ismeretek megszerzését tanúsító intézményvezetői diplomával rendelkező pedagógus számára lehet adni. Közmegegyezés látszik kialakulni abban a kérdésben, hogy intézményvezetői szakképzettségként kizárólag a közoktatás-vezetői szakvizsgát fogadják el a pályáztatók.

A fentiek azt jelentik, hogy nem bízható meg olyan szakember az intézményvezetői feladatok ellátásával, aki nem rendelkezik az adott intézmény valamely pedagógus munkakörének ellátásához szükséges diplomával. Nem adható intézményvezetői megbízás olyan pedagógusnak sem, aki nem rendelkezik befejezett intézményvezetői szakképzettséggel. A megkezdett, de be nem fejezett intézményvezetői szakképzettséget ebből a szempontból egyáltalán nem lehet figyelembe venni, tehát legkésőbb a vezetői megbízás kezdetére intézményvezetői szakképzettséget igazoló diplomával kell rendelkeznie az adott személynek.

Az intézményvezetői pályázat meghirdetése

Amint az Nkt. 67.§ (7) bekezdése azt elrendeli, az intézményvezetői megbízás – kevés kivételtől eltekintve – nyilvános pályázat alapján történik. Ettől a majdnem teljes körben érvényes szabálytól kizárólag a köznevelési törvényben foglaltak alapján lehet eltérni.

Nkt. 31. § (1)  Az egyházi köznevelési intézmények és a magán köznevelési intézmények az e törvényben foglalt, az általánostól eltérő szabályok szerint működhetnek és szervezhetik tevékenységüket.

(2)  Ha a nevelési-oktatási intézményt a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott személy tartja fenn:

d) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, nem kell alkalmazni a 67. § (7) bekezdésében és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat.

Az Nkt. előbb hivatkozott 2. § (3) bekezdésében az alábbi fenntartók szerepelnek: nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet, más személy vagy szervezet. Ez azt jelenti, hogy az egyházi fenntartásban működő intézmények, a nemzetiségi önkormányzatok vagy a magánszemélyek által fenntartott köznevelési intézményekben a fenntartó pályáztatás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást. Ez utóbbi azonban nem zárja ki azt, hogy a szóban forgó fenntartók úgy döntsenek, hogy az intézményvezetőt pályázati eljárás alkalmazásával és lebonyolításával választják ki.

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet meghatározza az intézményvezetői pályázat kihirdetésével, a pályázat kötelező tartalmával, a pályázati anyagokkal kapcsolatos vélemények beszerzésével és a pályázatok elbírálásával kapcsolatos szabályokat. E szabályok alkalmazása a Kormányrendelet 27. § elrendelése szerint az egyházi- és magánintézményekben nem kötelező.

22.§ (6)  Az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást – a Kjt. 20/A. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl – a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a személyügyi központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.

(7) A pályázati felhívásnak a Kjt. 20/A. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a munkahely megjelölését,

b) a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás időtartamát,

c) a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját, valamint

d) a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat.

23. § (1) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, és az intézményt megismerhessék.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát, a vezetési programját, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételeknek történő megfelelés hitelt érdemlő igazolását, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul személyes adatainak a pályázattal kapcsolatos kezeléshez, továbbításához.

(3) A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához – a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva – legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidő).

(4) A nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) az Nkt. 70. § (2) bekezdés j) pontja alapján a véleményezési határidőn belül alakíthatja ki szakmai véleményét a vezetési programról. A pályázati eljárásban lehetővé kell tenni, hogy a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) mellett a vezetési programról véleményt nyilváníthasson a Nemzeti Pedagógus Kar illetékes területi szerve.

(5) A pályáztató a pályázattal együtt megküldi a megbízási jogkör gyakorlójának a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja a megbízási jogkör gyakorlóját, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal.

(6)  A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében az illetékes tankerületi igazgató a pályázattal együtt megküldi az oktatási központ vezetőjének a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal.

(7)  Az oktatási központ vezetője és a tankerületi központ vezetője az eljárás jogszerűségéről szóló nyilatkozatát, és – több pályázó esetén – a pályázatok rangsoráról kialakított indokolt javaslatát megküldi a miniszternek.

(8) A pályázatot a véleményezési határidő lejártát követő harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni. Ha a megbízási jogkört közgyűlés vagy képviselő-testület gyakorolja, a pályázatokat a közgyűlés, képviselő-testület részére a véleményezési határidő lejártát követő harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani.

Nkt. 67. § (8) Az intézményvezetői megbízásra benyújtott pályázat részét képező vezetési program, a vezetési programmal kapcsolatosan – e törvény alapján véleményezésre jogosultak által – kialakított vélemény és a vélemény kialakításával kapcsolatos szavazás eredménye közérdekből nyilvános adat, amelyet a köznevelési intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

Az általánostól eltérő szabályok érvényesíthetők azonban abban az esetben, ha az intézményvezető első sikeres vezetői ciklusának kitöltését követően a fenntartó másodszor is bizalmat kíván számára szavazni, és meg kívánja bízni a vezetői feladatok további öt évig történő ellátásával. Az erre vonatkozó szabályozást az alábbiakban ismertetjük.

Nkt. 67. § (7)  Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.

Az intézményvezető második ciklusra történő pályáztatás nélküli megbízása tehát kizárólag akkor lehetséges, ha a vezetői megbízással mind a fenntartó, mind a nevelőtestület egyetért. Amennyiben bármelyikük nem támogatja a vezető második vezetői ciklusra történő pályázat nélküli megbízását, akkor e rendelkezés alapján a vezetői feladatok ellátásával nem bízható meg. Nem jelenti ez azt, hogy a fenntartó által meghirdetett pályázati eljárást követően az érintett vezető ne nyerhetné el másodszor is az intézményvezetői megbízást.

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 22.§-a szabályozza azt is, hogy a nevelőtestület egyetértését milyen szabályok alapján kell beszerezni, ezek az alábbiak:

22. § (3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.

22.§ (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.

Az intézményvezetői megbízás időtartama

326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a 10. alcímében határozza meg a magasabb vezetői és vezetői megbízásokkal kapcsolatos legfontosabb szabályokat az alábbiak szerint.

22. § (1) A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást – a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – az év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott idő lejártát követően a közalkalmazott – az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel – az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői, vezetői feladat ellátásával.

27. §  A 26. § (1) és (2) bekezdése kivételével a 10. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellőzi a pályázatot.

Ha tehát az intézmény fenntartója nem egyházi fenntartó, nemzetiségi önkormányzat vagy magánszemély, akkor intézményvezetői megbízást kizárólag pályázati eljárást követően lehet adni a pályázaton megfelelt személynek, és az intézményvezetői megbízásnak öt év határozott időtartamra kell szólnia. Öt évtől rövidebb időre kizárólag az egyházi jogi személyek vagy magánszemélyek mint fenntartók adhatnak vezetői megbízást, de csak abban az esetben, ha az intézményvezetőt nem pályázati eljárás alkalmazásával választották ki. Ez azt jelenti, hogy ha az egyházi vagy magánszemély fenntartók az intézmény vezetésére pályázatot írtak ki, akkor az intézményvezetői megbízást csak öt évre lehet adni, ettől rövidebb időtartamra nem.

Cikkünk elején azt írtam, hogy kizárólag az intézményvezetők megbízásával kívánok foglalkozni, de hadd tegyek most egyetlen kivételt, mert nagyon gyakori problémáról van szó. Gyakori kérdés, hogy az igazgatóhelyetteseket, tagintézmény-vezetőket és más magasabb vezetőket milyen időtartamra kell megbízni magasabb vezetői feladataik ellátásával. Ehhez tisztában kell lenni azzal, hogy a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésének a) és b) szakasza szerint mely vezetői megbízásokat kell magasabb vezetői megbízásnak tekintenünk.

A magasabb vezetői megbízások az alábbiak:

  • az intézményvezetői megbízás,
  • a tagintézmény-vezetői megbízás,
  • az intézményegység-vezetői megbízás,
  • az intézményvezető-helyettesi megbízás,
  • a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás.

Ezeket a magasabb vezetői megbízásokat – valamint a 21. § b) szakaszában felsorolt vezetői megbízásokat – a Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésének már idézett rendelkezése szerint az év során bármikor öt év határozott időre kell adni. Szabálytalan tehát az az eljárás, amikor egy önkormányzati vagy tankerületi fenntartásban működő köznevelési intézmény intézményvezető-helyettesi vagy tagintézmény-vezetői megbízását – mondjuk – három évre adják például azzal az indokkal, hogy három év múlva lejár az intézményvezető vezetői megbízása is. Bármely tényezőtől függetlenül a magasabb vezetői és vezetői megbízásokat öt év határozott időre kell adni. A Kormányrendelet 27.§-ának rendelkezése szerint az egyházi- és magánintézményekben a fenntartó a magasabb vezetők és vezetők öt évre szóló megbízásától is eltérhet azzal a feltétellel, hogy a vezető kiválasztásakor nem alkalmazta a pályáztatást.

Az intézményvezetői feladatok ellátása sikertelen pályázati eljárás esetében

Napjainkban meglehetősen gyakran megtörténik, hogy a fenntartó meghirdeti az intézményvezetői megbízásra vonatkozó pályázatát, és a beérkezett pályázatok elbírálásakor kiderül, hogy nincs közöttük érvényes pályázat, mert egyik pályázó sem rendelkezik (befejezett) intézményvezetői szakképzettséggel. Erről az esetről így rendelkezik a köznevelési törvény.

Nkt. 98. § (18)  Ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetői megbízás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e bekezdés szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, amennyiben az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.

Ha tehát az intézményvezetői megbízásra szóló pályázat sikertelen volt, mert a pályázók egyike sem rendelkezett intézményvezetői szakképesítéssel, akkor két év határozott időtartamra intézményvezetői szakképzettség hiányában is megbízható olyan személy az intézmény vezetésével, aki a megbízás többi feltételének megfelel. További kritérium a megbízandó személlyel szemben, hogy vezetői megbízásakor vállalnia kell az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Megjegyezzük, hogy a jogszabályban nem szerepel olyan kikötés, hogy a vezetői feladatok ellátásával így megbízandó személynek az intézmény pedagógusának kell lennie, tehát megbízható akár a pályázatot benyújtó személy is, aki nem rendelkezik intézményvezetői szakképzettséggel. De megbízható a vezetői feladatok ellátásával olyan pedagógus is, aki nem is pályázott, és nincs is pedagógus jogviszonya az intézményben, bár ez nagyon ritka esetnek minősül.

Az sem ritka eset azonban, hogy a pályázati felhívásra egyetlen érdeklődő sem nyújtott be dokumentációt, sőt előfordul olyan eset is, hogy van ugyan alkalmas pályázó, de a fenntartó ennek ellenére sem bízza meg őt az intézményvezetői feladatok ellátásával. Erre – az előzőtől jelentősen különböző – esetre a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet tartalmaz megoldási szabályokat az alábbiak szerint.

24. § (1) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül – e bekezdésben foglaltak szerint – legfeljebb egy évig láthatók el. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.

Ha tehát azért volt sikertelen a pályázati eljárás, mert nem volt pályázó vagy a pályázók egyike sem kapott megbízást a fenntartótól az intézmény vezetésére, akkor egy év határozott időtartamra szóló megbízás adható olyan személy számára, aki rendelkezik a vezetői megbízás ellátásához szükséges feltételekkel, így az intézményvezetői szakvizsgával is. Az is előfordul azonban, hogy az adott intézményben nincs ilyen személy, mert például senki nem rendelkezik intézményvezetői szakvizsgával. Ilyen esetben az intézményvezetői feladatokat az SzMSz-ben meghatározottak szerint kell ellátni. Ilyenkor természetesen nem lehet kritérium az illetővel szemben az intézményvezetői szakvizsga követelménye. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szervezeti és működési szabályzatnak erre az eshetőségre vonatkozó kötelező és korrekt szabályozása rendkívül fontos, mert adott esetben az SzMSz-ben foglaltak alapján történik a vezetői feladatok ellátása. Ezért az erre vonatkozó rendelkezésnek világosnak és egyértelműnek – ráadásul praktikusnak – kell lennie.

A nem jogszerű intézményvezetői megbízás következményei

Végezetül tekintsük át azt, hogy milyen következménye lesz annak, ha a fenntartó megsérti az intézményvezető megbízására vonatkozó jogszabályokat. A jogszerűtlen intézményvezetői megbízás az intézményvezető kiválasztásának bármely részterületét érintheti, így például szabálytalan lehet az intézményvezető megbízása az alábbiak szerint:

  • az adott személy nem rendelkezik az intézményvezetői megbízáshoz szükséges végzettséggel és/vagy szakképzettséggel,
  • az adott személy nem rendelkezik intézményvezetői szakvizsgával (kivéve, ha a pályázók egyike sem rendelkezett intézményvezetői szakképzettséggel),
  • az intézményvezetői megbízás nem öt év határozott időre történt (kivéve az egyházi jogi személy és magánszemély fenntartók pályázat nélkül történt intézményvezetői megbízását),
  • a pályáztató megsértette a pályázatban kihirdetett előnyben részesítési szabályokat,
  • ha pályázó hiányában az intézményvezetői feladatok ellátása nem az SzMSz-ben meghatározottak szerint történik.

Ezekben az esetekben a fenntartó jogszerűtlen döntésére akkor derülhet fény, ha a Kormányhivatal törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja az adott intézmény működését. A hatósági ellenőrzések alapvető feladata a köznevelési intézmények jogszabályi feltételeknek megfelelő működésének vizsgálata, a jogszabályoknak megfelelően történő működtetés ellenőrzése, az esetleges jogsértések megállapítása. A törvényességi vizsgálatok alkalmával a Kormányhivatal bekéri az intézmény alapdokumentumait, valamint az intézményvezető kinevezési okiratát. Ha a Kormányhivatal a törvényességi ellenőrzés során megállapítja az intézményvezetői megbízás jogszerűtlenségét, akkor határozat formájában kötelezi a fenntartót a jogszerű állapot haladéktalan helyreállítására.

 

A mappában található képek előnézete Képek az iskolámról