Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az illetmény meghatározásának tipikus problémái

2018.09.03

A pedagógusok besorolásával kapcsolatos tipikus problémák

Szakértői honlapomon egy évvel ezelőtt tettem közzé „A pedagógusok garantált illetményének megállapítása a hatályos jogszabályok alapján” c. cikkemet, amely – bízom benne – számottevő segítséget nyújthat a pedagógus besorolási problémák kezeléséhez. Ez a cikk az alábbi linken érhető el:

http://www.petroczigabor.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/a-garantalt-illetmeny-pontos-megallapitasa.html

Az elmúlt időszakban azonban több vezető kollégától, intézménytől, sőt pedagógusoktól kaptam konkrét kérdéseket, amelyek problémákat jeleznek a pedagógusok jogszabályoknak megfelelő szabályos besorolásában. Ezek közül néhány gyakran előforduló problémát igyekszem közzétenni vezetőtársaim, pedagógus kollégáim és a szabályos besorolás támogatása érdekében.

  1. Az első kinevezés tört évének beszámítási szabálya

A pedagógus munkakörbe történő kinevezés kezdő éve a fizetési kategóriák közötti lépés szempontjából egész évként veendő figyelembe. Ha a kinevezés időpontja 2000. szeptember 1-je, akkor a Kjt. szerinti 1. fokozatban az érintett 2000-ben, 2001-ben és 2002-ben van, ezért a 2. fokozatba 2003. január 1-jén kell átsorolni.

Kjt. 65. § (1):  A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján háromévenként eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A közalkalmazottat a tárgyév első napján kell a magasabb fizetési fokozatba besorolni. A magasabb fizetési fokozat elérésével a hároméves várakozási idő újra kezdődik.

A szóban forgó példában a hároméves várakozási idő 2003. augusztus 31-én járt le, ezért a tárgyév első napján, azaz 2003. január 1-jén kellett a magasabb fizetési fokozatba kerülnie. Ha a következőkben jogviszonya folyamatos, akkor háromévenként január 1. napján kerül a következő fokozatokba.

  1.  Ha a pedagógus az 1998. január 1-től 2013. augusztus 31-ig tartó időszakban – egy vagy két alkalommal – teljesítette a hétévenkénti pedagógus továbbképzési kötelezettségét, akkor a fokozatok közötti várakozási idejét a továbbképzési kötelezettség teljesítését követő évben egy évvel csökkenteni kellett. 2013. 09.01-től nem illeti meg a pedagógust a várakozási idő csökkentése.

A várakozási idő csökkentését előíró 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 14. §-a 2013.08.31-ig volt hatályban ezzel a tartalommal: „A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A várakozási idő csökkentése hétévenként egy alkalommal illeti meg a közoktatási intézmény dolgozóját akkor is, ha a továbbképzés követelményeit többször teljesítette ebben az időszakban.”

Ha például a pedagógus a 2000-2002 időintervallumban az 5. fizetési fokozatba volt besorolva, és 2001-ben teljesítette a pedagógus továbbképzési kötelezettségét, akkor 2002. január 1-jén egy évvel csökkenteni kellett a fokozatok közötti várakozási idejét, ezért az 5. fokozatban valójában csak a 2001-2001 éveket töltötte, és 2002-től a 6. fokozatba került. Ez a várakozási idő-csökkentés hétévente csak egyszer illeti meg a pedagógust, továbbá csak akkor, ha ebben az időszakban valóban terhelte továbbképzési kötelezettség.

Ha a szóban forgó pedagógus azonban 2002-ben teljesítette a kötelező továbbképzését, akkor a várakozási idő csökkentését csak 2003. január 1-jétől lehet biztosítani számára, ezért a 6. fokozatba nem három, csupán két évig, a 2003-2004-es években lesz besorolva.

Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a köznevelési törvény – és az azt megelőzően hatályban lévő közoktatási törvény – 62. § (2) bekezdése elrendeli, hogy „Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.” Ez azt jelenti, hogy a pedagógus szakvizsga dátumát követő szeptember 1-jétől a hetedik év augusztus 31-ig a szakvizsgát szerzett pedagógusnak nincs továbbképzési kötelezettsége, ezért azt nem is teljesítheti, ezért ebben az időszakban nem jogosult újabb várakozási idő-csökkentésre akkor sem, ha a következő hétéves ciklusba lépett. Például egy kolléga továbbképzési ciklusa 2007. szeptember 1-től 2014. augusztus 31-ig tartott. Ha ezt teljesítve 2011. június 30-án szakvizsgát szerzett, akkor 2012-ben csökkenteni kellett a várakozási idejét. Következő továbbképzési ciklusa azonban nem 2014. szeptember 1-jén kezdődik, mert 2011. szeptember 1-től 2018. augusztus 31-ig nem terheli továbbképzési kötelezettség. A következő továbbképzési ciklusának kezdő dátuma tehát 2018. szeptember 1. napja.

A pedagógus továbbképzési kötelezettségüket teljesítők esetében – amint azt az előző bekezdésben felvezettük – a 2012. szeptember 1. előtt szerzett pedagógus diplomák esetében azonban nem az Nkt. 62. § (2) bekezdése érvényes, hanem a (régi) közoktatási törvény 19.§ (8) bekezdése az alábbi tartalommal:

Közoktatási tv. 19.§ (8) „Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.”

A közoktatási törvény e rendelkezése 1998. január 1-től 2012. augusztus 31-ig volt hatályban, de a ciklusok helyes számításánál most is figyelembe kell venni a rendelkezést. Az a pedagógus tehát, aki az 1998.01.01–2012.08.31. időintervallumban első pedagógus diplomáját követően szakvizsgát, újabb diplomát vagy más jogszabály által rögzített vizsgát tett (jellemzően: újabb diplomát szerzett), az kilép az eddigi hétéves ciklusaiból, mert a diploma megszerzését követő hét évig mentes a továbbképzési kötelezettség alól. Az Nkt. és a Kt. újabb és régebbi szabályozása között az a különbség, hogy a 2012. szeptember 1-jétől hatályos Nkt. már nem teszi lehetővé minden megszerzett diploma esetében a hétéves mentesítést, hanem azt kizárólag a pedagógus szakvizsgák esetében engedélyezi, illetőleg írja elő.

 

  1. Ha az érintett fennálló pedagógus munkaviszonyát egy időre megszünteti (mert például a versenyszférában helyezkedett el), és néhány év elmúltával újra pedagógus munkaviszonyt létesít, akkor az alábbi tipikus problémákkal találkozhatunk.

Mivel a pedagógus a pedagógus munkaviszonyának megszüntetésekor már rendelkezett a munkakörének betöltéséhez szükséges pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel, akkor esetében alkalmazni kell a Kjt. 87/A §-ának (3) bekezdését, amely az alábbiakat írja elő.

87/A. (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett.

Ha tehát a pedagógus néhány év kihagyást követően visszatért a pedagógus pályára, akkor a Kjt. fenti rendelkezése alapján fizetési fokozatának megállapításánál a nem pedagógus munkaviszonyban töltött éveket is figyelembe kell venni.

Például egy kolléga a 2002-2004 években az 5. fokozatba volt besorolva, és 2004. július 1-jén nem pedagógus pályán és nem közalkalmazotti szférában helyezkedett el, ahol 2014. június 30-ig folyamatos munkaviszonya volt. Ha 2014. július 1-jén visszatér a pedagógus pályára, akkor a nem pedagógusként munkaviszonyban töltött tíz évét a fizetési fokozat megállapításakor figyelembe kell venni. A 2014. évi besoroláskor tehát Pedagógus I. fokozat 9. kategóriájába kell besorolni. Nem alkalmazható azonban ez a szabály akkor, ha a szóban forgó időszakban nem volt munkaviszonya, mert például munkanélküli volt, vagy egyéni vállalkozóként kereste a megélhetését. Ha a szóban forgó tíz évből két évet egyéni vállalkozóként töltött, akkor a tíz év helyett nyolc évet lehet beszámítani a fizetési fokozatok közötti előre lépésébe.

 

  1. Hogyan kell besorolni azt a pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személyt, aki életpályája során még sohasem volt pedagógus, de most mégis pedagógusként kívánjuk foglalkoztatni?

Sok munkáltató (és potenciális munkavállaló pedagógus) úgy gondolja, hogy a pedagógus életpálya minden olyan személy számára a két év gyakornoki fokozattal kezdődik, aki nem rendelkezik legalább két év szakmai gyakorlattal. Ez súlyos tévedés, hiszen a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet így rendelkezik:

6. § (3) Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik az (1) és (2) bekezdés szerint számított két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

Ha tehát a pedagógus-munkakörben elhelyezkedni szándékozó személynek nincs két év (pedagógus) szakmai gyakorlata, de rendelkezik legalább hat év bármilyen jellegű munkaviszonnyal, akkor mentesül a gyakornoki fokozat követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kell sorolni. Figyelemmel kell lennünk arra, hogy az egyéni vállalkozás keretében teljesített munkavégzéskor nem létesül munkaviszony.

Besorolásakor az előző pontban tárgyalt előírásokat kell alkalmaznunk: ha pedagógusunk rendelkezik a pedagógus munkaköre ellátásához szükséges végzettséggel és szakképzettséggel, akkor a munkaviszonyban töltött éveit a Kjt. 87/A § (3) bekezdésében szereplő, korábban már idézett szabály alkalmazásával Pedagógus I. fokozatnak a megszerzett munkaidőből kiszámítható kategóriájába kell besorolni. Ha például pedagógus diplomáját 1995-ben szerezte, és azóta folyamatosan (nem pedagógus vagy részben pedagógus) munkaviszonya volt, akkor 2017. szeptember 1-jei besorolásakor a Pedagógus I. fokozat 8. kategóriájába kell besorolni, ahol 2018. augusztus 31-ig tartózkodik.

Ha azonban korábban nem rendelkezett a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel vagy szakképzettséggel, és – példaként – 2015. január 1-jén pedagógus munkakörben nyer alkalmazást, akkor az előző bekezdésben leírtak alapján kinevezésekor legalább hat éves munkaviszonyának beszámításával mentesül a gyakornoki fokozat követelményeinek teljesítése alól, azaz Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A fizetési kategória megállapításakor azonban kizárólag a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamokat, és a pedagógus szakképzettség megszerzése óta munkaviszonyban töltött időszakokat lehet figyelembe venni. Természetesen ebben az esetben is figyelembe kell venni az 1992. július 1. előtti összes munkaviszony időtartamát.

  1. Hogyan kell besorolnunk azt a pedagógust, aki a pedagóguspályáját többször megszakította, majd többször visszatért?

Talán ez a legbonyolultabb eset! Tegyük föl, hogy a változatos életvezetést kedvelő pedagógustársunk az egyes naptári években pedagógusként az alábbi napokat, illetve töredék éveket töltötte, míg a többi időt a versenyszférában teljesítette.

A munkaviszony kezdetekor a kolléga rendelkezett pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettséggel. Közben azonban három alkalommal is elhagyta a pályát, sőt a pálya elhagyásakor többször néhány hónapig nem is volt munkaviszonya, vállalkozóként pedig sem munkakörrel sem munkaviszonnyal nem rendelkezett. Az 1995-96-ban munka nélkül töltött négy hónappal még nem vesztett évet, így még 1998-ban elérte a három év munkaviszonyt, így 1998. január 1-jén került a 2. fokozatba. De az 1998-as és 1999-es két-két hónap munkanélküliséggel együtt a hat év munkaviszonyt már csak 2002-ben érte el, azaz három helyett négy évig volt a 2. fokozatban. A négy éves egyéni vállalkozói tevékenység és a további néhány hónapos hiányzó időtartamok miatt pedig nyolc évig tartott, míg túljutott a 6. fizetési fokozaton.

Felhívom a figyelmet, hogy a táblázat viszonylagos áttekinthetőségének megőrzése érdekében az érintett időszakban egyszer sem számoltunk a hétéves pedagógus továbbképzési kötelezettség teljesítését követő várakozási idő-csökkentéssel.

  1.  Ha a pedagóguspályát többször megszakító kolléga más intézményben kerül kinevezésre

Az előző szakaszban bemutattuk azt, hogy a pedagógus pályafutását több alkalommal meg-megszakító pedagógus besorolásakor hogyan kell meghatározni a fizetési fokozatot. Az eddigi fejezetekben azt is láttuk, hogy gyakran felborul az a főszabály, mely szerint a pedagógust háromévenként kell magasabb fokozatba sorolni (ld. az 1., 2., 3. és 5. fejezeteket). Ha egy intézményben a pedagógus munkakörét meg-megszakító pedagógus úgy dönt, hogy másik iskolában folytatja pályafutását, a besoroláskor akár váratlan helyzettel is szembe találhatja magát.

A probléma forrása az, hogy ha az első intézményben a pedagógus háromévenként egy-egy félévre kilépett a rendszerből (de egyik távolléte sem érte el az egy évet), akkor a január 1-jei feljebb soroláskor vélhetően nem éri hátrány. Ha ugyanis pl. 2010. január 1-jén lépett a 6. kategóriába, és 2011-ben 8 hónapot más szférában töltött, akkor 2013. szeptember 1-jén érné el az újabb három év közalkalmazotti jogviszonyt, de a Kjt. 65. § (1) alapján a tárgyév első napján, azaz 2013. január 1-jén kell magasabb kategóriába sorolni. Ha tehát a többszöri összes távolléte közül egyik sem érte el az egy évet, akkor az átsoroláskor nem éri hátrány.

Ha azonban másik intézményben helyezkedik el, akkor a kinevezésekor és besorolásakor a Kjt. 64. §-ában foglalt alábbi előírásokat kell figyelembe venni:

64. § (1) A közalkalmazott fizetési fokozatát közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján kell megállapítani.

(2)  A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a fizetési fokozat megállapításánál a várakozási időnek a 65. § (3)-(5) bekezdése alapján megelőzőleg történt csökkentését is figyelembe lehet venni.

Elsőként felhíjuk a figyelmet arra, hogy a várakozási idő csökkentését (pl. pedagógus továbbképzési kötelezettség hétévenkénti sikeres teljesítése esetén) figyelembe lehet venni, de ez nem törvényszerű.

Fontosabb ennél, hogy a kinevezéskor a közalkalmazott fizetési fokozatát nem az előző munkahelyén meglévő besorolására, hanem a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejére alapozva kell megállapítani. Ha tehát egy olyan pedagógus esetében, aki több hároméves ciklusában több alkalommal megszakította közalkalmazotti jogviszonyát (alkalmanként kevesebb, mint egy évre) összeszámoljuk a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtartamot, az a kieső időszakok miatt könnyen elérheti az egy (vagy több) évet. Ebben az esetben előfordulhat, hogy alacsonyabb fizetési fokozatba kell besorolni, mint amelyet előző intézményében már elért. Ugyanígy az is előfordulhat, hogy a besorolása ugyan nem változik, de következő fokozatba történő lépésének dátuma kitolódik.

 

  1.  Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött pedagógusok besorolása

Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben is gyakran előfordul, az egyházi fenntartásban működő intézmények esetében pedig kifejezetten gyakori az az eljárás, hogy a feladatok zökkenőmentes vagy folyamatos ellátása érdekében az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött pedagógust vagy más munkavállalót alkalmaznak. Tekintsük át, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógusokat milyen szabályok szerint kell besorolni.

Tekintettel arra, hogy a pedagógus életpálya szerinti besorolás szabályait a köznevelési törvény, a 326/2012. (VIII.30.) Kormányrendelet és a Kjt. egyértelműen meghatározza, az öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltött munkavállaló alkalmazása esetén kizárólag a pedagógus életpálya által meghatározott illetménnyel/munkabérrel lehet kinevezni. Tehát az öregségi nyugdíjkorhatárt elért, tovább foglalkoztatott pedagógusokat is be kell sorolni pl. a Pedagógus II. fokozat 14. fizetési kategóriájába. Ettől érvényesen eltérni nem lehet, mert a törvény minden pedagógus munkakörben foglalkoztatott esetében kötelezőként írja elő a pedagógus életpálya szerinti besorolást.

Természetesen a részmunkaidőben foglalkoztatott, az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött pedagógusok esetében ugyanígy kell eljárni azzal a különbséggel, hogy az általa ellátott óráknak a 22-26 órához viszonyított arányszámával kell meghatározni a munkabér konkrét összegét. Az, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus esetében a munkáltató a 22 vagy a 26 órával, esetleg ezek közötti értékkel számolja a munkaidő mértékét, a munkáltató döntésén múlik.

  1.  Beszámítható-e a besoroláskor, jubileumi jutalom számításakor a külföldön teljesített munkaviszony, pedagógus munkakörben eltöltött időtartam?

A Kjt. 87/A § így rendelkezik a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időről

87/A. §  (1)  E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c)  a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt,

d) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá

e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint

f)  a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,

g)  az e törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Kjtv.., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,

h) az állami vezetői szolgálati jogviszonyban,

i)  az állami tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál állami szolgálati jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, illetve munkaviszonyban … töltött időt.

A besoroláskor alkalmazandó időszámítási szabályt – amelyet a cikk korábbi részében már idéztem – a Kjt. 87/A § (3) határozza meg az alábbiak szerint.

87/A § (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,

b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát…

A fenti törvénycikkek rendelkeznek tehát a besoroláskor a fizetési fokozat megállapításánál figyelembe vehető időtartamokról, továbbá a közalkalmazotti jogviszonyként elismerhető idő meghatározásáról. Ezek a rendelkezések minden alkalommal a közalkalmazotti jogviszony, illetőleg a munkaviszony időtartamáról szólnak. Munkaviszonyt azonban kizárólag magyarországi munkáltatónál, közalkalmazotti jogviszonyt csak olyan magyarországi munkáltatónál lehet szerezni, amely a Kjt. hatálya alá tartozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy külföldön közalkalmazotti időt vagy a magyar jogszabályok szerint elfogadott munkaviszonyba beszámítható időt nem lehet szerezni.

Álláspontom alátámasztására idézem a Kúria 1252/2005. sz. munkaügyi elvi határozatából a következőket:

„A közalkalmazottat megillető felmentési idő mértéke megállapításánál - a fizetési fokozat megállapításától eltérően - az alapul szolgáló közalkalmazotti jogviszony időtartamába a külföldön munkaviszonyban töltött idő nem számítható be, mivel e munkaviszony nem a közalkalmazottak, illetve köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél állt fenn…

A felperes 1990. augusztus 31-éig Romániában munkaviszonyban töltött idejét a Kjt. 87. § (3) bekezdése alapján a fizetési fokozatba való besorolásnál figyelembe kellett venni. A felmentési idő tekintetében irányadó, a Kjt. 87. § (2) bekezdése szerint számított közalkalmazotti jogviszony időtartamába viszont az előbbi munkaviszony beszámítására nem ad lehetőséget a törvény, mivel felperesnek ez a munkaviszonya nem a közalkalmazottak, illetve köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél állt fenn. A munkaügyi bíróság ettől eltérő jogszabály-értelmezése téves.”

Idézem továbbá a Kúria 1063/2004. sz. munkaügyi elvi határozatából a következőket:

„A jubileumi jutalom szempontjából jogszerző időnek számító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő tartamába a külföldön munkaviszonyban töltött idő nem számítható be [Kjt. - perbeli időben hatályos - 87. § (2)-(3) bek., amely megegyezik a jelenleg hatályos 87/A. § (1) és (3) bek.-ével].

A felperes 1990. augusztus 31. előtt Romániában munkaviszonyban töltött idejét a Kjt. 87. § (3) bekezdése alapján a fizetési fokozatának megállapításánál figyelembe kellett venni. Ugyanakkor a Kjt. 87. § (2) bekezdése alapján számított közalkalmazotti jogviszony időtartamába az előbbi munkaviszony beszámítására a törvény nem ad lehetőséget, mivel nem a közalkalmazottak, illetve köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél állt fenn felperes e munkaviszonya. E tekintetben a Kjt. 87. § (2) bekezdés a) pontját a munkaügyi bíróság tévesen értelmezte.”

  1.  Milyen javaslatokat lehet megfogalmazni a munkáltatók és a fenntartók számára a téves besorolások megszüntetése, illetőleg további elkerülése érdekében?

Elsőként a vezetői körrel pontosan meg kell ismertetni a Köznevelési törvény pedagógus életpályára vonatkozó hatályos rendelkezéseit kiemelt figyelemmel arra, hogy a pedagógusok besorolását – fenntartótól függetlenül – a Kjt. előírásai szerint kell meghatározni.

  • Pontosan értenie kell minden munkáltatónak azt, hogy a Kjt. 87/A § hatályos előírásai szerint mely időtartamok vehetők figyelembe a fizetési fokozatok megállapításához.
  • A vezetői gyakorlat kötelező eljárásává érdemes tenni azt, hogy új munkavállaló kinevezésekor, munkaszerződésének megkötésekor részletesen meg kell vizsgálni a munkavállaló eddigi munkaviszonyait, közalkalmazotti jogviszonyait, és a besoroláskor figyelembe vehető idő alapján kell meghatározni a dolgozó besorolását.
  • A besoroláskor el kell kerülni azt a gyakori hibát okozó gyakorlatot, hogy a munkavállaló előző munkahelyén nyilvántartott besorolását feltétel nélkül korrektnek és pontosnak tekintjük, mert a korábbi hibás besorolás átvétele további téves besorolás alapját képezi.
  • Minden új munkavállaló esetében el kell készíteni a pedagógus továbbképzési kötelezettségének pontos nyilvántartását – figyelemmel arra, hogy a diplomaszerzés időpontjának függvényében jelentősen különbözik az egyes pedagógusok továbbképzési kötelezettségének kezdő dátuma,
    • meg kell határozni azt, hogy mely időpontban kellett csökkenteni a pedagógus várakozási idejét, el kell dönteni, hogy az az előírásoknak megfelelően megtörtént-e vagy sem,
    • világosan tisztában kell lenni azzal, hogy milyen mentességi szabályokat biztosít az Nkt. 2012. szeptember 1-jétől azon pedagógusok számára, akik pedagógus szakvizsgát szereztek, és milyen esetben biztosított mentességet a közoktatási törvény az újabb diplomát szerzett pedagógusok számára 2012. szeptember 1. előtt.
  • Minden pedagógus esetében érdemes felülvizsgálni a munkavállaló jelenlegi besorolását, áttekinthető táblázatot kell készíteni a besoroláshoz beszámítható időszakokról, valamint a várakozási idő csökkentésének időpontjáról.

Ez a cikk Word-ben itt letölthető: Pedagógusok_besorolási_problémái

 

 

 

A mappában található képek előnézete Raabe Akadémia-2018