Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tipikus besorolási problémák

2018.11.05

A pedagógusok leggyakoribb besorolási problémái

       A hozzám érkező kérdések közel fele mostanában a pedagógusok besorolási problémáival kapcsolatos annak ellenére, hogy a közelmúltban a tipikus besorolási kérdésekről már írtam. Ez a cikk ezen a linken érhető el: http://www.petroczigabor.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/besorolasi_problemak.html Most igyekszem bemutatni a leggyakrabban előforduló besorolási problémákat, amelyekkel kapcsolatban a legtöbbet kérdeznek. Cikkem végén a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásával, a nyugdíj melletti pedagógus munkavégzés lehetőségeivel foglalkozom.

  1. A besoroláskor előforduló tipikus alapeset

Mi, igazgatók, a pedagógusok besorolásakor leggyakrabban azzal a tipikus és egyszerű esettel állunk szembe, hogy a kolléga megszerezte a pedagógus diplomáját, majd folyamatosan pedagógus munkakört tölt be közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonybangyerekek-3.jpg. Ezekben az esetekben általában igen egyszerű a pedagógusok besorolása, hiszen ha az érintett például 1995-ben szerezte meg a pedagógusdiplomáját, akkor 1995-től 1997. december 31-ig az 1. kategóriában volt, majd háromévenként egy-egy kategóriával feljebb lépegetett. A hároméves rendet csupán az bolygathatja meg némileg, hogy 1998. január 1-jétől hatályba lépett a pedagógusok hétévenkénti kötelező továbbképzéséről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet, amelynek előírásai szerint hétévenként egy alkalommal a minimum 120 órás pedagógus-továbbképzési kötelezettség teljesítését követő év január 1. napjától egy évvel csökkenteni kell a pedagógusok egyes fokozatok közötti várakozási idejét. Azt kell tudni még ezzel kapcsolatban, hogy ez az előírás 2013. augusztus 31-ig volt hatályban, az ezt követő időszakban teljesített pedagógus-továbbképzést követően már nem csökkenthető a pedagógusok várakozási ideje.

Minden pedagógusnak érdemes saját besorolását ellenőriznie egy egyszerűen elkészíthető táblázat vagy Excel-tába segítségével, és meggyőződnie arról, hogy a besorolása a jogszabályban foglaltaknak valóban megfelel.

Ha a szóban forgó pedagógus életpályája nem az e pontban foglalt egyszerű alapesetet tükrözi, akkor már nem mindig ilyen egyszerű a helyes besorolás megállapítása, de kis figyelemmel minden érintett követni tudja a helyes besorolási szabályokat, amelyekről a következő pontokban fogunk beszélni.

  1. Milyen időtartamokat lehet beszámítani a pedagógusok besorolásakor?

Ha a pedagógus pályafutása nem az előző pontban foglalt alapeset szerinti, akkor nagyon gyakori, hogy sem a pedagógus sem pedig a munkáltató nincs tisztában azzal, hogy mely időtartamokat kell beszámítaparagrafus_jel.gifni a pedagógus életpálya szerinti besoroláskor. Ezek a szabályok függetlenek attól, hogy az adott pedagógus feladatait közalkalmazotti jogviszonyban vagy – például egyházi fenntartású intézmények pedagógusai esetében – nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem egyszerűen a Munka törvénykönyvének hatálya alatt látja el.

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kjt.) 87/A. §-a határozza meg azt, hogy melyek azok az időtartamok, amelyeket a pedagógusok besorolásakor kötelezően figyelembe kell venni.

Kjt. 87/A. §  (1)  E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni

a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt.

……

(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett,

b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá

c)  a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban…

…. eltöltött időt.

Felhívom a tisztelt olvasó figyelmét, hogy a cikkben a Kjt. szóban forgó 87/A. §-ának kizárólag a pedagógusok életpályáján tipikusan előforduló, ott leggyakrabban alkalmazható szakaszait idéztem, bizonyos nagyon ritkán előforduló szakaszokat, sorokat – a könnyebb áttekinthetőség és érthetőség érdekében – kihagytam.

A cikk e szakaszában idézett jogszabály szerint tehát a fizetési fokozat megállapításakor a közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban töltött idő mellett a besoroláskor be kell számítani azokat a munkaviszonyban töltött időtartamokat is, amelyek alatt a pedagógus a munkakörének betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezett.

Világítsuk meg ezt egy példával! Ha a pedagógus 1995 nyarán szerzett óvodapedagógusi diplomát, majd ezt követően nem pedagógusként dolgozott, hanem nem közalkalmazotti jogviszonyban (pl. a versenyszférában, vállalatnál, stb.) nem pedagógus munkakört töltött be, és ezt követően 2016-tól pedagógusként vállalt munkát, akkor a besoroláskor az 1995-től teljesített minden munkaviszonyt be kell számítani. Ez konkrét példánkban azt jelenti, hogy 2016-ban őt a Pedagógus I. fokozat 8. kategóriájába kellett besorolni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha 1995-től néhány évig pedagógusként dolgozott, majd ezt követően évekig nem pedagógus munkakört (nem közalkalmazotti jogviszonyban) töltött be. E szabály alkalmazásakor azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy azokat az időtartamokat, amelyek alatt a pedagógusnak nem volt semmiféle munkaviszonya, vagy nem munkaviszonyban egyéni vállalkozóként dolgozott, nem lehet figyelembe venni, hiszen a Kjt. szóban forgó paragrafusa a „munkaviszony időtartamának” beszámításáról szól.

Ennél is világosabb a Kjt. arról szóló rendelkezése, hogy a besoroláskor az 1992. július 1. előtti minden munkaviszony teljes időtartamát be kell számítani. Ennek az az egyszerű oka, hogy a Kjt. 1992. július 1-jén lépett hatályba, e dátumot megelőzően tehát senkinek nem volt közalkalmazotti jogviszonya.

  1. A nyelvvizsga hiányában diploma nélkül foglalkoztatott pedagógusok besorolása

Napjainkban meglehetősen gyakori vita folyik arról, hogy van-e ma Magyarországon pedagógushiány, vagy nincsen. Úgy gondolom, hogy a helyzet elég egyértelmű, ennek kifejtése azonban nem tartozik e cikk feladatai közé. Az azonban bizonyos, hogy – főként a kistelepüléseken – gyakori problémát jelent az óvodapedagógusok és más pedagógusok hiánya. Nyilvánvalóan ezért gyakori probléma amunka-2.jpg pedagógusok körében az, hogy az alkalmazni kívánt kollégának – nyelvvizsga hiányában – még nincs meg a diplomája annak ellenére, hogy az óvodapedagógusi (vagy más pedagógusi) felsőfokú képzés abszolutóriumával már rendelkezik, azaz a képzés feltételeit – a nyelvvizsga kivételével – már teljesítette. A cikk e részében írottak természetesen nem csak a diploma hiányában foglalkoztatott óvodapedagógusokra, hanem a nyelvvizsga hiányában diploma nélkül bármely pedagógus munkakört betölteni kívánó összes pedagógusra vonatkozik.

A Köznevelési törvény (a továbbiakban: Nkt.) 99.§-ában 2015. január 1-jétől lehetőséget biztosít arra, hogy a nyelvvizsga hiányában pedagógus diplomával nem rendelkező, de a megfelelő abszolutóriummal rendelkező személyek – bizonyos feltételekkel – törvényesen pedagógus munkakört tölthessenek be.

Nkt. 99. § (14)  Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette. Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a gyakornok az előírt határidőig a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

Az első feltétel rögtön azzal foglalkozik, hogy ezzel a módszerrel csak akkor alkalmazhatunk egy pedagógust, ha minden egyes végzettségi és szakképzettségi feltétellel rendelkező személlyel a pedagógus munkakör nem tölthető be. Ha tehát például pályázatot hirdetnek meg egy munkakörre, és az érvényes pályázatot benyújtók közül az egyik rendelkezik pedagógusdiplomával, míg a másiknak nyelvvizsga hiányában még nincs meg a diplomája, akkor szabálytalan a nyelvvizsga hiánya miatt diplomával nem rendelkező személy kinevezése, hanem a minden követelményt teljesítő szakképzett kollégát kell kinevezni az adott munkakörbe.

A következő fontos rendelkezés arról szól, hogy a nyelvvizsga hiányában így foglalkoztatott pedagógus kizárólag gyakornoki fokozatban alkalmazható még akkor is, ha – például – korábbi életpályáján hat évnél több munkaviszonyt teljesített nem pedagógus vagy akár részben nem pedagógus munkakörökben. Ha a hat évnél több munkaviszonnyal rendelkező pályázónak meglenne a nyelvvizsgája és a pedagógusdiplomája is, akkor a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a hat év munkaviszonyra való tekintettel mentesülhetne a gyakornoki követelmények teljesítése alól, és kinevezésekor a Pedagógus I. fokozatba kerülne. Mivel az Nkt. 99.§ (14) bekezdése határozottan úgy rendelkezik, hogy nyelvvizsga hiányában diplomával nem rendelkező személyt csak gyakornoki fokozatban lehet alkalmazni, a hat év munkaviszony beszámításáról szóló szabályt esetében nem lehet alkalmazni.

A harmadik szempont a rendelkezésnek az a lényeges része, hogy a nyelvvizsga bizonyítvány hiányában pedagógusdiplomával nem rendelkező személyt határozott időre, legföljebb a gyakornoki idő leteltéig lehet kinevezni. Ha tehát a nyelvvizsgával nem, de a pedagógus szakképzettség minden más elemével rendelkező személyt a munkáltató 2018. szeptember 1. napjától kinevezi pedagógus munkakörbe, akkor a határozott időre szóló munkaszerződése 2020. augusztus 31-ig szólhat. Figyelemmel kell azonban lennünk arra is, hogy az iskolákban a gyakornokok minősítését csak a tanítási év időtartama alatt lehet lebonyolítani, ezért a gyakornoki vizsgát – a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 2.§ (6)/b bekezdésében foglaltak szerint – május hónapban kell megszervezni. A nyelvvizsgát tehát célszerű eddig az időpontig megszerezni.

Ha a gyakornoki fokozatban nyelvvizsga hiányában határozott időre foglalkoztatott pedagógus a két év gyakornoki idő alatt a nyelvvizsga-bizonyítványt nem szerzi meg, akkor az idézett jogszabályi rendelkezés utolsó mondatának elrendelése alapján pedagógus jogviszonya, munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak nincs mérlegelési joga abban a kérdésben, hogy megszünteti-e a nyelvvizsga követelményeit nem teljesítő gyakornok munkaviszonyát vagy sem, a munkaviszony megszüntetése a gyakornoki idő lejáratának napján kötelező. Nincs arra sem lehetőség, hogy a nyelvvizsga-követelményeket nem teljesítő gyakornokot ismételten két évre gyakornoki fokozatba nevezze ki a munkáltató, hiszen az Nkt. szóban forgó 99. § (14) bekezdése világosan azt tartalmazza, hogy legföljebb egy alkalommal lehet ezzel az eljárással pedagógust foglalkoztatni.

Gyakori kérdés az is, hogy a nyelvvizsga hiányában gyakornoki fokozatban foglalkoztatott pedagógus szerez-e az így töltött két évben szakmai gyakorlatot vagy sem. Erre kedvező választ adhatunk a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, amely szerint – 2016. X. 28-i hatályba lépéssel – minden jogszerű foglalkoztatásban töltött idő beszámítható a szakmai gyakorlatba, így a fizetési fokozatok közötti várakozási időbe is. Mivel az Nkt. 99.§ (14) bekezdése szerint a nyelvvizsga hiányában diploma nélkül, de a többi szükséges szakképzettség birtokában gyakornoki fokozatban alkalmazott pedagógus foglalkoztatása törvényes, az így eltöltött időtartam részét képezi a szakmai gyakorlati időnek is.

  1. A pedagóguspályát elhagyó, majd később visszatérő kollégák esete

Ebben az esetben a pedagógus a pedagógus munkaviszonyának megszüntetésekor már nyilvánvalóan rendelkezett a munkakörének betöltéséhez szükséges végzettséggel és szakképzettséggel, ezért esetében alkalmazni kell a Kjt. 87/A. §-ának már ismert (3) bekezdését, a következőket tartalmazza.

87/A. (3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni

  1. a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett.

A fenti rendelkezés következményeként a szóban forgó pedagógust ugyanabba a fizetési kategóriába kell besorolni, amelyben akkor lenne, ha nem hagyta volna el a pedagóguspályát. Ennek egyetlen feltétele az, hogy a két pedagógus jogviszony közötti időintervallumban végig munkaviszonyban legyen.

  1. Nyugdíjas munkavállaló pedagógusok besorolása és foglalkoztatása

Gyakori esetként találkozunk azzal a problémával is, hogy az intézmények – elsősorban a pedagógusi feladatok ellátása érdekében – öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kollégákat vagy a nők 40 éves jogosultsági idejével nyugdíjra jogosult pedagógusokat – nyugdíjasokat – kívánnak foglalkoztatni. Vizsgáljuk meg azt a problémát, hogy ebben az esetben hogyan kell besorolni a nyugdíjas pedagógusokat, milyen fontos szempontokra kell figyelemmel lennünk a munkaszerződés elkészítésekor.

A foglalkoztatottak pedagógus életpálya szerinti besorolásának szabályait a Köznevelési törvény, a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet és a Kjt. egyértelműen és együttesen határozzák meg. Ebből az következik, hogy a nyugdíjas munkavállalókat kizárólag a pedagógus életpálya által meghatározott illetménnyel/munkabérrel lehet besorolni. Ettől jogszerűen eltérni nem lehet, mert a törvény minden pedagógus munkakörben foglalkoztatott esetében kötelezőként írja elő a pedagógus életpálya szerinti besorolás alkalmazását.

A nyugdíjas pedagógusok illetményét/munkabérét tehát – a többi pedagógussal azonosan – kizárólag a pedagógus végzettsége, valamint a Kjt. 87/A. §-ában a besoroláskor figyelembe veendő időtartamok alapján kell nyugdijas.jpgmeghatározni. A nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásakor tehát nincs semmiféle helye a munkáltatói mérlegelésnek, a munkavállalóval kötött szóbeli vagy írásbeli megállapodásnak, mert a nyugdíjas pedagógust a pedagógus életpályára vonatkozó hatályos jogszabályok alapján kell besorolni. Ha tehát az érintett személy egyetemi (MA) végzettséggel rendelkezik, továbbá eredményes Pedagógus II. fokozatú minősítési eljáráson esett át, valamint rendelkezik a pedagógusdiploma megszerzését követő 42 év munkaviszonnyal, akkor őt a Köznevelési törvény 7. sz. mellékletében foglaltak alapján a legmagasabb, azaz 15. fizetési kategóriába kell besorolni az egyetemi szintű végzettséghez járó, az illetményalap 205%-ával azonos bérezéssel. Természetesen abban az esetben, amikor a nyugdíjas pedagógust részmunkaidőben kívánja foglalkoztatni a munkáltató, akkor az ellátott feladattal időarányosan kell meghatározni a munkavállaló illetményét vagy munkabérét.

A nyugdíjas pedagógusok határozott vagy határozatlan időre szóló kinevezésekor azonban figyelemmel kell lenni arra is, hogy a közalkalmazottként (az állami vagy önkormányzati munkáltatónál, a tankerületi fenntartásban működő intézményekben) foglalkoztatni kívánt nyugdíjas pedagógusok esetében igen lényeges korlátozások vannak hatályban. Ezek közül a közszférában foglalkoztatott pedagógusokat leggyakrabban az a rendelkezés érinti, hogy a nyugdíj megállapítását követően létesített új munkaviszony esetében a munkaszerződés létrejöttét követő hónap első napjától az új munkaviszony megszűnési hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását. Ez annyit jelent, hogy a nyugdíjas közalkalmazottaknak el kell dönteniük, hogy a közszférában létesítendő új közalkalmazotti jogviszonyért járó illetményt, vagy a nyugdíjat választják; a kettő egyszerre nem vehető igénybe.

A nem közalkalmazotti szférába tartozó köznevelési intézményekre – így az egyházi vagy alapítványi fenntartásban működő iskolákra, óvodákra és más intézményekre – az előző bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik, ezekben az intézményekben az öregségi nyugdíj folyósítása mellett is lehet pedagógus jogviszonyt létesíteni és fenntartani.

A nők 40 éves jogosultsági idejével nyugdíjjogosultságot szerzett személyekre azonban egy másik szabály is hatályban van, amely szerint a kedvezményes nyugdíj mellett munkát végző nők éves jövedelme nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 18-szorosát (ez 2018-ban 18 x 138 eFt, azaz 2,484 millió Ft). Amennyiben egy adott naptári évben a nyugdíj melletti kereset meghaladja ezt az összeget, a nyugdíj folyósítását – a felső korlát meghaladását követő hónap első napjától kezdődően – szüneteltetni kell.

Egyelőre nincsenek olyan hitelt érdemlő hírek, hogy 2019-ben a kormányzat a nyugdíjasokat érintő korlátozásokat eltörölné vagy jelentős mértékben módosítaná. Amennyiben ilyen jogszabályok hatályba lépnek, okvetlenül és örömmel fogjuk tájékoztatni a kedves olvasókat!

Ha idáig eljutott, megérdemli, hogy a cikket Word-ben is letölthesse:

Tipikus_besorolási_problémák

 

A mappában található képek előnézete Kirándulás_a_Bükkben_2016