Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A mesterképzés titkai

2013.01.27

Főiskolai alapdiplomával rendelkező motivált kollégáink - igen helyesen - arra törekszenek, hogy egyetemi szintű mesterdiplomával emeljék képzettségük szintjét. A mesterképzésbe való jelentkezésük egyik (helyeselhető) praktikus indoka az, hogy F-ből (szakvizsgázott pedagógus esetén G-ből) H fizetési osztályba (szakvizsgázottnál I-be) kerülve nem elhanyagolható mértékben emelkedik meg az illetményük.

A diploma megszerzése után azonban a munkáltató sokszor nem fogadja el a mesterdiplomát a pedagógus kinevezésének megfelelő munkakörben szükséges végzettségnek és szakképzettségnek, azaz a mesterdiploma megszerzése (részben) hiábavalónak bizonyult. Sokszor fordulnak hozzám igazgató és pedagógus kollégák a kérdéssel: mi a helyes eljárás. Mikor kell magasabb fizetési osztályba sorolni a mesterdiplomát szerzett pedagógust?

Mit mond erről a jogszabály? A Kjt. 63. § (1) bekezdése szerint, ha a munkavállaló több olyan végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik, amelyikkel az adott munkakör betölthető, akkor a meglévő legmagasabb végzettsége alapján kell besorolni. Tehát ha egy általános iskolában tanító tanár a főiskolai szintű fizika szakos diplomája mellett megszerzi a fizika mesterdiplomát, akkor kötelező a magasabb végzettség, azaz a mesterdiploma alpján H-ba (szakvizsga megléte esetén I-be) átsorolni. Ennek időpontja a diploma bemutatását követő hónap 1. napja, hiszen a besoroláskor alkalmazni kell a Kjt. 61. § (1) és 63. § (1) bekezdését.

A 138/1992. (X.8.) Korm. r. 1. sz. melléklete tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek meghatározzák, hogy az egyes pedagógus munkakörök mely fizetésési osztályokkal tölthetők be. Ennek alapján a tanítói munkakör csak F és G,  a tanári  munkakör azonban (általános és középiskolában egyaránt), könyvtárostanári, gyógypedagógusi, kollégiumi nevelői, stb. munkakörök F, G, H, I és J fizetési osztályokba sorolhaltó végzettségekkel tölthetők be.

1. példa: Magyar-történelem szakos főiskolai diplomával rendelkező tanár általános iskolában tanít magyart és történelmet. Megszerzi a történelem mesterdiplomát. Mivel magyar-történelem szakos tanári státusa ellátható mindkét szakképzettséggel és végzettséggel, a munkáltatónak el kell ismernie a mesterdiplomát. Ha szonban szakképzettségével csak magyart tanít, akkor a mesterdiplomáját nem kell a munkakör betöltéséhez szükségesnek elismerni.

2. példa: Angol szakos főiskolai diplomával rendelkező kolléga angoltanárként van kinevezve. Elvégzi a "Tehetségfejlesztő tanár" mesterképzést, és egyetemi szintű diplomáját bemutatva kéri magasabb fizetési osztályba sorolását. A munkáltató ilyenkor törvényesen mondhatja azt, hogy az angoltanári munkakör betöltéséhez nem ismeri el szükségesként a tehetségfejlesztő mestertanári diplomát, ezért nem sorolja át a kollégát. Ha azonban szükségesnek ítéli meg, akkor adhat a kollégának tehetséggondozó, versenyfelkészítő, stb. órákat, sőt a kinevezését is megváltoztathatja idegen nyelvtanár/tehetségfejlesztő tanár kettős munkakörre, hiszen mindkettőhöz kötelező óraszámot kell kapcsolni.

3. példa: Matematika-kémia szakos főiskolai szintű diplomával rendelkező tanár kolléga megszerzi a "Mérés-értékelés mestertanár" diplomát. A 2. példában szereplő esethez hasonlóan a munkáltató korrekt módon dönthet úgy, hogy ez a szakképzettség nem feltétlenül szükséges a kinevezésben szereplő munkakör ellátásához. Még akkor sem, ha a kolléga rendszeresen részt vesz az iskolai statisztikák elkészítésében, az iskolai mérések elemzésében. Ő ugyanis mat-kémia szakos tanári munkakörbe van kinevezve.

4. példa: Az előző példában szereplő tanár kollégának intézményvezetői vagy intézményvezető-helyettesi megbízása van. A munkáltató ebben az esetben - véleményem szerint - bátran dönthet úgy, hogy a mérés-értékelés mestertanári végzettséget elfogadja a munkakör ellátásához szükséges szakképzettségként, azaz a vezető kollégát a korábbi F-ből (vélhetően inkább G-ből) H-ba (vélhetően inkább I-be) sorolja át.

Milyen tanácsokat lehet megfogalmazni a mesterdiplomás képzésre készülőknek?

  1. A beosztásuknak megfelelő mesterképzést válasszanak, ha nehezebb is a megszerzése: pl. mat-fiz. szakos tanár válasszon matematika vagy fizika mesterképzést.
  2. Legyünk óvatosak azokkal a jól hangzó mesterképzésekkel, amelyeket várhatóan nem fog elismerni a munkáltató: mérés-értékelés szakos, tehetségfejlesztő, szabadidőszervező, stb. mestertanár.
  3. Mielőtt a mesterképzés mellet döntünk (talán az 1. esetet kivéve) okvetlenül egyeztessünk a munkáltatóval (tudom, hogy az állami oktatásban ez jelenleg nem olyan egyszerű!) arról, hogy a mesterdiploma megszerzését követően azt el tudja-e ismerni a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettségnek, vagy szándékozik-e módosítani a betöltendő munkakört a megszerzendő mesterdiploma hasznosítása érdekében. Nem haszontalan dolog a szóbeli megállapodást a képzés megkezdése előtt tanulmányi szerződésben rögzíteni.
  4. Az óvónők, tanítók számára is van mesterképzés, őket azonban nem lehet átsorolni, mert a 138/1992. (X.8.) Korm.r. 1. sz. melléklete miatt „H” és „I” fizetési osztályban az óvodapedagógus és a tanító nem lehet. Egyetemi végzettségük lesz, de besorolni úgy kell, mintha még mindig csak főiskolai diplomájuk lenne. (Köszönet Vízvári Tamás szerkesztő úrnak a kiegészítésért!) Tanítók számára egyetlen üdítő kivétel a tanárrá váláshoz: pedagógia tanári mesterképzés (ld. lentebb).

Milyen munkakörökhöz milyen mesterképzés javasolható, és milyen nem?

  1. Magyar-történelem, angol-német, mat-fiz, stb. (szokásos!) tanári munkakörök esetében véleményem szerint kizárólag valamelyik szakhoz kapcsolódó mesterdiploma a biztos választás.
  2. Család- és gyermekvédő tanár: részben vagy egészben gyermek- és ifjúságfelelős munkakört betöltő kollégának javasolható. Vigyázat: a gyiv-felelős munkaköre nem köthető kötelező óraszámhoz!
  3. Pedagógia tanár: A köznevelési tv. 98.§ (1) bek. szerint az egyéb foglalkozások (így a napközi) elláthatók bármely pedagógus szakképzettséggel, így a pedagógia mestertanárival is. Mivel azonban a tv. 3. sz. mellékletében az 1-8. évfolyamon pusztán pedagógia szakos diplomával (egyéb foglalkozásokat sem) nem lehet valaki alkalmazásban, a pedagógia mesterképzés azoknak ajánlható, akiknek van másik tanári vagy tanítói szakképzettségük, és "egyéb" foglalkozást (napközi, sportfoglalkozás, stb.) is tartanak.
  4. Tanterv-fejlesztő mestertanár: csak annak merném javasolni, aki tantervfejlesztő tanári munkakört tölt be, ilyen meg szerintem egyetlen egy sincsen. A jelenlegi köznevelési koncepcióban ez téves út.
  5. Könyvtáros mestertanár: könyvtáros-tanár beosztású vagy megosztott munkakör esetében részben ilyen munkakört ellátó kollégák számára javasolható. Másoknak még akkor sem, ha az oktatásban rendszeresen használja az iskolai könyvtárt.

Letölthető innen: A mesterképzés titkai

 

A mappában található képek előnézete Eszterházy-2012