Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Új munkakörök a köznevelési törvényben

2016.08.20

Új munkakörök a köznevelési törvényben 2016. szeptember 1-jétől

2016. szeptember 1-jei hatállyal a köznevelési intézményekben módosítanunk kell minden pedagógus kinevezését, hiszen a pedagógus életpálya „elhúzódó” béremelésének utolsó előtti elemeként kb. 3,5%-kal emelkedik a pedagógusok illetménye, illetőleg munkabére. Sok pedagógus esetében azonban módosítanunk kell a kinevezésben szereplő munkakör megnevezését is, hiszen a köznevelési törvény 3. sz. mellékletének 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása ezt sok esetben – főként a középiskolákban – szükségessé teszi. Az új munkakörök megnevezésénél és rövid leírásánál megjelöljük a 3. sz. melléletnek azt a sorát is, amelyben az új vagy megváltozott munkakör felsorolása szerepel.

A legtöbb változást talán a gimnáziumokban a 6. sorban új elemként megjelenő gimnáziumi tanár munkakör indukálja, ez a munkakör a középfokú nevelés-oktatásban a 9-12. évfolyamon alkalmazható, betöltésének feltétele a tantárgynak megfelelő szakos, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú végzettség és szakképzettség.

Új munkaköri megnevezés a 32. sorban megjelenő közismereti tantárgyat oktató középiskolai tanár munkakör, amelyet a középfokú oktatásban a szakgimnáziumok 9-12. évfolyamán, illetve a szakközépiskolák 12-13. évfolyamán. Ennek betöltéséhez a tantárgynak megfelelő szakos, egyetemi szintű vagy mesterfokozatú végzettség és szakképzettség szükséges. Az eddigiekben a szakközépiskolában közismereti tantárgyakat tanító pedagógusok megnevezése középiskolai tanár volt.

Szintén új munkaköri az új szakközépiskola szakképzési évfolyamán a 33. sorban újként megjelenő közismereti tantárgyat oktató tanár munkakör megnevezése, amelyet a tantárgynak megfelelő szakos végzettséggel és szakképzettséggel lehet betölteni.

Megváltozik a 11. sorban a művészeti szakgimnáziumokban az eddig szokásos tanár munkakör szakmai tantárgyat tanító tanár megnevezésre, betöltésének feltétele továbbra is a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú egyetemi szintű vagy mesterfokozatú tanár, művészeti tárgynak megfelelő művész. Hasonlóképpen változik meg a 10. sorban az alapfokú művészeti iskolákban és a művészeti szakközépiskolákban az eddigi tanár munkakör szakmai tantárgyat tanító tanár megnevezésre, betöltésének feltétele továbbra is a művészeti tárgynak megfelelő szakirányú tanári, művészeti tárgynak megfelelő művész szakképesítés.

A 2017. szeptember 1-jétől az intézményrendszerben megjelenő új iskolatípusban, a készségfejlesztő iskolákban a gyakorlati oktatást végző évfolyamokon – szakképzettségük függvényében a 30-31. sorokban szereplő információk alapján – a tanár a szakmai elméleti oktatásban vagy a szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató pedagógus munkakörökre lehet kinevezni a dolgozókat.

Új munkakör a 29. sorban szereplő együttnevelést segítő pedagógus, amely minden iskolatípusban a gyógypedagógus és a konduktor munkakörre meghatározott végzettség és szakképzettség birtokában tölthető be. Az együttnevelést segítő pedagógus lehet utazó gyógypedagógus vagy utazó konduktor, de az iskolák által foglalkoztatott gyógypedagógus vagy konduktor is.

Kisebb változás van a 8. sorban szereplő munkakörök megnevezésében: a „tanár a szakmai elméleti oktatásban” megnevezés helyett a „szakmai elméleti tantárgyat oktató tanár”

Nincs ugyan változás a következőkben említett munkakörök megnevezésében, de – tapasztalataim szerint – sok iskolában még mindig hibás az ebben foglalkoztatott pedagógusok munkakörének megnevezése:

  • idegennyelvtanár
  • ének-zene tanár
  • testnevelő

Ezek a fentebb felsorolt munkakörök minden iskolatípusban egységes megnevezést kaptak.

Gyakran felvetődik még, hogy szakmailag helyes vagy szükséges-e a tanári munkakörökben az, hogy a pedagógust pl. matematika-fizika szakos tanár vagy történelem-földrajz szakos gimnáziumi tanár munkakörbe nevezzük ki, vagy elegendő a tanár, illetve gimnáziumi tanár munkakör megnevezése a kinevezésben. Tekintettel arra, hogy a köznevelési törvény 3. sz. melléklete egyszerűen a tanár, gimnáziumi tanár megnevezést alkalmazza, ezek használata – a szak megjelölése nélkül – törvényesnek tekinthető. Mivel azonban az egy vagy két szak tanításának nincs bérezésben megjelenő következménye, ezért nem szükséges a tanítható szakok megjelölése a kinevezésben.

Gyakori probléma még az, hogy a kétszakos, pl. angol és történelem szakos tanárt, vagy a matematika-testnevelés szakos gimnáziumi tanárt milyen munkakörbe kell kinevezni. A köznevelési törvény konzekvens alkalmazásával az első példában felsorolt pedagógust tanár/idegennyelvtanár, a másodikat gimnáziumi tanár/testnevelő kettős munkakörbe kell kinevezni.

 

A mappában található képek előnézete A feleségem virágai-2015