Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szabadság kiadása a munkavállaló kérése szerinti időpontban

2017.02.01

A hét munkanap szabadság időpontjának meghatározásához való jog

a Munka törvénykönyvében

Mt. 122. § (2) A munkáltató évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Ennek során a 121. § megfelelően irányadó. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A munkavállalók hét munkanapra kiterjedő szabadságának igénybe vétele általános munkavállalói jog. Ennek kifejtése és jogszabályokkal való alátámasztása e cikk témája.

A pedagógusok szabadságának kiadásával kapcsolatos speciális szabályozást a 326/2012. (VIII.30.) Kormányrendelet tartalmazza az alábbiak szerint:

30. § (4) A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

Ez a speciálisan pedagógusokra vonatkozó rendelkezés azonban semmiképpen nem jelenti a Mt. 122.§-ban foglaltak felülírását vagy korlátozását már csak azért sem, mert a kormányrendelet alacsonyabb rendű jogszabályként nem írhatja felül a Munka törvénykönyvében meghatározott törvényi előírásokat. A Kjt. IV. fejezte szabályozza a munkaidővel és a pihenőidővel kapcsolatos szabályokat. A Kjt. minden egyes fejezetének végén közli a Munka törvénykönyvének azokat a szakaszait, amelyek a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalókra nem érvényesek. A vizsgált IV. fejezet végén az alábbi előírások szerepelnek:

Kjt. 59. § (1) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében

a) az Mt. munka- és pihenőidőről szóló rendelkezései (XI. Fejezet) közül a 92. § (4) bekezdése, a 116-117. §, a 118. § (4) bekezdése, a 119. § (2) bekezdése, a 123. § (6) bekezdése és a 135. § (4)-(6) bekezdése nem alkalmazható;

(5) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 298. § (7) bekezdése nem alkalmazható.

Megállapítható tehát, hogy a Kjt-nek a pihenőidőre (szabadságra) vonatkozó speciális rendelkezései nem terjednek ki az Mt. 122. §-ában foglalt általános érvényű rendelkezések módosítására, így az Mt. 122. §-ban foglaltak minden munkavállalóra, így a közalkalmazottakra is érvényesek.

Értelmezzük a munkavállaló által meghatározható időpontban igénybe vehető hét nap szabadsággal kapcsolatos rendelkezések célját és alkalmazásának körülményeit! Az évi hét munkanap szabadság időpontjának meghatározási lehetősége – mint a fentiekben láthattuk – minden munkavállalót megillet, így a pedagógusokat is. Szigorú feltétele azonban az igénybe vételnek az, hogy azt a munkavállalónak legalább 15 nappal az igénybe vétel előtt be kell jelentenie. Az esetleges viták elkerülése érdekében a bejelentést (vagy inkább kérelmet) írásban érdemes benyújtani a munkáltató számára.

Milyen esetekben szokott szükségessé válni a munkavállaló a szóban forgó hét nap igénybe vétele. Gyakori eset, hogy fontos családi esemény miatt, más esetekben családtag betegsége miatt, sokszor családi utazás érdekében igénylik a dolgozók a szokásostól eltérő időpontban a szabadságot. Az is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a dolgozók iskolarendszerű tanulmányi kötelességeik, esetleges vizsgáik letétele és az azokra történő felkészülés érdekében veszik igénybe ezeket a napokat, hiszen 2012. július 1-jétől a Mt. már nem teszi kötelezővé a munkáltatók számára az úgynevezett „tanulmányi szabadság” biztosítását. A pedagógusokra vonatkozóan a fent ismertetett kormányrendelet meghatározza, hogy szabadságukat elsősorban a nyári szünetben kell kiadni, és az iskolai-óvodai munka szervezése szempontjából ez teljes mértékben érthető is. Helytálló az a rendelkezés is, amely a nyári szünetben ki nem adható napokat az őszi, téli vagy a tavaszi szünetre rendeli átcsoportosítani. Az „elsősorban” szó azonban megengedi az ettől eltérő időpontban való kiadást, a Mt. pedig – a pedagógusokra vonatkozó szabályoktól függetlenül – minden munkavállaló számára lehetővé teszi a rendkívüli élethelyzetekhez igazítható szabadság igénybe vételét. Fontos szabály az is, hogy ezt a hét napot legföljebb két részletben lehet igénybe venni.

A Mt. által biztosított rendelkezés nem jelenti azonban azt, hogy a szóban forgó hét nap szabadságot bármikor lehet igényelni, és azt a munkáltatónak okvetlenül biztosítania kell. Ha például a pedagógus december elején nyújtja be az ezzel kapcsolatos igényét, akkor könnyen meglehet, hogy a munkáltató már nem tudja kiadni a kért szabadságot, mert már nincs elegendő szabadságnapja a munkavállalónak. Az is jogos elvárás a pedagógusokkal szemben, hogy a szeptember-decemberi időszak terhére igényelt napokat már a nyári szünet megkezdése előtt jelentsék be munkáltatójuknak, hogy a nyári időszakban kiadott szabadságot (és a munkavállaló nyári időszakban letöltendő munkanapjait) ennek ismeretében tudják tervezni.

A pedagógusok munkáltatója az így igényelt szabadságnapok helyett a munkavállalót a nyári (vagy éppen az őszi, téli vagy tavaszi) szünet napjainak egy részében kötelezi munkavégzésre. Semmiképpen nem javaslom azt a gyakori munkáltatói hozzáállást, hogy „nyáron úgy sincs semmi munka az iskolában”, ezért „elengedem” a pedagógust. Ez ugyanis szinte törvényszerű visszaélésekre vezet a pedagógusok között. A pedagógusoktól viszont morális alapon elvárható, hogy a szóban forgó hét napot (vagy annak egy részét) valóban csak akkor vegyék igénybe, ha másként nem oldható meg az életükben jelentkező probléma.

Az is helyes munkáltatói magatartás, ha az intézmény vezetője a naptári év első napjaiban szabadságolási tervet készít, és azt közzéteszi az intézményben annak érdekében, hogy a pedagógusok és más munkavállalók az ott szereplő dátumokra alapozva a lehető legnagyobb önállósággal, és a munkáltatóval szemben fennálló felelősségérzettel tervezhessék szabadságukat.

 

A mappában található képek előnézete A feleségem virágai-2015