Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pedagógusok határozott idejű alkalmazása

2015.07.19

A határozott idejű munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony létesítésének szabályai

Fordítsuk figyelmünket arra a problémára, hogy a köznevelési intézményekben alkalmazott pedagógusokat mely esetekben és mennyi időre lehet határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatni. A cikkünkben leírtak az állami intézményfenntartó és az önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra (és más munkakörökben dolgozókra) vonatkoznak. Az egyházi és magán fenntartású köznevelési intézményekben dolgozókra azonban részben más szabályok érvényesek, amelyekre szintén kitérünk.

 

1. Közalkalmazott pedagógusok határozott időre történő foglalkoztatása

A köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók döntő többsége közalkalmazotti jogviszonyban látja el pedagógusi feladatait. Esetükben a Kjt. határozza meg, hogy a kinevezés általában határozatlan időre szól:

Kjt. 21. § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.

(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -

a) helyettesítés céljából, vagy

b) meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására

létesíthető határozott időre történő kinevezéssel.

(5) A közalkalmazotti jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg a (2) bekezdésben foglaltaknak.

A közalkalmazottat tehát csupán egy pedagógus tartós távollét miatt szükségessé vált helyettesítése esetében lehet határozott időre alkalmazni, a kinevezés az általános érvényű szabály szerint azonban határozatlan időre szól. Nem lehet tehát egy pedagógust üres álláshelyen „próbaként” pl. egy év határozott időre alkalmazni, kinevezését határozatlan időre kell adni. Ha a határozott időre kinevezett pedagógus egy tartósan távol lévő kolléga helyettesítésére nyer kinevezést, akkor határozott időre szóló munkaszerződésének lejártaként ezt kell feltüntetni: „X.Y tartósan távol lévő pedagógus munkába történő visszatérésének időpontjáig, várhatóan 2018. március 2-ig.” Az sem törvényes tehát, hogy a tartósan távol lévő helyettesítésére több alkalommal egyéves határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatják a pedagógust. Az idézett jogszabály szerint abban az esetben, ha a határozott időre kinevezett pedagógus kinevezése nem a fenti okok miatt történt, kinevezését határozatlan idejűnek kell tekinteni, azaz írásos kifogás benyújtása esetén a munkáltató köteles a munkaszerződést határozatlan idejűvé módosítani.

 

2. Az egyházi és magán fenntartású intézményekben dolgozó pedagógusok határozott időre szóló foglalkoztatása

Az egyházi és magán fenntartásban működő köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusok nem közalkalmazotti státusban vannak, kinevezésük, foglalkoztatásuk a Mt. szabályai szerint történik. Kivételt képeznek a köznevelési törvény, valamint az egyházak jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alábbi előírásai alapján értelmezhető foglalkoztatási szabályok, amelyekben a közalkalmazotti szabályokkal azonos elbánást határoz meg a jogalkotó a Mt. hatálya alatt foglalkoztatott munkavállalók számára  is:

Nkt. 65. § (10) Az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász pótszabadságának meghatározására a pedagógus- munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

2011. évi CCVI. törvény 20. § (2) A 9. § (1) bekezdése szerinti feladatot ellátó egyházi jogi személynél az ilyen feladathoz kapcsolódóan foglalkoztatottak munkaviszonyának tartalma a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő vonatkozásában a közalkalmazotti jogviszonyhoz igazodik. Az ilyen foglalkoztatottakra az állami vagy a helyi önkormányzati intézmények foglalkoztatottaira vonatkozó központi bérpolitikai intézkedések azonos feltételekkel terjednek ki.

 

A köznevelési törvény és az egyházak jogállásáról szóló törvény előírásai – mint fentebb olvashatjuk – az egyházi és magánintézményekben foglalkoztatott pedagógusok rendkívüli munkavégzésére, munkaidejére, pihenőidejére, díjazására és pótszabadságára vonatkozóan rendelik el azt, hogy a közalkalmazottakra érvényes szabályok szerint kell a munkáltatónak eljárnia. Ez azt jelenti, hogy a határozott időre szóló kinevezésekre vonatkozó közalkalmazotti szabályokat (ld. Kjt. 21. § előírásai) az egyházi és magán fenntartású intézmények munkáltatóinak nem kell alkalmazniuk. Ezekben az intézményekben tehát lehetséges a pedagógusok és más munkavállalók határozott időre történő kinevezése is, ebben az esetben is be kell azonban tartani az Mt. cikkünk következő fejezetében szereplő előírásait.

 

3. Eljárás a szabálytalanul határozott időre alkalmazottak esetében

A Munka törvénykönyve mind a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok, mind pedig a kizárólag a Munka törvénykönyvének hatálya alatt foglalkoztatott pedagógusok (egyházi és magán fenntartású intézményekben dolgozók) esetében az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

Mt. 192. § (1) A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem függhet kizárólag a fél akaratától, ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg. Ez utóbbi esetben a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkaviszony várható tartamáról.

(2) A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is.

 (4) A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő hat hónapon belüli ismételt létesítése csak munkáltatói jogos érdek fennállása esetén lehetséges. A megállapodás nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének csorbítására.

 

Az Mt. 192. § (1) bekezdése rögzíti tehát, hogy ha a határozott idejű munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) hosszát nem naptárilag határozták meg (nem naptári meghatározás pl.: X.Y. pedagógus munkába történő visszatérésének időpontja), akkor a munkaszerződésben a munkavállalót tájékoztatni kell ennek várható bekövetkezési időpontjától. A határozott idejű szerződés ebben az esetben azonban nem a tájékoztatást tartalmazó időpontig, hanem a kinevezésben meghatározott esemény bekövetkezéséig tart, akár rövidebb, akár hosszabb ez az időtartam a tájékoztatásban szereplőnél.

A Mt. fent idézett bekezdése azt is világosan meghatározza, hogy a határozott idejű munkaviszony időtartama az öt évet nem haladhatja meg. Az ugyanazon munkáltatónál letöltött öt évbe beleszámítanak az egymást követő határozott idejű kinevezések akkor is, ha a két határozott idejű munkaszerződés között hat hónapnál kevesebb idő telt el. A Mt. a fentiek szerint határozottan tiltja a határozott idejű munkaviszony meghosszabbítását, kivéve a „munkáltatói jogos érdek” fennállását. Munkáltatói jogos érdek lehet például, ha egy pedagógust határozott időre X.Y. helyettesítésére alkalmaz a munkáltató, majd X.Y. visszatérését követően (hat hónapon belül) Y.Z. tartósan távol lévő pedagógus álláshelyére kap szintén határozott idejű kinevezést.

A Munka törvénykönyve rendelkezik arra az esetre is, ha a munkáltató a munkavállalót (közalkalmazottat) a jogszabályok világos rendelkezése ellenére határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatja annak ellenére, hogy a jogszabályok szerint határozatlan időre szóló kinevezéssel kellene foglalkoztatnia!

 

Mt. 29. § (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el.

 (3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

 

27. § (1) Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

(2) A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.

(3) A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.

A fenti előírások azt jelentik, hogy a szabálytalanul határozott időre kinevezett pedagógusok határozott időre szóló munkaszerződését érvénytelennek kell tekinteni, mert munkaviszonyra vonatkozó szabály (itt: törvény) megkerülésével jött létre. Az Mt. 29. § (1) és (3) bekezdése azt is előírja azonban, hogy ebben az esetben a pedagógust az eredeti munkakörben kell kinevezni határozatlan időre, hiszen a munkaszerződés határozott időre vonatkozó rendelkező részét kell érvénytelennek tekinteni.

2012. július 1-jétől nincs már hatályban a „régi” Mt. (1992. évi XXII. törvény) 79.§ (6) bekezdésének előírása sem, amely úgy rendelkezett, hogy „A határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával tovább dolgozik.”  Álláspontom szerint erre azonban nincs is szükség, mert a határozott időre szóló alkalmazás lehetséges eseteit és időkorlátait világos módon tartalmazzák a jogszabályok.

 

 

A mappában található képek előnézete Feleségem és én