Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyugdíjba készülők munkaviszonyának megszüntetése az egyházi intézményekben

2017.10.11

Az öregségi nyugdíjba vonulás lehetőségei és körülményei

az egyházi fenntartású intézményekben

Az egyházi fenntartású közoktatási intézményekben az öregségi nyugdíjkorhatár közelében lévő pedagógusok és más munkavállalók öregségi nyugdíjazásával kapcsolatos információkat igyekszem összegyűjteni ebben a cikkben. Természetesen az itt leírtak nem csupán az egyházi fenntartású intézményekben nyugdíjba készülő munkavállalókra, hanem minden olyan közoktatási intézményben dolgozóra vonatkoznak, akik nem tartoznak a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) hatálya alá, tehát munkáltatásukkal kapcsolatos legfontosabb előírásokat a Munka törvénykönyve tartalmazza. A továbbiakban – a rövidség kedvéért – az egyházi fenntartású intézményekben dolgozó munkavállalókat használom alanyokként.

Az egyházi intézményekben dolgozók öregségi nyugdíjba vonulásával kapcsolatban először azt kell világosan látnunk, hogy az érintettek nem tartoznak a Kjt. hatálya alá, ezért munkáltatásukkal, így az öregségi nyugdíjba vonulásukkal kapcsolatos szabályokat a Mt. határozza meg. Ezért esetükben felmentésről, felmentési időről, jubileumi jutalomról nem lehet szó, ilyen kategóriák a Mt.-ben nem léteznek. Előre kell bocsátanunk, hogy a Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésekor a jogszabályok kevesebb járandóságot biztosítanak számukra, mint ahogyan a Kjt. a közalkalmazottakra vonatkozóan rendelkezik.

 

  1. A munkáltató felmondása

A munkáltató az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére hivatkozva felmondással megszüntetheti az egyházi fenntartású intézményben dolgozó pedagógus vagy más munkavállaló munkaviszonyát. Az Mt. így rendelkezik erről:

Mt. 64. § (1) A munkaviszony megszüntethető

a) közös megegyezéssel,

b)felmondással

Mt. 69. § (1) A felmondási idő harminc nap.

(2) A munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött

a) három év után öt nappal,

b) öt év után tizenöt nappal,

c) nyolc év után húsz nappal,

d) tíz év után huszonöt nappal,

e) tizenöt év után harminc nappal,

f) tizennyolc év után negyven nappal,

g) húsz év után hatvan nappal meghosszabbodik.

(3) A felek az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak.

Mt. 294. § (1)/g) szakaszában meghatározott fogalom szerint nyugdíjas munkavállalónak nevezzük azt a személyt, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság).

Mt. 68. § (9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

Mt. 77. § (5) Nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha

a) a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül…

Amint a fenti jogszabályok áttanulmányozásából láthatjuk, a munkáltató a nyugdíjas munkavállaló (ld. ismét az Mt. 294. § (1)/g szakaszának meghatározását) határozatlan időre szóló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően indokolás nélkül, felmondással megszüntetheti, amennyiben a munkavállaló az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Figyelnünk kell azonban arra, hogy a munkaviszonynak az öregségi nyugdíjra való jogosultság miatti megszüntetését a munkáltató legkorábban az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésének napján gyakorolhatja. Nincs tehát olyan lehetősége a munkáltatónak, hogy az öregségi nyugdíjra történő később bekövetkező jogosultságra hivatkozva közli a felmondást úgy, hogy csak a felmondási idő végére teljesüljenek az öregségi nyugdíjra történő jogosultság feltételei.

A munkáltató felmondásakor az egyházi intézményekben alkalmazott munkavállaló számára az Mt. 69. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint 30 nap felmondási idő jár, amelyet a szóban forgó munkáltatónál munkaviszonyban töltött évek alapján maximum 60 nappal meghosszabbodik. Felhívom itt a figyelmet arra, hogy a Mt. kizárólag az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött évekről rendelkezik a jogszabály, ellentétben a Kjt-vel, amely – az akár több munkáltatónál megszerzett – összes közalkalmazotti jogviszony éveinek beszámításával számolja a közalkalmazottak számára járó felmentési időt. Ugyanakkor a Kjt. az Mt. hatálya alá került egykori közalkalmazottak számára az alábbi kedvező rendelkezést tartalmazza.

Kjt. 25/B. § (4) Az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszonyra az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a közalkalmazottnak az átadó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.

Például: Egy 1953-ban született pedagógus számára az öregségi nyugdíjkorhatár 63 év, amelyet 2016-ban töltött be. 1977-től közalkalmazotti jogviszonyban tanított egy iskolában, majd 2000-ben – szintén közalkalmazottként – egy másik iskolában folytatta munkáját. Ha az iskola 2010-ben állami fenntartásúból egyházi fenntartásúvá vált, akkor 2016-ban történő munkáltatói felmondás esetében figyelembe kell venni az egyházi munkáltatónál töltött hat évet és az átadó munkáltatónál nyilvántartott közalkalmazotti jogviszony 33 éves időtartamát, azaz összesen 39 év közalkalmazotti jogviszonyt kell figyelembe venni. Az Mt. 69. § (2) bekezdésében foglaltak alapján így a felmondáskor számára 30+60, azaz 90 nap felmondási időt kell biztosítani.

Nincs azonban akadálya annak, hogy az egyházi munkáltató úgy döntsön, hogy a munkavállalóval való megállapodás és az Mt. 69.§ (3) bekezdésében foglaltak alapján a szóban forgó 90 napnál hosszabb, maximum hat havi felmondási időben állapodjon meg.  Semmiképpen nem lehet azonban nyolc havi felmondási időben megállapodni, mert a nyolc havi felmentési idő csak a Kjt. szerint foglalkoztatott munkavállaló esetében alkalmazható.

Nincsen azonban olyan jogszabályi előírás az egyházi munkáltató számára, amely előírná azt, hogy a nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyát az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor kötelezően meg kellene szüntetnie, ez csupán lehetőség a munkáltató számára.

Tekintsük át most a munkáltató felmondása esetén érvényes további szabályokat!

Mt. 70. § (1) A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni.

(2) A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni.

A Mt. most áttekintett rendelkezései szerint tehát a munkavállalót minimum a felmondási időre mentesíteni kell a munkavégzés alól. A mentesítés időtartama természetesen nem tartalmazhatja a munkavállaló szabadságnapjait, hiszen a szabadsága alatt a munkavállalót egyébként sem terheli munkavégzési kötelezettség. A munkavégzés alóli mentesítés időpontjáról a munkavállaló és a munkáltató állapodnak meg, általában úgy, hogy a felmondási idő első felében munkát végez a munkavállaló, illetőleg annak egy részben szabadságát tölti, a második felében pedig a munkáltató mentesíti a munkavégzés alól. Amennyiben azonban a munkavállaló a felmondási idő bizonyos részeiben egyéb elfoglaltsága miatt mentesülni kíván a munkavégzés alól, akkor ezt munkáltatójának kell bejelentenie, és a munkavégzés alóli mentesítést a munkavállaló kérésének megfelelően, legföljebb két részletben lehet kiadni.

 

  1. A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Az öregségi nyugdíjkorhatár és az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időhöz közelítő pedagógusok munkaviszonyát a munkáltatói felmondástól eltérő módon is meg lehet szüntetni, ez a módszer a Mt. 64. § (1)/a bekezdése által rögzített közös megegyezés.

Az öregségi nyugdíjhoz közelítő vagy annak feltételeivel rendelkező munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató a felek közös megegyezése alapján is megszüntetheti. A közös megegyezést – mint fontos munkajogi megállapodást – feltétlen írásba kell foglalni, a közös megegyezés szövegét tartalmazó dokumentumot a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt alá kell írnia, egyik példánya a munkáltatót, másik a munkavállalót illeti meg.

Tekintsük át, hogy az öregségi nyugdíjhoz közelítő munkavállalónak milyen esetekben éri meg a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése!

  • ha a munkavállaló valamely okból a felmondással történő megszüntetés időpontjánál korábbi időpontban kívánja megszüntetni munkaviszonyát, például úgy, hogy a munkaviszony megszűnésének időpontjára rendelkezzék az öregségi nyugdíj igényléséhez szükséges feltételekkel
  • ha a munkáltató és a munkavállaló a felmondásnál tárgyalt felmondási idő felénél hosszabb időtartamra kívánja biztosítani a munkavégzés alóli mentesítést – persze ez a felmondásnál is fennálló lehetőség az Mt. 69.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint
  • ha a munkáltató a munkaviszony megszűnésekor vagy azt megelőzően valamely többletjuttatásban, pl. jelentős jutalomban kívánja részesíteni a munkavállalót

A munkáltatónak is érdekében állhat azonban az öregségi nyugdíjhoz közelítő munkavállaló munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetése. Ez igaz lehet az előző francia bekezdésekben felsorolt esetek akár mindegyikében is. A munkáltató számára azért jelent biztonságos megoldást a közös megegyezés, mert annak megkötése esetén gyakorlatilag lehetetlenné válik a munkaviszonyt megszüntető döntéssel szembeni munkaügyi per indítása. A munkavállalónak azonban célszerű figyelmet fordítania arra, hogy ne írjon alá olyan közös megegyezést, amely számára előnytelenebb feltételeket biztosít, mint a munkaviszony felmondással történő megszüntetése. Végül megszívlelendő jótanács, hogy semmiképpen ne írjon alá a munkavállaló az érdekeivel ellentétes közös megegyezést, vagyis ne hagyja magát kényszeríteni közös megegyezés aláírására.

A mindkét fél által aláírt közös megegyezésnek célszerű tartalmaznia a következő elemeket:

  • a megállapodást kötő felek pontos adatai
  • hogy a munkaviszonyt a felek közös megegyezése alapján szünteti meg a munkáltató
  • a munkaviszony megszüntetésének dátuma
  • a munkavégzés alóli mentesítés időtartama és dátuma
  • a munkavállalónak a munkaviszony megszűnése napjáig járó időarányos szabadságának kiadási időpontjai
  • a munkáltató által fizetett esetleges jutalom, juttatás, stb. kifizetésének időpontja
  • a közös megegyezés dátuma
  • a munkáltató aláírása, körpecsétje
  • az irat iktatószáma

A 2010-es évtized első éveiben igen gyakran kerültek át iskolák, óvodák állami vagy önkormányzati fenntartásból egyházi fenntartásba. Gyakran előfordult az is, hogy az új egyházi fenntartó az iskola átvételekor megállapodást írt alá a régi fenntartóval annak érdekében, hogy bizonyos garanciákat kapjon az intézményben dolgozó egykori korábbi közalkalmazottak további munkáltatásával kapcsolatban, vagy bizonyos – a dolgozókat érintő –kedvezményekben állapodjanak meg. Az átadás-átvételi dokumentumban gyakran szerepeltek olyan megállapodások, hogy az átvételkor az iskolában alkalmazott korábban közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott pedagógusok munkaviszonyának jövőbeni megszüntetésekor az új munkáltató ugyanazokat a szabályokat vállalja, amelyeket a Kjt. szerint kellett volna biztosítania, azaz pl. a nyolc hónap „felmentési időre” vonatkozó szabályt. Ha ilyen megállapodás az intézmény egyházi fenntartásba kerülésekor keletkezett, akkor annak tartalmával tisztában kell lennie az érintettnek.

Amennyiben ilyen átadás-átvételi megállapodás van érvényben, akkor azt az egyházi fenntartónak kötelező betartania. Ha például a megállapodás azt tartalmazza, hogy az átadáskor már az intézményben dolgozó egykori közalkalmazottak munkaviszonyának megszüntetésekor a közalkalmazottakra vonatkozó szabályokkal azonos kedvezményeket kell alkalmazni, akkor a Mt. felmondásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók, mert az abban szereplő – korábban részletesen ismertetett – feltételek jóval előnytelenebbek a munkavállaló számára, mint a Kjt. által biztosított feltételek. Ugyanakkor nem szabad „felmentési idő”-t követelnünk vagy abban megállapodnunk, mert ilyen fogalom a Mt. hatálya alatt nem létezik. Ugyancsak nem lehet jubileumi jutalmat követelni, mert az a Mt. hatálya alatt nem létezik, csupán a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók kötelesek megfizetni. Ebben az esetben egyedül célszerű megoldásnak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése tekinthető, amelynek a korábban ismertetett formális elemeken túl az alábbiakat tartalmazhatják. Példánkban egy legalább 30 évet az adott iskolában töltő dolgozót tekintsünk, akinek – közalkalmazottként – a Kjt. 33.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint – nyolc hónap felmentési idő járna.

  • a munkáltató négy hónapra mentesíti a dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól (a Kjt. szerint járó nyolc hónap felére)
  • ha a munkavállaló nem tudja négy hónapra mentesíteni a munkavégzés alól, akkor mentesítheti pl. két hónapra, és két hónapra jutó munkabért kifizethet számára a munkaviszony megszűnésekor
  • a munkaviszony megszűnéséig járó töredékévre jutó szabadság meghatározása és kiadásának időpontja
  1. A munkaviszony megszüntetése a nők 40 éves jogosultsági idejével

A harmadik módszer a munkaviszony megszüntetésére a nők 40 éves jogosultsági idejével kapcsolatos. A lényege az, hogy a munkaviszony megszüntetését a munkavállalónak kell írásban kezdeményeznie, vagy arról meg kell állapodnia a munkáltatóval. A munkavállaló írásos kezdeményezése esetén a munkáltatónak azonban nincs olyan kötelezettsége, amely kötelezővé tenné számára a munkavállaló munkaviszonyának 40 éves jogosultsági időre alapozott, felmondással történő megszüntetését. A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozók esetében másként rendelkezik a Kjt.: a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő írásbeli kezdeményezésére a munkáltató köteles megszüntetni a jogviszonyt a kért időben, de az Mt. hatálya alatt ez nem így van. Fontos azzal tisztában lenni, hogy a munkavállalónak arra az időpontra kell a 40 év jogosultsági idővel rendelkezni, mire a munkaviszony megszűnik, nem pedig a kezdeményezés benyújtásának időpontjában. Az ezt követő naptól lehet az öregségi nyugdíjat igényelni. Ha a nyugdíjat megállapították, attól kezdve azonban nincs akadálya annak sem, hogy egyházi iskolában – akár teljes munkaidőben – tovább dolgozhasson a munkavállaló.

Tekintettel arra, hogy a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő kezdeményezésére a Mt. hatálya alá tartozó munkáltató nem köteles felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, ebben az esetben is javasolható a munkaviszony közös megegyezésre alapított megszüntetése.

 

A dokumentum Wordben itt letölthető: Nyugdíjazás_egyházi_intézményekben

 

A mappában található képek előnézete A feleségem virágai-2017