Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A munkaviszony megszüntetésének szabályai

2016.01.26

Hogyan kell eljárni a közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony megszüntetésekor…

…hogyan kell előkészíteni a pedagógusok munkaviszonyának megszüntetését?

… hogyan kell kiszámítani a jogviszony megszűnésének időpontját?

…hogyan kell kiszámítani az utolsó időszakra járó időarányos szabadságot?

…hogyan kell a munkáltatónak biztosítania a szabadság kiadását?

… milyen szabályok szerint kell biztosítani a pedagógus munkavégzés alóli mentesítését?

A pedagógusok (és a köznevelési intézményben foglalkoztatott más munkavállalók) munkaviszonyának, közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetési körülményeiről értekezünk a következőkben. A cikkünkben foglaltak érvényesek a közalkalmazotti jogviszonyban és a nem közalkalmazotti jogviszonyban (pl. egyházi fenntartású intézményekben) foglalkoztatott pedagógusok esetében is, bár a feltételek nem pontosan azonosak.

A közalkalmazott pedagógusok és más közalkalmazottként foglalkoztatott közoktatási munkavállalók közalkalmazotti jogviszonyának öregségi nyugdíjat megelőző megszüntetési szabályaival egy korábban írt – sokak által olvasott – cikkemben már foglalkoztam. Ez a cikk honlapom Igazgató Kollégáknak c. menüjében a „Felmentés nyugdíjazás előtt” címmel olvasható, tartalma továbbra is érvényes. Ez a cikk itt érhető el:

http://www.petroczigabor.hu/cikkek/igazgato_kollegaknak/Felmentes_nyugdijazas_elott.html

A közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony megszüntetésekor meg kell határozni a munkavégzés utolsó évére jutó szabadságot. Ennek szabályát a Munka törvénykönyve határozza meg, amely közalkalmazottakra vonatkozóan is érvényes:

Mt. 121. § (1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – a 118.§ (4) bekezdését kivéve – a szabadság arányos része jár. A (2) bekezdés rendelkezése szerint a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Tehát ha a munkavállaló munkaviszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya pl. augusztus 31-én szűnik meg, akkor a pedagógus számára a munkában töltött idővel, azaz a munkában töltött hónapok számával arányos 8/12*46 = 30,67 nap szabadság jár az utolsó naptári évre. Ez a kerekítési szabályok szerint 31 napot jelent. Ha a munkaviszony pl. az év 100. napján szűnik meg, az időarányos szabadság 100/365*46 / 12,6; azaz kerekítve 13 nap.

Az elmúlt néhány héten sok kolléga panaszkodott, hogy a (akár KLIK-es) munkáltatója csak a munkaviszonya megszűnéséig terjedő időszakból csupán a tényleges munkavégzéssel töltött időre vonatkozóan számolja ki az időarányos szabadságot, nem pedig a munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnéséig tartó teljes időszakra. Nézzük meg, hogyan rendelkezik erről a kérdésről a Munka törvénykönyve!

Mt. 115. § (1) A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.

(2) Munkában töltött időnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában

a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,

b) a szabadság,

c) a szülési szabadság,

d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,

e) a keresőképtelenség,

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,

g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55.§ (1) bek. b)-k) pontban meghatározott tartama.

A rendelkezések szerint tehát munkában töltött időnek minősül a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés időtartama, tehát pl. a közalkalmazottak felmentési idejének az a fele is, amelyben a közalkalmazottat nem terheli munkavégzési kötelezettség. A rendelkezéseket összeolvasva tehát nyilvánvaló, hogy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára is jár az időarányos szabadság. A szabadság tehát a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjáig időarányosan jár. Ha a nem közalkalmazott pedagógus munkaviszonya felmondással szűnik meg, akkor az Mt. 70. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles őt legalább a felmondási idő felére mentesíteni a munkavégzés alól. Az imént elmondottak erre az időtartamra is érvényesek.

A másik gyakori probléma arra vonatkozik, hogy a szabadságot mely napokon lehet szabályosan kiadni a munkavállaló számára. A szabadságot nem lehet kiadni a felmentési időnek vagy (nem közalkalmazottak esetében) a munkavégzés alóli mentesítési időnek azon része alatt, amikor a munkavállaló mentesítve van a munkavégzési kötelezettség alól, hiszen ebben az időintervallumban egyébként sem terheli munkavégzési kötelezettség. Tehát a szabadságot kizárólag a tényleges munkavégzéssel érintett napok terhére lehet kiadni. Hasonlóképpen nem lehet szabadságot kiadni a munkavállaló keresőképtelenség miatti munkavégzés alóli mentesítési időszakára.

Minden pedagógus és munkáltató számára azt ajánlom, hogy a közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony megszüntetését megelőzően végezzék el a munkaviszony megszűnési időpontjaival kapcsolatos számításokat, és rögzítsék megállapodásban az alábbi időpontokat:

  • a felmentés (felmondás) kezdetének időpontja,
  • a felmentési (felmondási) idő munkavégzés alóli mentesítésének időtartama,
    • közalkalmazottaknál a felmentési idő fele a munkavégzés alóli mentesítés időtartama, és ennek felét (azaz a felmentési idő negyedét) a közalkalmazott kérésének megfelelően kell biztosítani,
    • a nem közalkalmazott pedagógusok esetében ugyanilyen szabály van a felmondási idővel kapcsolatban,
  • a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontja,
  • a jogviszony megszűnésének időpontjáig járó időarányos szabadság,
  • a szabadság várható kiadási (igénybe vételi) időpontjainak pontos meghatározása,
  • a munkában töltött utolsó munkanap meghatározása.

Amennyiben a munkáltató a szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamának kialakításával kapcsolatos szabályokat nem tartja be, akkor első lépésként írásos kifogás benyújtását tartom célszerűnek a konkrét jogszabálysértés megjelölésével. Ilyenkor célszerű, ha a munkáltató helyett saját magunk végezzük el (előzetesen) a szabadság mértékére vonatkozó számításokat. A kifogást benyújtó iratot két aláírt eredeti példányban vigyük magunkkal, és az egyiket vetessük át a munkáltató képviselőjével. Célszerű az átadott iratban a kifogásra nyolc napon belüli írásos választ kérni.

Amennyiben a közalkalmazott vagy más munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel szűnik meg, akkor is a fenti szabályok alapján kell kiadni a munkaviszony megszűnéséig tartó időszakra számított szabadságot. Természetesen azzal a különbséggel, hogy a közös megegyezés esetén felmentésről, felmentési időről nem beszélhetünk. A közös megegyezésben meg kell határozni a munkaviszony megszüntetésének időpontját, a szabadság kiadásának időpontját. A közös megegyezésben meg lehet állapodni arról is, hogy a munkáltató bizonyos időtartamra mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, de ezt jogszabályok nem teszik kötelezővé.

 

A mappában található képek előnézete Egyházi iskola lettünk