Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A munka nélküli munkanapokról

2017.06.12

A nyári munkanapok munkabeosztásáról

Három nappal ezelőtt két bajai tanár kollégával és a feleségemmel üldögéltünk egy balatoni kemping kellemes presszójában, és – mint az pedagógus körökben általánosan szokás – az iskola témájánál kötöttünk ki. Azt kérdezték tőlem, hogy azokon a júniusi és augusztusi napokon, amikor már nincs tanítás, és igazából effektív munka is alig akad, kötelező-e a pedagógusoknak az iskolában tartózkodniuk. Hát tekintsük át a témát és a rendelkezésünkre álló lehetőségeket!

A pedagógusok éves szabadsága – a pótszabadsággal együtt – 46 nap. Ebben természetesen nincs benne a gyermekek után járó pótszabadság. A 46 nap szabadságot a munkáltató köteles kiadni, ettől többet azonban jogszerűen nem adhat ki, mert ennyi a pedagógusok szabadsága, és nem több. Kisebb a probléma súlya a középiskolákban, ahol a szóbeli érettségi lebonyolításának feladatai is terhelik a pedagógusokat, és nagyobb a súlya az általános iskolákban, ahol június 15-e után öt-hat napra valóban lehet effektív feladatokat adni a pedagógusok számára, de június utolsó és július első napjaiban már igencsak nehezen határozhatók meg értelmes feladatok.

A kérdés tehát az, hogy az iskolában kell-e tartózkodniuk „munkavégzés céljából” a pedagógusoknak akkor, amikor ténylegesen már nincsenek feladatok, amelyeket végre kellene hajtaniuk. 2016. augusztus 31-ig, ameddig a kötött munkaidőt ténylegesen kötelező volt az iskolában eltölteni, valóban minden héten a heti 40 órás munkaidő 80%-át az iskolában kellett ledolgozni. Praktikusan tehát minden nap „dolgozni” kellett a pedagógusoknak, legföljebb a napi kötött munkaidő átcsoportosításával lehetett azt megoldani, hogy pl. négy munkanap alatt teljesítsék a heti 32 óra kötött munkaidőt – mondjuk – napi nyolc-nyolc óra iskolában történő tartózkodással, így az ötödik nap felszabaduljon. Ennek a munkavégzésnek a hatékonysága azonban – finoman szólva is – megkérdőjelezhető volt.

A 2016/17-es tanév kezdetétől azonban más szabályok léptek életbe, ugyanis a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 17. §. (3) bekezdésének hatályba lépésével a 2016/17-es tanév kezdetétől a munkáltatónak kellett meghatároznia, hogy melyek azok a munkafolyamatok, amelyeket az intézményben, és melyek azok, amelyeket az intézményen kívül lehet elvégezniük a pedagógusoknak. A rendelkezés pontos szövege – amely formálisan 2016. július 29-én lépett hatályba – így szól:

17. § (3)  A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

A módosult jogszabály alapján tehát a munkáltatónak kell meghatároznia – a kollektív szerződésben, ennek hiányában munkáltatói utasítás formájában – hogy melyek azok a munkaköri feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesíteni. A racionális és tájékozott munkáltató kizárólag azokat a feladatokat jelölte meg döntésében kizárólag az intézményben ellátható feladatokként, amelyeket valóban nem lehet másként elvégezni: az órák megtartását, a helyettesítési feladatok ellátását, az értekezleteken való részvételt, a szülői értekezletek és fogadóórák megtartását, stb. Mindazokat a feladatokat azonban, amelyek adott esetben az intézményen kívül is elvégezhetők, érdemes volt tételesen is ebbe a kategóriába sorolni. Ilyen feladatok például a tanórákra történő felkészülés, a dolgozatjavítás, a szülőkkel és tanulókkal való kapcsolattartás, digitális napló esetén a naplózással kapcsolatos feladatok ellátása, a pedagógus továbbképzéssel járó munkálatok elvégzése, az intézményi dokumentumok készítése és korszerűsítése, az intézményi önértékeléssel kapcsolatos feladatok többsége, a minősítési eljárásra és tanfelügyeleti ellenőrzésre való felkészülési feladatok, stb. Valójában ebbe a csoportba sorolható tehát a pedagógusok által ellátandó feladatok döntő többsége.

A kora nyári vagy késő nyári időszakban úgy oldható meg a tényleges feladatvégzési kötelezettség nélküli meddő iskolában tartózkodás problémája, hogy a munkáltató egy vagy több napra olyan feladatokat ír elő a pedagógusok számára, amelyek az intézményen kívül is megoldhatók. Ennél a döntésnél természetesen alapvető figyelemmel kell lenni a munkáltató korábbi döntésére, amelyben az intézményben, illetve az intézmények kívül ellátható feladatok körét tételesen meghatározta.

Törvényesnek kell tehát tekintenünk a munkáltatónak azt az eljárását, amelyben egy vagy több napra olyan feladatokat ír elő pedagógusai vagy azok egy része számára, amelyek az intézményen kívül is elláthatók. Így írásbeli vagy szóbeli utasítással feladatként lehet meghatározni a tanévzáró (nyitó) értekezlet előkészítéséhez szükséges beszámolók (munkatervek) elkészítését, a pedagógiai program módosításához szükséges dokumentáció elkészítését, a tanévet értékelő adatok, táblázatok, grafikonok elkészítését, a tanévzáró (nyitó) ünnepséggel kapcsolatos előkészítő munkák elvégzését. De ide lehet sorolni a gyakornokok tevékenységének előkészítését vagy értékelését, a munkaközösség-vezetői tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátását, az intézményi önértékelési feladatokkal kapcsolatos tevékenység feladatainak többségét, a minősítő vizsgára és minősítési eljárásra történő felkészülés feladatait és még számtalan más feladatot.

A munkáltatónak tehát törvényes lehetősége van arra, hogy kijelölje a pedagógusai számára azt, hogy az adott egy vagy több munkanapon mely feladatokat kell végrehajtaniuk napi nyolc óra munkaráfordítással. Ha ezek a feladatok mindegyike olyan, hogy azt nem feltétlenül az intézményben történő tartózkodással, hanem az iskolán kívül lehet ellátni, akkor az érintett pedagógusoknak az adott napokon nem kell az iskolában tartózkodniuk, hanem az iskolán kívül láthatják el – napi nyolc órában – a feladataikat. Ebben az esetben a pedagógusok – a jogszabályok maximális betartásával – a szóban forgó napokon munkanapjaikat töltik, de nem tartózkodnak az iskolában. Természetesen a munkáltatónak ebben az esetben nincs valódi lehetősége arra, hogy ellenőrizze beosztottjai napi munkavégzését, de valójában erre nincs is szükség, hiszen a rájuk kiszabott feladatok elvégzése a lényeges motívum és az egyetlen tényleges mérce.

A munkáltatónak tehát törvényes lehetősége van arra, hogy az intézményen kívül történő munkavégzés elrendelésével teljesítse a pedagógusok munkanapjait, és olyan feladatokat határozzon meg számukra, amelyek elvégzése látható és értékelhető, de nem határozza meg a feladat elvégzésének helyszínét. Azt javaslom tehát a pedagógusoknak, hogy vizsgálják meg, hogy 2016. szeptember 1-jétől hatályosan meghatározta-e a munkáltató azt, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket kizárólag az intézményben végezhetők el, és melyek azok, amelyek az iskolán kívül is teljesíthetők. Amennyiben az intézmény vezetője ennek kötelező szabályozását nem végezte el, úgy mulasztásos jogszabálysértést követett el, amelyet minél előbb meg kell szüntetni – a pedagógusok és az egész dolgozói kollektíva érdekében.

 

A mappában található képek előnézete Balaton-2017