Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Közalkalmazott felmentési eljárása

2014.06.10

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése felmentéssel
 
Cikkünkben sorra vesszük azokat a lépéseket, amelyeket egy pedagógus vagy más (állami vagy önkormányzati fenntartású) köznevelési intézményben dolgozó közalkalmazott felmentésekor pontosan végig kell járni! Figyelem! Ezt az eljárást kizárólag a törvényesség maximális betartásával szabad végigcsinálni, és ehhez megfelelő alaposság szükséges! A nem közalkalmazott pedagógusok esetében (pl. egyházi fenntartású intézmények) nem ezek a szabályok érvényesek.
 
Jogszabályi háttér:
·         a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) 25/A-38.§
·         a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) 64-77.§
 
1. A felmentést okának pontos meghatározása
Kjt. 30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30/D §-aiban és a 32. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha
a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;
b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, a központi költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;
c) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően;
d) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont].
(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
 
Felmentésre tehát kizárólag a Kjt. 30. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben kerülhet sor.Az (1)/a-ban szereplő ok rendkívül ritka. Akkor fordul elő, ha egy többcélú intézmény egyik intézményegysége megszűnik. Az (1)/b-ben szereplő ok gyakori, előfordul például azokban az önkormányzati fenntartású óvodákban, ahol az óvodások létszámának alakulása miatt átszervezést hajtanak végre, ezért néhány közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Erről önkormányzati határozatot kell hozni a létszámcsökkentéssel érintett munkakörök és a csökkentendő létszám pontos megjelölésével. Ennek hiányában nem szabad hozzáfogni a felmentési eljáráshoz.
A KLIK (így annak tankerülete a KLIK alapító okiratában foglaltak szerint) nem minősül központi költségvetési szervnek. Az állami szférában létszámcsökkentést, átszervezést jelentő döntést tehát az Országgyűlés, a Kormány és az ágazatot irányító miniszter hozhat. Az állami fenntartású köznevelési intézményekben a KLIK területileg illetékes tankerülete gyakorolja a munkáltatói jogokat. A tankerület munkáltatói jogainak gyakorlása során elrendelhet létszámcsökkentést vagy átszervezést, de erre hivatkozó felmentést csak az Országgyűlés, a Kormány vagy az oktatásért felelős miniszter ezt elrendelő döntése alapján hozhat.
 
2. Kell-e tájékoztatni a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) a felmentéssel érintett személyek köréről a döntés közlése előtt?
 
A Mt. 71-72.§-a szerint kizárólag csoportos létszámleépítés esetén van a munkáltatónak ilyen kötelezettsége. A 20 főtől kevesebb alkalmazotti létszám esetén a Mt. nem értelmezi a csoportos létszámcsökkentést, 20-nál több munkavállaló esetében pedig 10 fős létszámcsökkentésnél kell csoportos létszámleépítésről beszélni.
 
3. A közalkalmazottakkal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség
 
Ha a felmentés a Kjt. 30.§ (1) a) vagy b) pontja alapján (azaz létszámcsökkentési döntést követően) történik, akkor a Kjt. 30/A §-a szerint írásban tájékoztatni kell a közalkalmazottat arról, hogy a munkáltatón belül, illetve a munkáltató fenntartója által fenntartott másik intézményben van-e lehetőség másik, a szakképzettségének megfelelő munkakör felajánlására. Ebben az eljárásban okvetlen szerezze be a fenntartó írásos nyilatkozatát, és írásban közölje az érintettekkel, hogy erre a fenntartó által irányított intézményekben van (vagy nincs) lehetőség. A Kjt. 30/C § (1) bekezdésének elrendelése alapján a felajánlható állásokról legalább 10 nappal a felmentés átadása előtt tájékoztatni kell a közalkalmazottat.
A munkáltató által fenntartott másik intézmény az önkormányzati fenntartású óvodákban az önkormányzat által fenntartott bármely másik intézményt, az állam által fenntartott intézményekben a KLIK illetékes tankerülete (mint munkáltató) által fenntartott bármely másik intézményt jelenti.
 
Tájékoztatni kell továbbá a felmentés által érintendő közalkalmazottat a Kjt. 30/b § (1)-(2)-ben szereplő lehetőségről (ld. a következő pontban).
 
4. A felmentéssel azonos munkakört betöltők közös nyilatkozatának lehetősége
A Kjt. 30/B § (1)-(2) szakasza megteremti a lehetőséget arra, hogy két vagy több azonos munkakört betöltő közalkalmazott nyilatkozhat úgy, hogy mindannyiuk közalkalmazotti jogviszonyát részmunkaidőssé alakítsák át annak érekében, hogy senkit ne kelljen felmenteni, de a munkaidő-csökkenés teljes mértéke azonos legyen a létszámcsökkentési határozatban szereplővel. Ez rendkívül ritka összefogással valósulhat meg, ilyen esetről még nincs is tudomásom. A munkáltatónak a felmentés közlése előtt legalább 10 nappal tájékoztatnia kell a közalkalmazottat a felmentéssel esetlegesen érintettek nevéről, munkaköréről és a kinevezés-módosítással a közalkalmazottak között elosztható munkaidő mértékének felső határáról. A tájékoztatást követő öt napon belül az azonos munkakört betöltőknek közös nyilatkozatot tehetnek munkaidejük mértékének módosításáról.
 
5. Mit jelent a felmentési védelem?
A felmentési védelem eseteit az Mt. 65. § (3) tartalmazza. A gyermeket egyedül nevelő szülő védelmét az Mt. 66.§ (6) rendeli el, de csak a gyermek hároméves koráig. A Kjt. 32. § (1)/b azonban ezen felül elrendeli, hogy a kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülő közalkalmazotti jogviszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel. Az önkormányzat létszámcsökkentő határozata meg fog állni különös indokként. Ha azonban van másik, gyermekét nem egyedül nevelő alkalmazott ugyanolyan munkakörben, akkor inkább az ő jogviszonyát kell megszüntetni. Ugyanakkor a bíróság általában nem mérlegeli, hogy egy másik alkalmazott elbocsátása jobban vagy kevésbé felelt volna meg a jogszabályoknak, csupán arról dönt, hogy az adott személy felmentése megfelelt-e a jogszabályoknak vagy sem.
 
 
6. A felmentés megindokolása
A Kjt. 30.§ (2) bekezdése előírja, hogy a felmondást a munkáltatónak meg kell indokolnia, a felmentés okának valósnak és okszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy nem lehet indokolásként ilyen és ehhez hasonló indokokat hozni, hogy „nem tudunk jól együtt dolgozni”, „a többiek jobban végzik a munkájukat”, „mások az elképzeléseink a szakmai munkáról”, stb. Nagyon kell vigyázni a felmentés pontos megindokolására, az indok a Kjt. 30.§ (1)/a-d szerinti indok lehet. Ennek az oknak a fennállását azonban a munkáltatónak pontosan igazolnia kell tudni.
 
7. A felmentési idő
A felmentési időt a Kjt. 33.§ tartalmazza, ennek legalább felére mentesíteni kell a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítés legalább felét (azaz a felmentési idő legalább negyedét!) a közalkalmazott kívánságának megfelelő időtartamban és részletekben kell kiadni. Javaslatom az, hogy a munkáltató terjessze elő a felmentéssel érintett közalkalmazott számára, hogy mikor javasolja a munkavégzés alóli mentesítését. Ha ezt a közalkalmazott elfogadja, akkor e terv alapján kell eljárni.
Fontos szabály, hogy a közalkalmazottnak a felmentési idő lejáratának napjáig, azaz a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének napjáig időarányos szabadság jár. Ha tehát a közalkalmazotti jogviszony július 31-én szűnik meg, akkor a tárgyévre a pedagógus közalkalmazottnak (8/12)*46 nap, azaz kerekítve 31 nap szabadság jár. A szabadságot ki lehet adni a felmentési idő alatt, de a munkavégzés alóli mentesítés napjai nem eshetnek a szabadságnapokra, hiszen a szabadságnapokon egyébként sincs munkavégzési kötelezettség, így az az alóli mentesítés nem is lehetséges.
 
A Kjt. 37.§ (1) és (6) szerint végkielégítés illeti meg a felmentett közalkalmazottakat.
 
Kazincbarcika, 2014. június 10.
 
Petróczi Gábor
közoktatási szakértő

 

A mappában található képek előnézete Életképek