Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kötött munkaidő meghatározása az intézményben

2016.12.07

A kötött munkaidő elrendelésével kapcsolatos szabályok

a 2016/17-es tanévtől

A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 2016. július 30-án hatályba lépett módosítása az eddigiektől eltérően rendelkezik a kötött munkaidő elrendeléséről és nyilvántartásáról. Tekintsük át az ezzel kapcsolatos előírásokat, és a kötött munkaidővel kapcsolatosan elvárható munkáltatói rendelkezéseket!

A kötött munkaidővel kapcsolatos alapvető szabályokat a köznevelési törvény 62. §-ában találjuk meg, az előírások 2014. július 24-től, részben pedig 2013. szeptember 1-jétől vannak hatályban az alábbi tartalommal:

Nkt. 62. § (5) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által - az e törvény keretei között - meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

(6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

(7) Az intézményvezető a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

A köznevelési törvény érvényes előírásainak értelmezésével megállapíthatjuk, hogy a kötött munkaidő fogalmi kategóriája 2013. szeptember 1-jétől lényegében változatlan formában érvényes, a kötött munkaidő tehát 2016. július 30-tól továbbra is létezik, annak mértéke a fenti jogszabályokban meghatározottak szerint alakul. A kötött munkaidőben a pedagógus – ld. a (6) bekezdésben foglaltakat – foglalkozásokat tart, továbbá a nevelés-oktatás előkészítő, illetőleg azzal összefüggő egyéb feladatokat, így például tanulói felügyeletet, eseti helyettesítést lát el. E feladatokkal kapcsolatos részletesebb rendelkezéseket a köznevelési törvény nem tartalmaz.

  1. A kötött munkaidő elrendelésére, nyilvántartására vonatkozó szabályok 2016. július 29-ig

Figyelem! Az 1 pontban felsorolt szabályok 2016. július 30-tól már nem ebben a formában vannak hatályban. A Kormányrendelet 17.§ (3) bekezdése fontos rendelkezést tartalmaz a kötött munkaidővel kapcsolatban. Ez a rendelkezés 2016. július 29-ig az alábbi tartalommal volt hatályban:

17. § (3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

17.§ (7) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.

Mit jelentett ez a 2016/17-es tanévben már hatályból kivont rendelkezés? Nem kevesebbet, mint hogy a pedagógus a heti teljes (legtöbbször heti 32 óra) kötött munkaidejét köteles volt az intézményben tölteni, kivéve azt az esetet, amikor a kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkáltató utasítása szerint a feladat kizárólag az intézményen kívül látható el. Jellemzően a kötött munkaidőben, de az intézményen kívül ellátható feladatok voltak az alábbiak:

  • iskolai ünnepségek, sport és kulturális rendezvények lebonyolítása,
  • iskolai projektoktatásban történő részvétel,
  • iskolák közötti sportversenyek lebonyolítása,
  • tanulók kísérete külső tanulmányi, sport és kulturális versenyekre, vetélkedőkre,
  • szakmai kapcsolattartás, értekezleteken, továbbképzéseken való részvétel, stb.

A felsorolásban szereplő, továbbá a munkáltató vagy a kollektív szerződés rendelkezése alapján ellátott más feladatok tehát a kötött munkaidő részét képezték, de ezeket a feladatokat értelemszerűen – és a kollektív szerződés vagy a munkáltató rendelkezése alapján – az intézményen kívül lehetett és kellett lebonyolítani. Lényeges volt a rendelkezésnek az a világos eleme, hogy a kötött munkaidőt (az előző mondatban szereplő elemek kivételével) minden pedagógusnak az intézményben kellett eltöltenie.

A 17. § (7) bekezdésének elrendelése szerint pedig 2016. július 29-ig a munkáltatónak (nem a munkavállalónak!) nyilvántartást kellett vezetnie a teljes munkaidőről és a kötött munkaidőről, és a munkavégzést havonta kellett igazolnia!

  1. A kötött munkaidő elrendelésével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályok 2016. július 30-tól

A 2016. július 30-tól hatályban lévő, jelentősen módosult előírás a következőket rendeli el:

17.§ (3): A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

17.§ (7): nincs hatályban, a korábbi rendelkezést 2016. július 30-i hatálybalépéssel törölte a jogalkotó.

A 17.§ módosított (3) bekezdése azt jelenti, hogy a kollektív szerződésnek, ennek hiányában a munkáltatónak rendelkeznie kell arról, hogy a kötött munkaidő elemeit képező feladatok közül melyek láthatók el kizárólag az intézményben, és melyek láthatók el akár az intézményben akár azon kívül is. Azaz a köznevelési törvénynek a kötött munkaidőben ellátandó feladatokat felsoroló 62. § (6) bekezdésében meghatározott feladatok közül (foglalkozásokat tart, továbbá a nevelés-oktatás előkészítő, illetőleg azzal összefüggő egyéb feladatokat, így például tanulói felügyeletet, eseti helyettesítést lát el) ki kell jelölnie azokat a munkafeladatokat, amelyek a kötött munkaidő részeként kizárólag az intézményben láthatók el. Egyben ki kell jelölnie azokat a kötött munkaidő részét képező munkafolyamatokat is, amelyek – a pedagógus döntésének függvényében – az intézményen kívül is elvégezhetőek.

Példák olyan munkafolyamatokra, amelyek a kötött munkaidő részeként kizárólag az intézményben láthatók el:

  • tanítási órák, foglalkozások megtartása,
  • az egyéb foglalkozások (sportkörök, tehetséggondozás, korrepetálás, stb.) megtartása,
  • eseti helyettesítések megtartása,
  • tanulók felügyelete,
  • tantestületi, vezetői értekezleteken való részvétel,
  • szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
  • a pedagógusok ügyeleti, ebédeltetési tevékenysége,
  • az iskolai ünnepségeken, kulturális- és sporteseményeken való részvétel,
  • a papír alapú iskolai napló vezetése,
  • a törzskönyvek, bizonyítványok kiállítása,
  • az iskolai szertár karbantartása, stb.

Példa olyan munkaelemekre, amelyek a kötött munkaidő részeként az intézményen kívül is elláthatóak:

  • a tanítási órák, foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátása,
  • a digitális napló vezetése, bejegyzése,
  • kapcsolattartás a tanulókkal és szüleikkel – pl. digitális formában, közösségi oldalakon,
  • a tanulók teljesítményének értékelése, dolgozatok javítása,
  • a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
  • a pedagógusjelölt mentorálásával kapcsolatos feladatok, stb.

A kollektív szerződésnek, ennek hiányában a munkáltatónak tehát legkésőbb 2016 szeptemberében rendelkeznie kellett arról, hogy a kötött munkaidőnek mely elemei képezik a kizárólag az intézményben, és melyek képezik akár az intézményen kívül is ellátható komponenseit. Tekintettel arra, hogy a munkavállalók munkavégzését meghatározó lényeges megállapodásról vagy munkáltatói döntésről van szó, ennek a rendelkezésnek írásosnak kell lennie. Meg kell jegyeznünk, hogy az állami intézményfenntartó fenntartásban működő intézmények esetében a KLIK hatályban lévő kollektív szerződése ilyen rendelkezéseket nem tartalmaz. Ennek hiányában a munkáltató köteles a rendelkezéseket megalkotni és kihirdetni, ellenkező esetben mulasztásos jogszabálysértés következett be. Ezt a munkavállalók írásban benyújtott kifogásban tehetik szóvá.

Annak érdekében, hogy a munkáltatók teljes körben át tudják tekinteni, hogy milyen munkafolyamatokat kell az intézményben vagy az azon kívül elvégezhető körbe besorolniuk, át kell tekintenünk az ezt meghatározó jogszabályokat. Elsőként a köznevelési törvény 62. § (6) bekezdésében felsorolt néhány elemről kell rendelkezniük: tanórai és egyéb foglalkozások megtartása, a nevelés-oktatást előkészítő, a nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok, tanulói felügyeletet, eseti helyettesítés. Ezt követően alaposan meg kell vizsgálnunk a Kormányrendelet 17.§ (1) bekezdésében rögzített felsorolást, kiválasztva közülük azokat az elemeket, amelyek a munkáltató megítélése szerint kizárólag az intézményben láthatók el.

17. § (1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,

4. heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,

5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete,

6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

8. eseti helyettesítés,

9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

12. az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység heti két órát meghaladó része,

13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,

15. a munkaközösség-vezetés heti két órát meghaladó része,

16. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés,

17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,

19. hangszerkarbantartás megszervezése,

20. különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,

21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása,

22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, valamint

23. pedagógus-továbbképzésben való részvétel rendelhető el.

 

A döntéskor figyelemmel kell lennünk a 17.§ új (1a) bekezdésére: Az (1) bekezdés 4., 12. és 15. pontjában meghatározott tevékenység összesen heti négy óra erejéig számít be a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe. Javaslom, hogy az e rendelkezés által érintett diákönszerveződési feladatok heti egy órán túli, az osztályfőnöki munka két órán túli, illetőleg a munkaközösség-vezetői feladatok heti két órán túli részét az intézményen kívül végezhető feladatok körébe sorolják az intézményvezető kollégák.

A Kormányrendelet hatályból kivont 17.§ (7) bekezdése, amely korábban elrendelte a munkáltató számára a munkaidő nyilvántartásának kötelezettségét, valamint a munkavégzés havonta történő igazolását, már nincs hatályban. Most tekintsük át, hogy milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatban!

A Munka törvénykönyve (a 2012. évi I. törvény) a munkáltató számára elrendeli a rendes és a rendkívüli munkaidő nyilvántartását az alábbi rendelkezéseivel:

Mt.134. §(1): A munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő és a szabadság időtartamát.

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidőnek.

(3) A nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

Amint látjuk, a Munka törvénykönyve elrendeli a rendes munkaidő nyilvántartásának kötelezettségét, de természetesen nem rendelkezhet az oktatási ágazatban elrendelt kötött munkaidő nyilvántartási kötelezettségéről. Ezért a kötött munkaidő nyilvántartási kötelezettségét ágazati jogszabályi rendelkezéssel nem támaszthatjuk alá.

Ugyanakkor nyilvánvaló munkáltatói törekvés és fenntartói elvárás, hogy a kötött munkaidő letöltött mértékét a munkáltató tartsa nyilván. Ha azonban átgondoljuk az ezzel kapcsolatos, a korábbiakban ismertetett előírásokat, akkor az alábbiakat láthatjuk:

  • a pedagógusok heti kötött munkaideje a jogszabályban egyértelműen meghatározott,
  • a kötött munkaidőt azonban csak részben, a kollektív szerződés vagy a munkáltató által meghatározott munkafolyamatok ellátásának időtartamában kell az intézményben tölteni,
  • a kötött munkaidőnek az intézményen kívül végezhető elemeit a munkáltató ugyan meghatározhatja, de annak ellenőrzésére, vezetésére – az otthoni munkavégzés időtartamának kontrollálása – nincsenek eszközei.

Az eddigiekből az következik, hogy ha a munkáltató – a fenntartó utasítására – nyilván kívánja tartani a pedagógusok által teljesített kötött munkaidőt, akkor az azt nyilvántartó táblázatba egységesen az elrendelet kötött munkaidőt (általában heti 32 órát) kell bevezetnie. Ettől kevesebbet nem vezethet be, hiszen a kötött munkaidő intézményen kívüli részét a munkavállaló az iskolán kívül teljesíthette. Ha pedig a táblázatba a 32 óránál többet vezet be, akkor az elrendelt túlmunkáért díjfizetési kötelezettséggel tartozik.

A túladminisztrált rendszerekben gyakran fordul elő, hogy a munkáltató nyilván kívánja tartani a kötött munkaidő néhány elemét, pl. tanítási órák, egyéb foglalkozások, eseti helyettesítések, ügylet, intézmények kívül végzett kötött munkaidő. Ezt a munkáltató saját döntésével ugyan elrendelheti, de jogszabály ilyen nyilvántartási kötelezettséget nem ír elő. Nyilvánvaló fenntartói és munkáltatói elvárásnak tekinthető azonban a megtartott foglalkozások, egyéb foglalkozások, eseti helyettesítések nyilvántartása. Ezt azonban alapvetően a munkáltatónak kell nyilvántartania, a munkavállaló részéről csupán a nyilvántartásban történő közreműködés várható el.

Végezetül tekintsük át, hogy jogszerű-e az a lépés, ha a munkáltató nem rendelkezik a kötött munkaidő intézményben, illetőleg az intézményen kívül eltölthető összetevőiről, hanem – egyféle túlbiztosításként – továbbra is heti 32 órás benntartózkodást ír elő a pedagógusok számára. Ez a rendelkezés alapvetően jogszabálysértő. Először azzal, hogy a munkáltató nem tett eleget a Kormányrendelet 17.§ (3) bekezdésében meghatározott szabályozási kötelezettségének. Másodsorban azért hibás, mert a pedagógus munkakörben nyilvánvalóan vannak olyan elemek, amelyekhez egyértelműen nem szükséges az intézményben történő munkavégzés: például az intézményi dokumentumok készítése és vezetése, vagy a tanulók teljesítményének értékelése. Szakmai hiba, ha a munkáltatói rendelkezés elmaradásával mindezek a munkafolyamatok a kizárólag az intézményben ellátható feladatok csoportjában maradnak.

Szabálytalannak kell tekintenünk azt a munkáltatói rendelkezést is, amely minden pedagógus számára előírja a rá vonatkozó kötött munkaidő teljes időtartamának az intézményben történő eltöltési kötelezettségét is. Ekkor ugyanis a munkáltató eljárása teles mértékben ellenkezik a köznevelési törvény és a Kormányrendelet azon rendelkezésével, mely szerint az intézményben eltöltendő kötött munkaidőt az elvégzendő feladatok köréhez kell kötni.

Megjegyezzük még, hogy a cikkünkben leírt szabályok és rendelkezések fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre vonatkoznak, a tárgyalt jogszabályi rendelkezések az állami, önkormányzati, egyházi, alapítványi és magán fenntartásban működő intézményekre azonos rendben vonatkoznak.

A cikk itt letölthető Wordben is: Kötött munkaidő 2016-ban

 

A mappában található képek előnézete Épületrekonstrukció