Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kirándulás, táborozás díjazása

2017.03.28

A tanulmányi kirándulás, táborozás finanszírozási problémái

Az elmúlt néhány héten több olyan kérdést kaptam azzal kapcsolatban, hogy milyen esetekben jár a pedagógusok számára elrendelt többletmunkáért a fizetésen fölüli óradíj, közkeletű nevén „túlóradíj”. A témával kapcsolatban részletes cikket készítettem, amely honlapomon olvasható. A cikk megjelenését követően olyan megkeresést kaptam egy iskolától, amely az iskolai táborozás, projektoktatás időtartamára járó óradíjakkal kapcsolatban tett föl kérdéseket. Előadásaimat követően sokszor beszélgetek pedagógus kollégáimmal, és tudom, hogy a magyar iskolák pedagógusainak jelentős része kap ugyan az intézmény vezetőjétől osztálykirándulás, projektoktatás vagy iskolai tábor lebonyolítására szóló megbízást, de döntő többségük az elvégzett munkáért semmiféle díjazásban nem részesül. Az iskolák finanszírozási helyzetének ismeretében nincsenek ugyan hiú ábrándjaim, amelyek a helyzet alapvető megváltozását vélelmeznék, de szakértőként – úgy gondolom – pontosan ismertetnem kell az efféle iskola szervezésű események alkalmával követendő jogszerű eljárást, a pedagógusok többletmunkájának helyes finanszírozási gyakorlatát.

A pedagógusok rendkívüli munkavégzésére vonatkozó hatályos szabályokat a 2013. szeptember 1-jén hatályba lépett 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet tartalmazza (a továbbiakban az Ép.r. rövidítéssel hivatkozunk erre a jogszabályra).

Ép.r. 33. § (1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el

b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.

(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.

A jogszabály tehát lehetőséget teremt arra, hogy a napi nyolc órás munkarendbe (vagy a munkaidőkeret szerinti napi munkaidőbe) be nem illeszthető, jellemzően iskolán, óvodán kívüli, a pedagógiai programban szereplő feladatok megoldásához a munkáltató rendkívüli munkavégzés elrendelésével teremtse meg a feltételeket. Tekintsünk példának elsőként, mondjuk egy kétnapos osztálykirándulást. A feladat a rendes munkavégzés (napi nyolc óra munkaidő vagy napi maximum 12 órányi munkaidőkeret) keretében nem oldható meg, hiszen az első nyolc, (munkaidőkeret alkalmazása esetén legföljebb 12 óra) eltelte után a kísérő pedagógusok már nem végezhetnek rendes munkaidőben munkát, hiszen aznapi munkaidejük lejárt. Márpedig egy reggel 7 órai indulást követően este 7 óra után még bőségesen vannak feladatai a kirándulást vezető pedagógusoknak. Éppen ennek megoldására szolgálnak az Ép.r. 33.§-ában szereplő előírások, amelyen nemcsak lehetőséget teremtenek a pedagógusok számra, de egyben kötelezettséget is jelentenek a munkáltató számára.

Minden munkáltató számára javasoljuk, hogy a rendes munkaidőn túli projektek, rendezvények, kirándulások, stb. alkalmával írásban rendelje el a kísérő pedagógusok számára a feladat elvégzését, és a jogszabályoknak megfelelően biztosítsa az ügyeleti feladatok ellátásának jogszerű díjazását. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy az e cikkben tárgyalt, az Ép.r. 33.§-ában részletezett szabályok – a jogszabály szövege szerint – kizárólag az intézmény pedagógiai programjában (óvodák esetében: nevelési programjában) szereplő iskolai/óvodai események lebonyolításakor alkalmazhatóak. Ha tehát az intézmény pedagógiai programjában szerepel a tanulmányi kirándulás vagy az erdei iskola (mint projektoktatási forma), akkor a most tárgyalt szabályokat alkalmazni lehet és kell. Ha azonban a tanulók nyáron Erzsébet táborban vagy iskolai szervezésű táborban vesznek részt, és ezek a programok az iskola pedagógiai programjában nem szerepelnek, akkor a táborozásban esetleg részt vevő pedagógus az Ép.r.-ben részletezett díjazásra nem jogosult.

A pedagógiai programban szereplő kirándulásokra, erdei iskolai foglalkozásokra, táborozásokra az iskola által beosztott pedagógusok ezeket a feladatokat csak munkaidejük terhére végezhetik, mert így biztosítható a munkáltató rendelkezési joga és a pedagógus felelőssége a tanulókért, gyermekekért és az ellátandó feladatokért. Teljes mértékben szabálytalan tehát az a gyakori eljárás, hogy a pedagógust a nyári szünetben a szabadságának időtartama alatt bízza meg a munkáltató ilyen feladatok elvégzésével.

Ha tehát a munkáltató megbízza a pedagógust az (esetleg többnapos) osztálykirándulás, táborozás, projektoktatás lebonyolításával, akkor a pedagógus számára ezek a napok munkanapként jelentkeznek. Ez azt jelenti, hogy ezeken a munkanapjain napi 8 óra munkavégzéséért nem kap egyéb díjazást, hiszen a napi 8 órás munkájának ellenértékét az illetménye/fizetése formájában biztosítja a munkáltató. Ha azonban – napi 8 órás rendes munkaidő esetében – a projekt munkaidőigénye meghaladja a 8 órát, akkor a 8 órán túli időszakaszra a dolgozó díjazásra jogosult. Ha pedig többnapos feladatellátásról (kétnapos, háromnapos osztálykirándulás, ötnapos táborozás, stb.) van szó, akkor a pedagógus a napi 8 órán felül elvégzett munkájáért többletdíjazásra válik jogosulttá.

 

Ép.r. 33.§ (3) Ha a pedagógus, feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik – a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesít. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe.

 

 

munkaidő

ügyelet, készenlét

munkanapokon

06-14 óra

14-22 óra

22-06 óra

 

nem mérhető időtartamú munkavégzés

mérhető időtartam

óradíja

60%-os

50%-os

Ez az áttekintő táblázat jellemzően többnapos kirándulásokon és táborozásokon alkalmazható. Nem alkalmazható pontosan ezekkel az időintervallumokkal abban az esetben, ha a munkáltató más munkabeosztást határozott meg a szóban forgó napra (ld. Ép.r. 33.§ (3) bekezdésének első mondata). Ha tehát a kirándulás 8 órakor kezdődött, akkor teljesen jogszerű és racionális az, ha a munkáltató az adott napra 8 órától 16 óráig rendeli el a rendes napi munkaidőt.

Pontosan értelmeznünk kell a nem mérhető és a mérhető időtartamú munkavégzés fogalmát is. Nem mérhető általában a 6 órától 22 óráig tartó időszakban végzett munka, mert egy táborozás, többnapos kirándulás alkalmával nagyon nehéz meghatározni, hogy ezen az időintervallumon belül mikor végzett effektív munkát a pedagógus, és mikor pihent (amíg tanítványai például futballoztak). Ezt azonban nem is kell eldönteni, mert a 06-22 óráig tartó időszakaszban a napi munkabéren túl óránként az óradíj 60%-ára jogosult a kísérő. Ez praktikusan azt jelenti, hogy hétköznapokon a 06-14 óráig tartó időszakra nincs díjazási kötelezettség (hiszen akkor a munkabéréért dolgozott), 14-22 óráig pedig óránként óradíjának 60%-ára jogosult.

A mérhető időtartamú munkavégzésről a 22-06 óra közötti intervallumban beszélhetünk abban az esetben, ha az éjszaka időtartama alatt ténylegesen munkát kellett végeznie a pedagógusnak. Tehát ha a tanulók 22-06 óra között alszanak, akkor a pedagógusnak sincs munkavégzési kötelezettsége. De ha 00-02 óráig csokiriadó miatt dolgoznia kell, vagy egy tanulót 01-04 óráig kórházba kellett vinnie, akkor az éjszaka folyamán 2, illetőleg 3 óra mérhető időtartamú munkát végzett, amelyért az óradíjának 50%-ával számolt 2, illetőleg 3 órányi díjazásra jogosult.

Gyakran van szükség arra is, hogy az éjszakai órákban – szükség esetén – legyen olyan pedagógus, vagy akár az összes pedagógus olyan állapotban legyen, hogy szükség esetén munkát végezhessen. Ebben az esetben a munkáltató az éjszakai (vagy akár nappali) órákra készenlétet rendelhet el.

33.§ (5) Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka.

Ha tehát a 22-06 óráig tartó éjszakai időszakban minden rendben van, azaz nem szükséges a pedagógusok mérhető időtartamú munkavégzése, akkor a pedagógusok számára erre a 8 órára készenlétet is elrendelhet a munkáltató, amelyért munkanapokon a pedagógus óradíjának 8*0,2 =1,6 szorosa illeti meg.

Más a helyzet a heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon (általában szombaton és vasárnapon) elrendelt munkavégzés esetén.

Átalánydíj az óradíj %-ában

ha kap helyette másik pihenőnapot

ha nem kap másik pihenőnapot

nem mérhető

mérhető

nem mérhető

mérhető

szombaton

100%

60%

150%

60%

vasárnap

100%

60%

150%

60%

 

Szövegesen összegezve tehát a mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka.

Az utóbbi táblázat áttanulmányozása során azt láthatjuk, hogy a szombati és vasárnapi napokra elrendelt munkavégzés, ügyelet rendkívül magas díjfizetési kötelezettséget jelent a munkáltatók számára még akkor is, ha a pihenőnapok helyett másik pihenőnapot biztosít a munkáltató. Ezért a praktikusan gondolkodó munkáltató általában nem engedi hétvégi napokra szervezni az osztálykirándulást vagy az erdei iskolát. Ráadásul, ha a pedagógus a pihenőnap helyett nem kap másik pihenőnapot, akkor az eddig elmondottakon felül még a szombati vagy vasárnapi napon 06-14 óra között végzett „rendes” munkájáért is teljes óradíjat kell fizetnie a munkáltatónak, hiszen a hétvégi napokon nincs meg a napi 8 órás munkavégzési kötelezettség. Táblázatainkban a munkaszüneti és pihenőnapra elrendelt munkavégzés díjazásának számításakor minden esetben azt feltételeztük, hogy a pihenőnap helyett a munkáltató másik pihenőnapot jelölt ki a pedagógus számára, mert így a díjköltségek némileg alacsonyabbak.

Az alábbi táblázat bemutatja, hogyan kell számolni a rendkívüli munkavégzés díját. A tábla minden munkával töltött rovatába x jelet kell írni! A táblázat a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 33. §-ában foglaltak alapul vételével készült. A napi 8 órás munkaidőre (6-14 óráig) hétköznapokon nem számít munkadíjat, hiszen ezért a pedagógus a munkabérét kapja meg.  A 14-22 óráig terjedő 8-órás időtartamra (nem mérhető munkavégzés) 60%-os óradíjat számít, hiszen ezen időtartam alatt (vélhetően) a kirándulást, táboroztatást végző pedagógus munkát végez, és ezen belül nem követhető, hogy mikor van effektív munkája, mikor pihen. A 22-06 óráig terjedő időtartam alatt (mérhető munkavégzés) általában pihen a pedagógus. Ha rendkívüli eset miatt (pl. egy gyermeket kell kórházba vinni, éjszakai túrát szerveznek, stb.) mégis munkát végez, ennek időtartama mérhető, a díjazás – a jogszabályok előírása szerint – 50% óránként.

A táblázatot innen tudja letölteni: Ügyeleti tábla-2017

(Az Excel-táblázat az alsó füleken elérhető három munkalapot tartalmaz, az első a hétköznapi, a második a részben hétvégi táborozás finanszírozását mutatja be, a harmadik üres az olvasó kedvéért.)

A tábla tudja a szombati-vasárnapi munkaidő emelt összegű díjszámítására vonatkozó szabályokat is. Kipróbálása: pl. szombaton 9-11 óráig munkavégzést bejelölve 3 túlórával növeli meg a kifizetendő túlmunkát, míg hétköznapokon nem számít túlórát. A nyomtatásban közölt tábla példa jellegű, a tényleges használat a szerző honlapjáról letölthető Excel-tábla adatokkal való feltöltésével működik. Célszerű másolási funkcióval ugyanabban a fájlban az érintett pedagógusok nevével másolatokat készíteni és azokat adatokkal feltölteni.

A többnapos tanulmányi kirándulások, táborozások, a pedagógiai programban szereplő, 8 órát meghaladó időtartamú egyéb kulturális és sportfoglalkozások szervezésére és díjazására javasolhatjuk a következő előírások bevezetését:

  • tanulmányi kirándulásokat a tanév munkatervében kizárólag hétköznapokra lehet tervezni, a hétvégi napokra az iskola által finanszírozandó kirándulás nem tervezhető
    • ha rendkívüli esetben a pedagógiai programban szereplő kirándulást munkaszüneti vagy pihenőnapon szervezi az iskola, úgy a munkában töltött pihenőnap helyett az Ép.r. 33.§ (5) bekezdésében hivatkozott másik pihenőnapot kell számára kijelölni
  • a pedagógiai programban szereplő kirándulásokat, a tantervi anyag megvalósítását célzó tanulmányi projekteket kizárólag hétköznapokra lehet szervezni
    • a pedagógiai programban meghatározott, egy napot meghaladó időtartamú tanulmányi kirándulás, kulturális vagy környezetvédelmi projektoktatás esetében az intézmény igazgatója írásos megbízást ad a feladat ellátására
  • a pedagógiai programban szereplő sportfoglalkozásokat csak akkor lehet hétvégi napokra szervezni, ha iskolák közötti sportrendezvényről van szó, és annak finanszírozási feltételeit a fenntartó biztosította.

A mintaként bemutatott táblázatok két háromnapos kirándulás feladatellátásának bemutatását tartalmazzák ugyanolyan óraszámban (teljes mértékben munkanapokon, illetve részben munkaszüneti vagy pihenőnapokon ellátva) annak bemutatása érdekében, hogy a munkanapokon való feladatellátás erőteljesen takarékos finanszírozási eljárást takar.

Végezetül ismertetjük az Ép.r. 33. § (8) bekezdésében a rendkívüli munkavégzésért, ügyeletért és készenlétért fizetendő óradíj meghatározására vonatkozó rendelkezést:

Épr.r. 33.§ (8) Az e §-ban meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja.

Ezt azt jelenti, hogy egy 22-26 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben foglalkoztatott pedagógus óradíját az illetményének 95,26-tal történő osztásával kaphatjuk meg.

 

A mappában található képek előnézete Kirándulás_a_Bükkben_2016