Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Intézményvezető megbízása pályázat nélkül

2016.11.06

Az intézményvezető ismételt megbízása pályázat mellőzésével

A köznevelési törvény 2012. szeptember 1-jétől hatályban lévő előírásai alapján immár lehetséges az intézményvezető pályáztatás nélküli ismételt vezetői megbízása az intézményvezető második vezetői ciklusára. Mivel az előttünk álló időszakban számos intézmény vezetőjét, nevelőtestületét és fenntartóját érinti ez a lehetőség, tekintsük át a pályázat nélküli vezetői megbízásra vonatkozó szabályok rendszerét!

Nkt. 67. § (7) Az intézményvezető kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezető harmadik és további megbízási ciklusát megelőzően a pályázat kiírása kötelező.

A köznevelési törvény imént idézett előírására utal vissza a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet, amely a 22. és 28. §-aiban rendelkezéseket tartalmaz a nevelőtestületi szavazás lebonyolításával kapcsolatban az alábbiak szerint.

28. § (1) Intézményvezetői megbízás esetén az Nkt. 67. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásakor nem kell pályázatot kiírni.

22. § (1) A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - az év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott idő lejártát követően a közalkalmazott - az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői, vezetői feladat ellátásával.

(3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.

Most értelmezzük a jogszabályok által előírt szabályokat! A köznevelési törvényben szereplő szabály azt tartalmazza, hogy az intézményvezető pályázat kiírása nélküli vezetői megbízásának az a feltétele, hogy a második ciklusra történő ismételt vezetői megbízás kérdésében a fenntartó és a nevelőtestület egyetértsen. Ha a fenntartó nem kívánja pályázat nélkül második alkalommal megbízni a vezetőt, akkor ebben a kérdésben további vitának helye nincs: a fenntartónak meg kell hirdetnie a nyilvános pályázatot. Természetesen a meghirdetett nyilvános pályázaton bárki indulhat, az a vezető is, aki az eddigiekben vezette az intézményt.

A fenntartó döntését abban a kérdésben, hogy kívánja e pályáztatás nélkül második alkalommal is megbízni az első ciklusát beteljesítő intézményvezetőt, nem köti semmiféle eljárási szabály. A fenntartó tehát véleményét saját szervezeti keretei között szabadon alakíthatja ki, a döntés meghozásának mikéntjéről, szakmai okairól nem kell tájékoztatnia sem az érintett intézmény vezetőjét sem pedig az intézmény nevelőtestületét. Elégséges annak írásos – esetleg a nevelőtestületi ülésen történő szóbeli – közlése, hogy a jelenlegi vezetőt pályázat kiírása nélkül nem kívánja megbízni az intézmény vezetésével. Ha a fenntartó nem kíván élni a pályázat nélküli megbízás lehetőségével, akkor a nevelőtestületnek ebben a kérdésben semmiféle joga, további kötelezettsége nincsen.

Ha a fenntartó azt közölte a nevelőtestülettel, hogy fenntartóként kezdeményezi az első ciklusát lezáró jelenlegi intézményvezető pályázat nélküli második ciklusra történő vezetői megbízását, akkor a nevelőtestületnek döntést kell hoznia abban a kérdésben, hogy egyetért-e azzal, hogy a fenntartó a jelenlegi intézményvezetőt nyilvános pályázat kiírása nélkül második alkalommal is megbízza az intézményvezetői feladatok ellátásával. A nevelőtestület döntését azonban már kötik a köznevelési jogszabályok. A 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 22.§ (3) bekezdése a nevelőtestületi szavazás kétharmados többségéhez köti a nevelőtestületi egyetértést.

22.§ (3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.

22. § (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.

A nevelőtestület egyetértő vagy egyet nem értő döntésének kialakítására a fenntartó írásos kezdeményezését követően kerülhet sor. Az idézett 22.§ (4) bekezdése kötelező szabályként előírja, hogy a fenntartó írásban köteles tájékoztatni az intézmény nevelőtestületét arról, hogy a jelenlegi intézményvezetőt – a nevelőtestület egyetértése esetén – pályázat kiírása nélkül meg kívánja bízni az intézmény vezetésével. A nevelőtestületnek az írásbeli fenntartói kezdeményezés átadását követően legalább 15 napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.

A nevelőtestületet a nyilatkozat kialakítására vonatkozóan már nem kötik további jogszabályok, mert a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 23.§-ában foglalt eljárási szabályok kizárólag a pályázati eljárásra vonatkoznak, a most tárgyalt nevelőtestületi nyilatkozat kialakítása pedig semmiképpen sem tekinthető pályázati eljárás részének. Így tehát nincs pályázati anyag, nincs vezetési program, amelyről a tantestületnek ki kellene alakítania a véleményét, a nevelőtestület nem kötelezhető az intézményvezetővel kapcsolatos szöveges szakmai vélemény megalkotására, a fenntartónak történő megküldésére.

A nevelőtestület számára az sincsen előírva, hogy a vezetői megbízással történő egyetértés kérdésében nyílt vagy titkos szavazással kell vélemény nyilvánítania, a személyekről szóló döntések alkalmával azonban minden esetben csak a titkos véleménynyilvánítást javasolhatjuk. Ügyelnünk kell arra, hogy a nevelőtestület számára elkészítendő szavazólapokra kifogástalan, a jogszabályban meghatározottakkal azonos tartalmú, egyértelmű kérdés kerüljön, pl. így:

„Egyetért-e ön azzal, hogy a fenntartó nyilvános pályázat nélkül X.Y.-t második alkalommal is öt évre megbízza az intézményvezetői feladatok ellátásával?

                           Igen                                                       Nem

Kérjük, hogy szavazata érvényessége érdekében csak az egyik válaszlehetőséget húzza alá vagy karikázza be!”

Tekintsük át azt, hogy milyen feladatok várnak a fenntartói írásbeli kezdeményezés átadását követő 15 napon belül a nevelőtestületre!

  1. A fenntartói írásbeli kezdeményezést ismertetni kell a tantestülettel, ki kell függeszteni a tanári hirdetőtáblára – felelős az intézmény igazgatója.
  2. Mielőbb célszerű létrehozni egy háromfős előkészítő bizottságot a nevelőtestületi véleményezés lebonyolítására, hiszen az intézményvezetőtől – érintettsége miatt – nem fogadható el az ebben történő aktív közreműködés. Az előkészítő bizottság összetételére, feladataira vonatkozóan nincsenek hatályos jogszabályi előírások. Az előkészítő bizottságot – annak létrehozásakor – egyben érdemes megbízni a szavazatszámlálási feladatok elvégzésével is.
  3. Az előkészítő bizottság elnökének – az intézményvezető kezdeményezésére – össze kell hívnia a nevelőtestületi ülést a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 117. § (2) és (4)/e bekezdéseinek előírásai szerint.
  4. Az előkészítő bizottságnak össze kell állítania a nevelőtestület (figyelem: nem alkalmazott közösség, nem az intézményi dolgozók összessége!) névsorát, a szavazati joggal rendelkezők listáját.
  • a kérdésben az intézményvezetőnek is szavazati joga van, hiszen tagja a nevelőtestületnek
  • meg kell jelölni a tartósan távol lévőket, nekik szavazati joguk van, de őket a tantestület létszámának kiszámításakor nem szokás beszámítani – ezt a szabályt azonban kizárólag az intézmény SzMSz-e tartalmazhatja
  • meg kell határozniuk – az intézményvezető aktív közreműködésével – az intézményi nevelőtestületi ülés időpontját és helyszínét
  • az óraadók a köznevelési törvény 70. § (5) bekezdésének elrendelése szerint nem rendelkeznek szavazati joggal
  1. Az előkészítő bizottság elnökének célszerű levezetnie a tantestület értekezletét, hiszen a nevelőtestület értekezletét csak nevelőtestületi tag vezetheti, külső személy – pl. tankerületi igazgató – nem. Gondoskodniuk kell az eredmények pontos összeszámlálásáról,
  • a szavazásra jogosultak számának megállapításáról,
  • az összes szavazatot leadó pedagógus számának megállapításáról,
  • a támogató „Igen” szavazatok és a nem támogató „Nem” szavazatok számáról,
  • az érvénytelen szavazatok számának megállapításáról.
  1. Az ügyben az oktatási jogszabályok nem határozzák meg a kétharmados egyetértés pontos fogalmát, erre az egyes intézmények SzMSz-ének kellene szabályokat tartalmazniuk. Ha ennek hiányában az előkészítő bizottság meghatározza és az értekezlet elején rögzíti a szabályokat, az korrekt eljárásnak tekinthető, pl. így:
  • a szavazás eredményénél az összes szavazók számát úgy kell meghatározni, hogy a szavazásra jogosultak számából le kell vonni a tartósan távol lévők számát
  • érvényes az a szavazat, amelyről a szavazatszámláló bizottság mindhárom tagja egybehangzóan állapítja meg annak eredményét
  • érvénytelen az a szavazat, amelyen egyik válasz sincs aláhúzva vagy bekarikázva, vagy mindkét válasz alá van húzva vagy be  van karikázva
  1. Az előkészítő bizottságnak el kell készítenie a tantestületi szavazásról szóló jegyzőkönyvet, amelynek tartalmaznia kell a szavazás számszerű eredményét. A jegyzőkönyvet az előkészítő bizottság tagjai írják alá.

Remélem, hogy a feladatok átgondolásával, az eljárásra vonatkozó jogszabályok összegyűjtésével némileg segíteni tudtam az ilyen ügyekben érintett intézmények tantestületét!

 

A mappában található képek előnézete Színezd újra