Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A határozat tartalmi és formai követelményeiről

2013.12.10

A határozat formai és tartalmi követelményeiről
 
Határozatot tanulókkal vagy alkalmazottakkal kapcsolatos fontos döntéseinkről hozunk. A köznevelési törvény 37.§ (1) bek. előírásai szerint kötelező az üggyel kapcsolatos munkáltatói vagy intézményvezetői döntésünket határozat formájában meghozni, amennyiben ezt jogszabály írja elő. Így a tanulók ügyei közül például a tanulói jogviszony létesítése, megszüntetése, a magántanulói jogviszony létrehozása vagy megszüntetése, a fegyelmi ügyben történő döntés kizárólag határozat formájában lehetséges. A munkáltatói döntések közül a felmentés, a fizetés nélküli szabadság engedélyezése, a pedagógus-továbbképzés beiskolázási tervébe történő jelentkezés támogatása vagy elutasítása egyaránt munkáltatói határozatot igényel.
 
Először tekintsük át a határozat alaki követelményeit!
Minden határozat felvezető szakaszában kötelező szerepelnie az alábbi adatoknak:
-    a döntést hozó intézmény megnevezése
az ügyben eljáró személy neve és beosztása
-    a határozat tárgya – lehetőleg az érintett nevének szerepeltetésével
a határozat iktatószáma
 
A határozat rendelkező része:
Határozatunk rendelkező szakaszában szerepelnie kell a határozattal érintett személy nevének, születési helyének és idejének, anyja nevének, lakcímének, valamint oktatási azonosítójának. A határozat rendelkező része a döntéssel érintett személy adatainak közlését követően általában egyetlen bővített mondatban tartalmazza a személlyel vagy üggyel kapcsolatos konkrét munkáltatói vagy intézményvezetői döntést, valamint annak hatályba lépési dátumát. Határozatunk áttekinthetőségét fokozza, ha a döntés lényegével kapcsolatos határozati részt félkövér vagy félkövér kurzív betűkkel kiemeljük.
 
Jogorvoslat:
A jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatás minden határozatnak kötelező eleme. A jogorvoslati részben a jogszabályokra történő pontos hivatkozással, a megfelelő paragrafusok és bekezdések megjelölésével tájékoztatni kell a határozattal érintett személy jogorvoslati lehetőségéről (Nkt. 37.§ (2) bek.), azaz arról, hogy hány napon belül indíthat eljárást a határozatban foglalt döntés ellen. Tájékoztatni kell arról is, hogy az eljárást megindító keresetet kinek kell címezni és kinek kell benyújtani. A Nkt. 37.§ (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak alapján jogszabálysértésre való hivatkozással, valamint az óvodai felvétellel és kizárással, a tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagviszonnyal, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem esetében a fenntartó jár el. Az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben az elsőfokú jogorvoslati lehetőség a területileg illetékes tankerületi igazgató jogkörét képezi, így a fellebbezést neki kell címezni. Települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén a jegyző, más fenntartó esetén jogi és igazgatási képzési területen szerzett felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel vagy a döntéshozó nevelési-oktatási intézményben igazgatói munkakör betöltésére jogosító felsőfokú végzettséggel rendelkező személy járhat el a jogorvoslati kérelmek elbírálásában.
 
A határozat indokolása:
A határozat indokolásában (a szakszerű megnevezés nem „indoklás”, hanem „indokolás”) jogszabályokra történő hivatkozás nélkül szövegesen meg ismertetni kell a döntés legfontosabb lényegi okait. Ilyenek lehetnek a szülő vagy tanuló benyújtott kérelme, a tanuló fegyelmi határozata, a tanuló egészségi állapota, a nem tanköteles tanuló 30 órát elérő igazolatlan hiányzása, az alkalmazott nem megfelelő munkavégzése, stb. Ügyelni kell arra, hogy a határozat hozójának elegendő bizonyítéka, érve, háttéranyaga legyen az indokolásban röviden ismertetett tények szükség esetén történő igazolására. Ezeket a részletes bizonyítékokat, érveket, tényeket, stb. a határozat indokolásában nem kell elővezetni.
 
A határozat záró része:
A határozat záró szakaszában szerepelnie kell a határozat helyének és dátumának (hacsak a felvezető szakaszban külön nem szerepelt), a döntést hozó személy aláírásának, az intézmény körbélyegzőjének. Az aláírás alatt célszerű felsorolni azokat a személyeket vagy szervezeteket, akik a határozatot megkapják. A felsorolásban az érintett személyek vagy szervezetek címét is szerepeltetni kell. Nem feledkezhetünk el az irattári példányról sem.

Minta:
Példaként egy magántanulói jogviszonyt létesítő határozatot közlünk, amelyet cikkünkben le lehet tölteni. A határozat mellett az intézmény vezetője – a jogszabályokban foglaltak betartása érdekében – köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.
 
Itt tölthető le az egész cikk a határozati mintával együtt: Határozat
 
Kazincbarcika, 2014. január 9.
 
 
Petróczi Gábor
tanügyigazgatási szakértő

 

A mappában található képek előnézete Feleségem virágai