Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A tanév első és utolsó napjának védelme

2017.01.29

A tanév első és utolsó napjának védelme, a szünetek hosszának módosítása

Gyakori kérdés, hogy az iskola – saját hatáskörében – módosíthatja-e a tanév első és utolsó napját, megváltoztathatja-e az őszi, téli vagy tavaszi szünet hosszúságát! Vizsgáljuk meg a köznevelési törvény és a 2016/2017-es tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI.27.) EMMI rendelet előírásai alapján a kérdést!

A 2016/17-es tanév rendjéről szóló 12/2016. (VI.27.) EMMI rendelet

2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a tanítási év keretei között kell megszervezni.

(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2016/2017. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2016. szeptember 1. (csütörtök) és utolsó tanítási napja 2017. június 15. (csütörtök). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvankettő nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakgimnáziumban száznyolcvan, gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvanegy nap.

5. § A tanítási évbena tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban, szakközépiskolában és szakiskolában hat, a szakgimnáziumban hét munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról – a nevelőtestület véleményének kikérésével - az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.

5.§ (4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha – az Nkt. 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottak megtartásával – a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

Megállapításaim: A tanítási év első és utolsó napját jogszabály rögzíti, ettől eltérni nem lehet.  Az 5. § szövege szerint a tanítás nélküli munkanapokat a tanítási éven belül kell megszervezni, tehát azok a tanítási év részét képezik. Tehát ha szeptember 1-jén (vagy június 15-én) tanítás nélküli munkanapot szervez az iskola, akkor azon a napon megkezdődött (vagy fejeződött be) a tanítási év, ez tehát nem szabálytalan. Egészen más lenne az az eset, amikor az intézmény úgy döntene, hogy csak szeptember 2-án kezdi meg a tanítási évet – akár tanítási nappal akár tanítás nélküli munkanappal. Erre nincs lehetősége, hiszen a tanítási év kezdetét jogszabály határozza meg.

Álláspontom további alátámasztására közlöm, hogy az Iskolai Jogfutár 2011. szeptemberi számának 1-2. oldalán a következőket írta: „A visszatérő kérdések miatt fontos kiemelni, hogy a szorgalmi idő első és utolsó napja két olyan, törvényben meghatározott határnap, amelyet sem fenntartói, sem intézményvezetői hatáskörben nem lehet megváltoztatni! Annak azonban nincs jogi akadálya, hogy a két határnap egyikét – vagy esetleg mindkettőt – az öt, illetve hat tanítás nélküli munkanap terhére tanítás nélküli munkanapként szervezze meg az intézmény a tanév helyi rendjében.”

Kazincbarcika, 2017. január 26.

 

A mappában található képek előnézete Képek az iskolámról