Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A pedagógusok munkaidejének nyilvántartásáról

2017.12.19

A munkaidő-nyilvántartás minimális szabályai a köznevelési intézményekben

Ez a cikk arról szól, hogy az iskolákban, óvodákban és más köznevelési intézményekben 2016. szeptember 1-jétől milyen kötelezettségek írhatók elő, illetőleg milyen elvárások támaszthatók az intézmény vezetőjével és a dolgozókkal szemben a munkaidejük teljes időtartamának, illetve a munkaidő összetevőinek nyilvántartására.

Cikkünk előzményeihez szervesen hozzátartozik, hogy 2013. szeptember 1-jén léptek hatályba a köznevelési törvénynek és a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendeletnek azok az előírásai, amelyek a köznevelési intézményrendszerben bevezették a kötött munkaidő fogalmát. A pontosság kedvéért idézzük a szóban forgó – ma is hatályban lévő – jogszabályok legfontosabb előírásait.

Nkt. 62. § (5) A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörökben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (a továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által – az e törvény keretei között – meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni.

(6) A teljes munkaidő ötvenöt-hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.

A közoktatási jogszabályok értelmezéséhez azonban figyelembe kell vennünk a Munka törvénykönyvének a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos alapvető szabályait is, amelyek az alábbiak.

Mt. 134. §  (1) A munkáltató nyilvántartja

a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság … tartamát.

(2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is.

(3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető.

A Munka törvénykönyve tehát alapvetően a munkáltató kötelezettségébe sorolja a munkaidő nyilvántartásának feladatát. Nem tekinthető tehát jogszerűnek az a munkáltatói lépés, amely a munkaidő vezetésének feladataival a munkavállalót bízza meg, hiszen a jogszabály ezt a feladatot a munkáltató számára teszi kötelezővé. Természetesen a munkáltatótól nem várható el az, hogy napi 24 órában az intézmény bejáratánál ülve vezesse a munkavállalók ki- és belépésével, ebédidejével, kötelező munkaközi szünetével (ld. Mt. 103. §) kapcsolatos adatokat. Álláspontom szerint tehát munkáltató a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos minimális együttműködési feladatokat a munkavállaló számára kötelezővé teheti, például azt, hogy egy jelenléti íven vagy egy szoftver alkalmazásával naponta jegyezze be a munkába való érkezési és távozási időpontját. Arra azonban már nincs joga a munkáltatónak, hogy a munkával kapcsolatos tevékenység részleteinek nyilvántartására kötelezze a munkavállalót, hiszen ez – mint korábban kifejtettem – a munkaadó kötelezettségi körébe tartozik.

Korszerű módszernek tekinthető a digitális beléptető rendszerek alkalmazása, amely iskolánkban több mint nyolc éve sikerrel üzemel, és nem elérhetetlen a köznevelési intézmények számára sem. Ennek alkalmazásával az iskola minden dolgozója és tanulója egy chipkártyával léphet be az iskolába, és kilépéskor is kártyáját kell kötelezően használnia. Ha lyukasóráiban elhagyja az épületet, akkor ezt is csak a beléptető rendszer használatával teheti meg. A chipkártya az általam vezetett iskolában egyben digitális ebédjegyként is szolgál, mert a beléptető rendszer mindennap éjfélkor minden dolgozó és tanuló esetében rögzíti az adott napra szóló A vagy B menü választását, így a menzán elhelyezett kártyaleolvasón válik láthatóvá, hogy az illető az adott napra rendelkezik-e ebéddel, illetőleg A vagy B menüt kíván elfogyasztani. Az is korszerű módszernek tekinthető, hogy a diákok és a tanárok az iskola honlapján választhatják ki a következő hónap minden napjára a napi menüjüket. Megállapítható, hogy a beléptető rendszer chipkártyájának használata minimális terhet jelent a munkavállalók számára, és a szükséges mértékben biztosítja a munkaidő napi és havi nyilvántartását.

A munkaidő-nyilvántartás problémája a köznevelési intézményekben úgy vetődik föl, hogy vajon kötelesek-e az intézmény pedagógusai a heti kötött munkaidejüket, azaz a teljes heti munkaidejük 80%-át (tehát heti 32 órát) az intézményben eltölteni, illetőleg ezt nyilván kell-e tartaniuk. Ennek kifejtése érdekében először meg kell vizsgálnunk a tárgykörben 2016. június 29-től hatályban lévő 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet előírásait.

326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 17.§ (3)  A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

Amint a cikkünk bevezetésében a köznevelési törvény 62. § (5) bekezdését idézve megállapítottuk, a pedagógusok kötött munkaidejére vonatkozó szabályozás továbbra is hatályban van, tehát minden pedagógusnak továbbra is heti 32 óra a kötött munkaideje. Azonban a jogszabály egyáltalán nem írja elő azt, hogy a kötött munkaidő teljes időtartamát az intézményben kellene teljesíteniük. Ellenkezőleg: az Nkt. 62. § (5) csupán azt rendeli el, hogy a pedagógusoknak kötött munkaidejüket a munkáltató által előírt feladatok ellátásával kell eltölteniük. Az imént idézett kormányrendelet pedig világosan előírja, hogy a munkáltatónak joga és kötelessége azon feladatok körének a világos meghatározása, amelyeket a pedagógusok az intézményben, illetőleg azon kívül teljesíthetnek. Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet szóban forgó szakasza 2016. június 29-től van hatályban, ettől az időponttól kötelezett a munkáltató a szabályozás megalkotására. Mivel azonban a pedagógusok döntő többsége a nyári hónapok jelentős részét rendes szabadságával tölti, a pedagógus munkaidőre vonatkozó rendelkezést legkésőbb 2016. szeptember 1-jére el kellett készítenie a munkáltatónak. Jogsértőnek tekinthető a munkáltató magatartása akkor, ha ez a szabályozás nem készült el.

A köznevelési törvény és a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet összevetésével megállapíthatjuk tehát, hogy a kötött munkaidő teljesítése továbbra is kötelességük a pedagógus munkavállalóknak. Ugyanakkor a kötött munkaidőnek bizonyos, a munkáltató által írásban meghatározott tevékenységi formáit akár az intézményen kívül is teljesíthetik a pedagógusok. Célszerűen a kötött munkaidő részét képezi például a haladási és osztályozó naplók vezetése, beírása, digitális napló esetén azonban bátran rendelkezhet úgy a munkáltató, hogy annak kitöltése akár az intézményen kívül, otthonról – vagy a főtéri kávéházból – is lehetséges.

Ugyanakkor világosan kell látnunk, hogy a kötött munkaidő döntő többségét jellemzően azon feladatok elvégzése teszi ki, amelyek valóban kizárólag az intézményben végezhetők el: a tanítási órák megtartása, a nevelőtestületi értekezleteken való részvétel, a szülői értekezletek és fogadóórák megtartása és még számos tipikus pedagógiai feladat a kötött munkaidő részeként racionálisan kizárólag az intézményben teljesíthető. Erről a kollektív szerződésben vagy belső szabályozás útján jogosult és egyben köteles is rendelkezni a munkáltató. Korántsem bizonyos azonban, hogy az osztályokkal, a tanulókkal vagy a szülőkkel való kapcsolattartás már kizárólag az iskolában tartózkodással végezhető el, hiszen a digitális kommunikációs lehetőségek, a közösségi oldalak számos lehetőséget biztosítanak e feladatok otthonról történő ellátására. Ha tehát a munkáltató rugalmas intézkedéssel valóban csupán a fizikai jelenlétet feltétlenül megkövetelő feladatokat sorolja az iskolában ellátható feladatok körébe, akkor több feladat kerül az intézményen kívül ellátható feladatok körébe is, és ezek egy része akár a kötött munkaidő teljesítését is jelenti.

A most elmondottakból az következik, hogy a munkavállaló által esetleg vezetett jelenléti ívekben rögzített heti kötött munkaidőnek nem feltétlenül kell elérnie a 32 órát sem, hiszen a kötött munkaidőbe számítandó bizonyos feladatok az intézményen kívül is elláthatók. Innen számítva azonban szinte értelmetlenné válik a napi vagy heti kötött munkaidő fizikai vezetése, hiszen nem lehet következménye annak sem, ha a munkavállaló a kötött munkaidejénél esetenként néhány órával kevesebbet tartózkodik az intézményben. Természetesen feltételeznünk kell azt, hogy a pedagógus az Nkt. 62. § (5) bekezdése szerint a kötött munkaidőre előírt feladatait – az iskolában vagy azon kívül – rendben teljesítette. Az pedig végképpen okafogyottnak tekinthető, hogy a munkáltató a pedagógusok számára minden munkanapjukra egységesen 8*0,8 óra, azaz 6,4 óra kötött munkaidőnek az intézményben történő eltöltését írja elő.

Ezt követően azonban a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatban egyetlen racionális munkáltatói magatartás indokolható, mégpedig az, amelyre a Munka törvénykönyvének korábban idézett 134. § (3) bekezdése ad lehetőséget. A jogkövető munkáltató tehát közölje írásban a pedagógusokkal és más munkavállalókkal az egyes dolgozók számára irányadó munkaidő beosztását, és annak teljesítését a hónap végén aláírásával igazolja. Ebben az esetben a munkáltatónak csupán a munkaidő-beosztástól való tényleges eltéréseket kell külön feljegyeznie. Ha tehát a munkáltató a hónap végén – az esetleges változásokkal kiegészítve – egyetlen táblázatban rögzíti minden pedagógus munkavállaló esetében név szerint a heti 32 órás kötött munkaidő, valamint a heti 40 órás teljes munkaidő teljesítését, és a nyilvántartást aláírja, akkor a munkaidő nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeit a jogszabályoknak megfelelően teljesítette.

A cikket Wordben itt töltheti le: A munkaidő-nyilvántartás szabályai

 

A mappában található képek előnézete A feleségem virágai-2017

 

Profilkép